Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-140

158 140. országos ülés janins 5. 1879. a kívánságnak eleget tegyen. A főkérdés mindenesetre az, hogy midőn az állam oly nagy előnyöket ad egy szervezetnek a létező szükség orvoslására, hogy először 500,000 frtnyi tetemes állami subventiót nyújt kamat nélkül, másodszor igen fontos jogi kedvezményeket is ad, fődolog az, mondom, hogy fölvessük azon kérdést, hogy tulajdonkép megfelel-e a khú'zött czélnak az az intézet, mely a súlypontot a központra helyezi, vagy pedig olyan szükséges-e, melynek súlypontja az egyes vidékeken van s központja annyiban létezik, a mennyiben szükséges az összefutó szálak összetartására. Azt hiszem, hogy ha a kisbirtokosokon akarunk segíteni, kell gondoskodnunk módokról az iránt, hogy ott helyben találják fel az illetők kölcsönszükségletök kielégítését; hogy készpénzben s ha tetszik hosszabb — ha tetszik, rövidebb időre vegyék fel a pénzt. (Igaz! t'óbbfelől.) S itt a különvélemény szerkesztőjének Molnár György képviselő urnák teljesen igaza van, ki azt monda, hogy 1000 forinton alól a kisbirtokos nem realizálhat kölcsönt, részint a pénz di ágasága, részint más nehézségek miatt; tehát záloglevél kölcsön utján vagy épen nem, vagy csak kis mértékben képes kielégíteni; oly módozat szükséges tehát szerinte, mely más irányban oldaná meg a kérdést. A t. képviselő úrral eddig téliesen egyetértek; de a mit a gazdasági előlegegyletekről mond, melyek ezen helyzeten segítenének, különösen miután takarékpénztárakként kívánja berendeztetni, abban nincs igazsága; mert hisz azok új takarékpénztárak lennének, és mint bebizonyítani, épen a takarékpénztárak sokasága oka a jelenlegi kamatláb magasságának. Nekünk a czél felé kell törekedni és e czél, azt hiszem elérhető más utón jobban. Nem mondok egy új ideát, hanem bátor vagyok a t. háznak egy már létező praktikus megoldását bemutatni a kisbirtokos hitei javítását czélzó kérdésnek. (Halljuk! Halljuk!) Előttem szólott Gaál Jenő képviselő ur hivatkozott már arra, hogy Borsodmegyében van egy olyan intézmény, mely ha behozatnék országosan, megfelelne a czélnak. Minthogy én ezen intézményt közelebbről ismerem, a t. ház engedelmével bátor leszek annak alapvonásait kissé részletesebben megismertetni. (Halljuk!) Ugyanis boldog emlékezetű gr. Reviczky Ádám volt magyar kancellár a 30-as években egy nagy alapot tett le Borsodmegyében, melynek czélja az volt, hogy abból a kisebb mezőgazdáknak inség idején segély nyújtassák. Ezeu alap sok viszontagságon ment keresztül. 1830-tól 1867-ig sok mindenféle visszaélés is követtetett el ezen alap kezelése körül. Azonban az 1861. alkotmányosság visszaállítása idején, még mindig megvolt egy igen tekintélyes része ezen Eeviczky-féle alapnak. T. képviselőtársam Mocsáry Lajos volt akkor Borsodmegye alispánja. (Halljuk! balfelöl.) Az ő kezdeményezésére, a megyének első dolga volt ezen alap állapotát tisztázni, a kétes követeléseket leirni és a behajtható elmaradt tartozásokat behajtani. T. képviselőtársam Mocsáry, mint akkori alispán már akkor indítványozta, hogy a fennálló forgalmi viszonyok mellett, amaz alap előbbeni takarékmagtárszerü természetbeni kezelésének módját meg kell változtatni és átalakítani pénzintézetté, azonban olyképen, hogy az új alakjában is a hagyományozó intentióinak megfeleljen. Akkor ez rögtön nem sikerült. De csakhamar pár évvel később belátta Borsodmegye, hogy ezen alapból a kisbirtokosok részére kell egy humanitárius kölcsönintézetet létesíteni, mely egyes esetekben a földmívelő kisebb közönségnek nagy hasznára képes lenni. És ezen egylet, melynek ma 100,000 írtnál többje van, kölcsönöket csak oly borsodmegyei kisbirtokosoknak, mezőgazdáknak nyújt, kik saját gazdaságukat maguk kezelik és nem bérbeadás által használják. Tehát épen azon czélnak törekszik megfelelni, melyre itt törekszünk. A Reviczky-alapból a kisbirtokosoknak betáblázás mellett a birtok értékének feléig adatik készpénz kölcsön 7% kamatra, mely kamat 6 hóról 6 hóra utólag fizettetik. De a megye mint protector teheti azt, és gondolom tenni is fogja nem sokára, hogy 6 vagy 5%-ra fog kölesönt adni. A legkisebb összeg, melyet ezen megyei alap kölcsön ad, 50 frt, — ezen törvényjavaslat csak 300 írtról szól, — s a legnagyobb 500 frt. A kölcsönt igénybe venni szándékozók otthonról bizonyítványnyal látják el magukat, hogy csakugyan önálló gazdaságot folytatnak, és ha bejönnek a megye székhelyére, jelentkeznek a kisegítő - egylet pénztárnokánál. Minden további processust a megyei tiszti ügyész ingyen teljesít; ugy, hogy a telekkönyvi ügyet elintézi és ő referál azután a felügyelő megyei bizottságnak, hogy az adó és caíasteri iv szerint, a telekkönyvi állapot szerint megadható-e a kért 400—500 frt kölcsön a felajánlott fekvőségre. A földmívesre az ilyen berendezés szükséges, hogy ő hosszú utánjárás nélkül készpénzhez jusson, itt pedig betáblázási százalékon és kamaton kivül költsége sincsen. Borsodmegye tart a felügyelet végett a megyei közgyűlésből választott egy 24 tagú bizottságot, melynek elnöke az alispán, de lehet, ha tetszik, a főispán is, a mely kezeli ezen alapot. Midőn a bizottság havonkint összeül, tárgyalás alá kerülnek a kölcsön-kérvények; már akkor minden díj nélkül a tiszti ügyész tökéletesen előkészítette a kölcsön ügyét, és ha a kölcsön-kérőnek telekkönyve tisztában van, és ha oly quantum földel bir, a melynél fogva 500 frt neki kiadathatik, az azonnal megszavaztatik neki, és midőn a köt-