Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-138

138. országos ülés május 31. 1879. 107 Még csak egyet kivánok megjegyezni, tiszt. ház és ez semmi egyéb, mint constatálása annak, hogy a képviselő ur ugyan humbugnak nevezte e törvényjavaslatot, de ez állítását semmivel sem bizonyította; és ennek következtében nekem sem szükséges bizonyítgatnom, hogy a javaslat épen nem humbug, hanem nagyon is gyakorlati és hasznos intézkedések foglalatja, melyeknek életbeléptetése épen azon népnek áll érdekében, melynek érdekeit a t. képviselő ur annyira hangoztatja. Ajánlom a szakasz változatlan elfogadását. [Helyeslés jobbfelöl.) Mocsáry Lajos: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása végett egy pár szót szólhassak. (Halljuk!) A t. előadó ur azt mondja, hogy én kifogásoltam volna azt, hogy a megyék csak fakultáltatnak. Én nem kifogásoltam, csak constatáltam és ekként vontam belőle következtetést. Azt mondja az előadó ur, hogy nem bizom a megyékben, hogy az alkalmat fel fogják használni. Ezekbe a megyékbe, a minők most vannak, nem bizom és nem is akarom reájok bizni azon nagyfontosságú ügyet. Azon megye, a melyet én óhajtok és mindig védelmezek, egészen más. (Igaz.'Ugy van! a szélsőbalon.) Egyébre nincs jogom reflectálni és nem is reflectálok. Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, fel fogom tenni a kérdést. A szavazás előtt még egyszer fel fog olvastatni a módosítvány. Beöthy AJgernon jegyző' (olvassa a módősítványt). Elnök: Felkérem azon képviselő urakat, kik a 31. §-t a véderő bizottság szövegezése szerint fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a 31. §-t a véderőbizottság szövegezése szerint fogadja el. Beöthy Algernon jegyző' (olvassa a 32. §-/, mely észrevétel nélkül elfog adtatik. Olvassa a SS. %-t). Thaly Kálmán: T. ház! Nekem ezen szakasz második bekezdése ellen van egy szerény észrevételem. Nem valami lényeges, mert hiszen akkor nem is állanék elő vele a tapasztaltak után, ugy sem igen lenne kilátás elfogadtatására. A lényegeseken már átestünk. Azonban még is oly indítványt tartalmaz módosítványom, melyről meg vagyok győződve, hogy épen a városok viszonyaira nézve nem egy helyütt hosszadalmas contraversiáknak fogja elejét vehetni. Nevezetesen ezen második bekezdés csak egy pár sorból áll, ha méltóztatik megengedni, felolvasom. (Olvassa) : „De ezen esetben fennmarad a katonai igazgatás joga, hogy a csapat-elhelyezésre nem szükségelt épületet, a térítés fizetésének tartama alatt, katonai czélokra használhassa, vagy egyéb czélokra bérbe adhassa." Az „egyéb czélokra bérbe adhassa" kifejezést bátorkodnám felcserélni a következő kifejezésekkel: „vagy egyéb, a közegészséggel és közbiztonsággal nem ellenkező czélokra bérbe adhassa." Ez csekélység, de azt hiszem a városok viszonyainak megfelel, hogy pl. esetleg a a bérlő, a ki a kincstártól kibérli az illető helyiséget, holmi gyufagyárat, vagy a közegészséggel meg nem egyeztethető más intézetet ne állítson ott fel. Jól tudom, hogy az ípartörvény értelmében meg lehetne támadni az ily vállalkozót, de a katonai kincstárral perbe állani nehéz és hosszadalmas dolog. Azért kérem ezen csekély, de igen méltányos kis köz beszúrás elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Márkus István előadó: En ugyan nem vagyok azon nézetben, hogy e módosítás nagyon lényegtelen: sőt ellenkezőleg nagyon lényeges dolognak tartom; csakhogy azon véleményben vagyok, hogy az általa javasolt intézkedés már ezen javaslat intentiójában is benne van. De hogy megmutassam, hogy nincs egészen helyes véleményben rólunk a képviselő ur, midőn azt állítja, hogy nem fogadjuk el a helyes és hasznos módosításokat: bátor vagyok e módosításhoz ezennel hozzájárulni. (Derültség.) Bessenyey Ernő : T. ház! Nekem pedig ezen szakasz első bekezdése ellen van kifogásom. Mindnyájan tudjuk, hogy a beszállásolás mily kellemetlenségekkel és méltatlanságokkal jár. A törvényjavaslat ezek elkerülését tartotta szem előtt, midőn kaszárnyák építését hozta javaslatba. Ámde, t. ház, azt is tucljiüí, hogy a kaszárnyák építése igen nagy összegeket kivan, a melyeket sem egyes vidékek, sőt azt hiszem, hogy talán egyes megyék sem képesek előállítani a nélkül, hogy biztosítást nyerjenek, hogy idővel az építési tőke is törlesztetni fog. Az előbb az államtitkár ur azt mondta, hogy az állam által fizetendő összeg 5 perczentjét képezi a beépítési összegnek, tehát ebből magából világos, hogy csak évi 5 perczentre számíthat az, a ki ezen építési összeget előlegezi. Én azt hiszem, hogy mindnyájan el akarjuk azon czélt érni, hogy ezen mostani állapot megszüntettessék és mindnyájan, hogy a kaszárnyák mielőbb felépíttessenek. S ha már méltóztattak Ernuszt t. képviselőtársam módosítványát elvetni. legalább azon kedvezményt méltóztassék megadni, hogy az újonnan építendő kaszárnyáknál ne 25, hanem 30 évig fizettessék a bérilleték. Ugyanezért bátor vagyok indítványozni, hogy ezen szakasz első bekezdésének harmadik 14*