Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-139
134 139. országos ülés jimiBS 4. 1S79. tisztán csak az esetlegességnek köszönhető. Ugyaníly concrét eset az, hogy az illető, kinek bányatelepe veszélyeztetve volt, a bányakapitánysághoz fordult, és hivatkozással a bányatörvény 222. §-ára, kérte, hogy a bányakapitány jöjjön a helyszínére és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A bányakapitány pedig hivatkozva a 222. g-ra, megtagadta a hivatalos közbenjárást; ha a t. minister ur kívánni fogná, igen szívesen fogok neki detaíl felvilágosításokkal szolgálni. Ily körülmények köztt, és minthogy a tiszt, minister ur mindamellett kilátásba helyezte, hogy küszöbén állunk annak, hogy új bányatörvényt kapjunk, én is kérem a t. házat, hogy a választ tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : A ház a választ tudomásul veszi. B. Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Gaál Jenő tisztelt képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám : (Olvassa.) „Tekintve, hogy az 1877. évi ipartörvénynek a kézműiparra vonatkozó rendelkezései ugy a közvélemény, mint a képviselőház által károsoknak ismertettek el; tekintve, hogy közgazdasági érdekeink fejlődésének hathatós támogatása a kereskedelmi és iparkamrák átalakítását is szükségessé teszi; tekintve továbbá, hogy az ipartörvény és az 1868. évi kamarai törvény oly összefüggésben vannak, roely azok kapcsolatos tárgyalását kívánatosnak tünteti föl; és tekintve végül, hogy a hivatott törvények mostani szerkezetök ben élénken érzett égető bajokat okoznak : kérdem a t. minister úrtól: 1. Szándékában van-e a képviselőház múlt évi utasítása értelmében, oly szakértekezletet összehívni, mely az 187 7. évi VIII. és az 1868. évi VI. törvényczikkek módosítása iránt véleményt adni leend hivatva. 2. Ha igen, hajlandó-e azt minél előbb egybehívni és az általán sürgőseknek tartott módosító javaslatokat idejediorán a törvényhozás elé terjeszteni, hogy azok ez által még a legközelebbi ülésszak folyama alatt elintézhetők legyenek?" Bátor vagyok megjegyezni, hogy az első kérdés szerintem olyan, mely talán el is maradhatott volna, minthogy abban hivatkozás van a múlt országgyűlés egy határozatára, melynek mandátuma lejárt; hivatkozás van egy interpellatióra, mely hivatali elődömhöz intéztetett, oly képviselők által, kiknek mandátuma lejárt, és jelenleg részben nem is tagjai a háznak. Feleslegesnek mondhatnám ezen kérdést, annál is inkább, mert mindnyájan, a kik e tárgygyal foglalkoztak, és a t. ház tagjai mindannyian értesülve vannak a felől, hogy ezen kérdés a pénzügyi bizottságban már intéztetett hozzám, előfordul e kérdés itt nyilvános ülésben, s akkor én kifejeztem azon szándékomat, hogy az ipartörvényre vonatkozó tárgyalásokat minél hamarább fogom megindítani, s az erre vonatkozó javaslatomat minél hamarább fogom a t. háznak bemutatni. Az interpellatiót tevő, ugy látszik, arra sem ügyelt, hogy e tekintetben már nemcsak saját szavam köt, de egyszersmind a ház határozata^ nem a múlt, de a jelen országgyűlés alatt, a mennyiben akkor, a midőn Pestmegye kérvénye az ipartársulatok érdekében tárgyaltatott, az iparhatóságok megállapításának kérdése azon mielőbb bekövetkező időpontra halasztatott, midőn az ipartörvény revisiója szempontjából a földmívelési minister lehetőleg hamar fogja megindítani a kellő eljárást. Van azonban az interpellatióban egy egészen új pont, a mely sem a múlt országgyűlési képviselőházi határozatokra, sem újabb nyilatkozatokra nem vonatkozik, és ez az iparkamaráknak kérdésé, s e tekintetben egészen külön leszek bátor felelni, még pedig azért, mert én magam is az ipartörvényt, és az iparkamarákról szóló törvényt egymással igen szoros kapcsolatban állóknak tartom, s akkor, mikor az ipartörvény módosítására vonatkozó tanácskozmányok meg fognak tartatni, arra is szándékozom figyelmemet kiterjeszteni, vájjon szükség lesz-e, és ha igen, mennyiben, módosításokat tenni a. másik törvény tekintetében is. A mi az időpontot illeti, azt egész határozottsággal nem merem megmondani, nehogy olyasmit Ígérjek, a mit saját erőmön kívül álló okok miatt megtartani képes nem lennék. A í. ház tagjai kellőleg tájékozva vannak, hogy igen sok más, részben eíodázhatlan dolgok vannak ezen kívül. Méltóztatik tudni, hogy az erdélyi birtokviszonyok rendezését illetőleg énquet-tárgyalások folytak itt a fővárosban, de ez által a kérdés még nincs megoldva. Sok igen becsecs anyag gyűjtetett igy össze, de most a feladat kivonni azokból azt, a mi használható, s oly alakba önteni, mely részint rendeleti, részint törvényhozási utón életbe léptetve, a kivánt eredményt biztosíthatni fogja. Van e mellett egy másik teendő, mely felfogásom szerint mindenekelőtt volna elintézendő, és mire vonatkozólag a tárgyalásokat meg kell indítani, s a mi a tiszt, ház által már kötelességemmé van téve, t. i. a monarchia két része forgalmi viszonyaira vonatkozó statistikai adatok gyűjtési módozatainak elhatározása. Ez szintén rendkívül sürgős és nagyon fontos teendő. Harmadik nagyon fontos és eíodázhatlan dolog, a mennyiben még a budget megállapítása alatt lesz elkészítendő azon összeállítások, tervezetek, részben szabályrendeletek, a melyek a már-már létesiilés pontján álló erdőtörvények életbeléptetésére vonatkoznak. Itt a munkálat egészen új, s eddig nem volt előkészítve,,