Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-140
140. országos ülés junius 5. 1879. \ 39 felügyelő bizottság tagjainak számát apasztani, illetőleg ezeknek apasztását ajánlani. A bizottság toTábbá különös súlyt fektetett arra, hogy ezen intézetből csakugyan földhitelintézet legyen, tehát házakra, Önálló épületekre ki ne terjedjen; továbbá különös súlyt fektetett arra, hogy a hitel közvetítése lehetőleg egyszerüsittessék és a központi intézet a vidéken az előleg-egyletekben biztos támpontokat nyerjen a közvetítésre, hogy az ügyvédi és más közbejövő költségek lehetőleg elessenek s ezeknek elestével a kölcsön maga is olcsóbbá tétessék. Ezen szempontokból folyólag szükségesnek tartottuk magának az intézetnek soliditási biztositékát abban keresni, hogy a bankárüzlet lehetőleg szigorú körvonalok közé szorittassék és csakis az ideiglenesen heverő pénzekre korlátoltassék. Ésltr^ely^arapeszmét vittünk * keresztül ugy a központi intézetre, mint az előleg-egyletekre nézve, melyet azonban concret alakban természetesen nem akartunk kifejezni; nem fejezhettük ki pedig azért, mert ez az alapszabályok feladata lesz ; lefektettük azonban e gondolatot abban az eszmében, hogy az úgynevezett bankárüzlet az idegen pénzek hasznosítása az alaptőkének bizonyos arányára szorittaasék. Ez nem teszi lehetetlenné a minden földhitelintézetnél előforduló segédforrások felhasználását, illetőleg az idegen pénzeknek és saját tőkének ideiglenes használását bankárüzletek utján; de másfelől mégis korlátot szab a tekintetben, hogy ez ne czélul tűzessék ki, hogy ez ne speculaíióra vezessen, hanem egyszerűen eszközül szolgáljon az ideiglenesen heverő pénzek értékesítésére. — Kifejeztük ezt pedig jelentésünkben azzal, hogy a bankárüzlet, az idegen pénzek hasznosítása, az alaptőkének bizonyos arányával hozassék kapcsolatba. Ebben egyfelől biztosíték van az üzlet solidaritására nézve, másfelől arra nézve, hogy az intézet eredeti czéljától: a földre nyújtandó hitelezéstől el ne vonassék. Ily korlátokat véltünk megállapítandóknak az előleg-egyletekre nézve. Mi nagyon szükségeseknek és üdvöseknek tartjuk az ily vidéki előlegegyletek létesítését, már önmagukban is mint saját czéljukat tekintve, t. i. az öntöke gyűjtésének előmozdítását és betétel útján solidáris felelősség biztosítékának nyújtását; másfelől azonban tekintetbe kell venni, hogy az ily előleg-egyletek mégis más körülmények közit lesznek, mint azon egyletek, melyek pl. most léteznek, vagy ezentúl önállóan létre jönnének; mert az előlegegyletek kapcsolatban lesznek a központi intézettel és a mostani egyleteknél másféle feladatok is hárulnak reájuk, t. i. a jelzálog-üzlet közvetítése. Természetes, hogy gondoskodnunk kellett arról, hogy ha egyfelől nem akarjuk, lxgy ezen előleg-egyletek hátrányban legyenek más egyletekkel szemben, a solidaritást nagyon messze kiterjesztenünk nem lehetett, másfelől mégis gondoskodnunk kellett arról is, hogj r a solidaritás bizonyos foka érvényesíttessék egyfelől magának az előlegüzletnek érdekében, de másfelől a központi intézettel való kapcsolatnál fogva; s ezért gondoltuk szükségesnek a solidaritás létesítését, de mégis korlátozni véltük az üzletrészek ötszörös arányában",' "a mint ezt a szintén e téren, ámbár kisebb keretben és nyerészkedő vállalatként, de sikeresen működő „Rustical-Creditanstalt í '-nál alkalmazva látjuk. Szükségesnek tartottuk továbbá az előlegegyletekre nézve a takaréküzletnek korlátozását; a minthogy feltétlenül elfiltandónak tartottuk az idegen kölcsönök közvetítését, idegen pénznek kölcsön utján való értékesítését. A takaréküzletre nézve némi biztosítékokat véltünk szükségeseknek a tekintetben, hogy csak 20 taggal működő egyletek ne legyenek feljogosítva takarékbetétek elfogadására, mert ezek arra sem kellő alaptőkével, sem kellő szervezettel és személyzettel nem birnak, hogy biztosítékot nyújtsanak idegen pénzek kezelésére; de ez közvetlen feladatukat nem is képezi, és csak azon egyletek, melyek már fejlettebb alapon szervezkedtek, midőn már számuknál és alaptőkéjüknél fogva, több biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy az idegen tőkék nem lesznek náluk koczkáztatva, legyenek feljogosítva ily üzletre. Itt is csak általánosságban mondottuk ki az eszméi, melynek valósítása az alapszabály-tervezetre tartozik s melynek létesítése az alapítók és a kormány feladata lesz. Ezeket szükségesnek tartottam előhozni, hogy igy nagy körvonalakban élő szóval is jelezzem a t. háznak azon alapeszméket, a melyekből kiindulva, e törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánljuk. Igen természetes, hogy sem ezekben az alapszabálytervezet kimerítve nincsen, séma még létesítendő alapszabályokban mindazon biztosítékok, melyek egy sok tekintetben új szervezetnek biztos működésére szükségesek, kimerítve nem lesznek és nem is lehetnek. Különösen négy tényező az, mely az ilyen intézet felvirágzására, kivált a kezdet nehézségei közepette elkerülheti énül szükséges. Ezen négy tényező: maguknak azoknak, a kik az intézetet létesítik szigorú kezelése, lelkiismeretes ügybuzgalma ; a második a kormánynak szigorú és lelkiismeretes ellenőrzésre; a harmadik a pénzpiacz kedvező hangulata, melyet sem a törvényhozásban való kedvezőtlen felszólalások, sem pedig alaptalan és talán csak az újság által indokolható aggodalmak által rontani nem áll érdekünkben. A negyedik tényező maga a társadalom, azaz azon elemeknek, melyek az 18*
