Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-138
108 139. országos ülés májns SÍ. 1879. sorában ezen szavak helyett „25 év", tétessék „30 év." Beöthy Algernou jegyző (olvassa a mődosítványt). Márkus István előadó: T. ház! Nem tagadhatom, hogy a 25 évnek 30 évre való felemelése épen olyan előny a laktanyák építőire nézve, a mint előny az, hogy az előterjesztett javaslat nem kevesebb, hanem 25 évet vesz fel. De méltóztassanak tekintetbe venni, hogy itt nemcsak az építők, hanem az államkincstár érdekéről is van szó, a melyet szintén kénytelenek vagyunk szem előtt tartani. A laktanyák építőinek egy még hosszabb időköz is érdekében állana; miattuk nemcsak 30, de 40 évet is kitűzhetnénk ; de az államkincstár érdekében nem cselekednénk helyesen; mert már 25 év is oly hosszú idő, mely alatt békés viszonyok köztt az egyes községek és vidékek viszonyaiban oly fejlődés és oly változások fognak előállaui, hogy 25 év múlva a béke-elhelyezésben bizonyára nagyobb változások fognak szükségessé válni. (Helyeslés.) E szempontból tehát az államkincstár érdekében nem volna helyes a laktanyák bérösszegeit hosszabb időre is lekötni; annál kevésbé, mert másrészről meg teljesen elegendőnek látszik a 25 év arra, hogy a laktanya-építők érdeke biztosítva legyen. Kérem ennélfogva, méltóztassék a módosítvány mellőzésével a szakaszt változatlanul elfogadni. Csanády Sándor: T. ház! Nekem a tárgyalás alatt levő szakasz harmadik bekezdése ellen van kifogásom, a hol az mondatik, hogy ha az ilyen épületek rendkívüli események, pl. háború következtében hasznavehetetlenné tétetnek, azok után a fizetés nem teljesíttetik az állam által. Már engedelmet kérek, miután az utóbbi napokban kimondatott az eszme, hogy a háború izenete a hadúrtól függ, illetőleg a kormány és az uralkodó akaratától, beleegyezésétől: én nem tudom az osztó igazsággal összeegyeztetni, hogy egy ilyen háború következtében, ha megsemmisíttetik valaki épülete, azután a bérlet idejére ne fizettessék meg a díj, vagy ha leágyúztatott, lebombáztatott a laktanya, a kárt az egyes emberek viseljék. Ugyanazért én e szakasz első bekezdésének harmadik sorából e szót „háború", kihagyandóuak tartom. Márkus István előadó: Én figyelmeztetem ezen módosítványnyal szemben a t. házat azon alapelvre, a mely az egész törvényjavaslaton átvonul; hogy t. i. itt a katonai kincstár csak mint bérlő szerepel, ha tehát az épület véletlen csapás, tehát háború következtében, a mi bizonyos tekintetben végre is elemi csapás, a laktanya megsemmisül: ennek kárát nem a bérlő katonaság, hanem a tulajdonos vallja. A katonarság ugyanis, mint bérlő, nem oka a háború előidézte károknak; s ily csapással szemben nem is eshetik más tekintet alá, mint akármely más polgári bérlő esnék az esetben, ha az általa bérbe vett tárgyat a háború eseményei tönkre tennék. Én tehát ennél fogva semmi okot nem látok arra, hogy miért köteleztessék épen a bérlő katonaság arra, hogy a tulajdonos helyett viselje azon kárt, melyet egy ilyen elemi csapás az épületen okoz. Elnök: Szólásra senki nem lévén feljegyezve, a vitát berekesztem. Márkus István előadó: Egy sajtóhibára vagyok bátor a házat figyelmeztetni. Az eredeti törvényjavaslatnak „térítés" szava a bizottság által általában, „megtérítés"-sel helyettesittetett; itt pedig a „térítés" szó tévedésből megmaradt. Kérem, hogy itt is „megtérítés"-sel méltóztassék felcserélni. (Helyeslés.) Elnök: E szakaszhoz következő módosítások adattak be: Thaly képviselő ur a második bekezdésbe ezen szavak közé „egyéb czélokra", ezeket kívánja beszúratni: „egyéb a közegészséggel és közbiztonsággal nem ellenkező czélokra." Ha ez ellen senkinek kifogása nincs, kimondom, hogy a második bekezdés Thaly képviselő ur módosítványával fogadtatott el. Az első bekezdéshez Bessenyei képviselő urnák van egy módosítványa, a mi a 25 évet 30-al akarja felcserélni. Kérem azon képviselőket, kik az első bekezdést a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az első bekezdést az eredeti szöveg szerint fogadja el. Van azon kivül Csanády képviselő urnák egy módosítványa a harmadik bekezdésre, ő t. i. a „háború" szót kihagyatni kívánja. Kérem azon képviselőket, kik a harmadik szakaszt a bizottság szövege szerint elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség a harmadik szakaszt a bizottság szövege szerint, Thaly Kálmán módosításával és a sajtóhiba kijavításával fogadta el. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 34. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 35. %-t). Novák Gusztáv: A 35. §. 4. és 5. bekezdése ellen van kifogásom. A 4. bekezdés igy szól: Valamely tárgy megromlása vagy hiányzása esetében, a katonai igazgatás a csapatnak és azon személyeknek, kiknek az illető tárgyat használatul átengedte, minden hibájáért felelősséggel tartozik, de nem a véletlen esetért vagy az elhasználás következményeiért. Itt a „véletlen eset" kifejezés használtatik. Ez pedig oly tág értelmű, hogy igen sok kellé-