Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-138

138. országos ülés május 31- 1879. 10 í meg e javaslatot, azt állítván, hogy kiadutik kezünkből egy fontos tehermegállapítási jogot. Én ezt tagadom és azt állítom, hogy a mennyiben a, teher kivetésének alapjáról vau szó; e paragraphus megmondja, hogy a tényleges bérátlagok alapján állapittatnak meg a lakbérek, s hogy épen azért, mert bérátlagok idő' folytán változást szenvednek, ezek öt évről öt évre újra lesznek kipuhatolandók és megállapítandók; megmondja továbbá a szakasz azt is, hogy a lakbéren kivül még micsoda meliékterhek veendők számításba a bérátlagok kipuhatolásánál. — Azt hiszem, hogy ezen kipuhatolásra nézve tökéletesen elegendő, ha a törvény ezen kipuhatolására szorítkozik. A mi ezen túl menne, az azon politikai irány hibájába esnék, a mely az administratió teendőit mindig a törvényhozás körébe akarja vonni. Ez tán igazolt lehetett 1848 előtt, midőn az országgyűlési bizottságok még a katonai átvonulási és összpontosítási helyeket is a törvényhozás által akarták meghatároztatok — Mindezeket azonban ma már szükségtelennek tartjuk a törvényhozás körébe bevonni, mert a parlamenti rendszerben és a felelős kormányban van garantiánk az iránt, hogy a törvény által kimondott alapelveket a gyakorlat terén a kormány nem fogja meghiúsítani. Ezeken kivül még talán szabad megjegyeznem, t. ház, hogy ezen teher megszavazása végtére még sem lesz mindenkorra kiadva kezünkből, mert azon összegek, a melyek e törvényes alapon az államot terhelni fogják, ott fognak szerepelni a közös hadügyi és a magyar honvédelmi budgetben, és igy a parlament minden évben hozzájuk fog szólhatni, sőt újra és újra ellenőrizheti azon eljárást, a melynek alapján a kormány azokat a költségvetésbe beállította. Ezen megjegyzésekre, meri nagyon fontosnak tartottam a kérdést, kötelezve éreztem magamat. Ezek alapján bátor vagyok e paragraphust a t. háznak változatlan elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobbfelöl.) Tíialy Kálmán: Szavaim félremagyarázott értelmének helyreigazítása végett kérek szót. — A t. előadó ur méltóztatott engem félreérteni, a mennyiben szavaimnak oly értelmet adott, mintha én azt mondtam volna, hogy a

r városok érdekeit locális érdekeknek tekintem. Én ezt nem mondottam, mert én a városok érdekeit a maguk összeségében, különösen pedig a fővárosnak, mint nemzetünk középpontjának érdekeit nagyon is országos és nemzeti érdekeknek tekintem, a minek, azt hiszem, már többször voltam szerencsés kifejezést adni. — Én azon indokolásból indultam ki, mely szerint Hosztinszky képviselő ur az egyik pátenst elfogadta, a másikat pedig elvetette. Elnök: Fel fognak olvastatni a módosítványok. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Hosztinszky János és Mocsáry Lajos módosííványait). Elnök: Miután Mocsáry Lajos képviselő ur indítványa elhalasztást foglal magában, ezt kell először szavazás alá bocsátanunk. Felkérem azon képviselő urakat, kik Mocsáry Lajos képviselő urnák azon indítványát, hogy a 25. és 30. §. a véderő-bizottsághoz visszautasittassék, — elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most az eredeti szöveget teszem fel szavazásra. Felkérem azon képviselő urakat, kik a 25. §-t a véderő-bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a szöveget elfogadja. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 26. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 27. §-£). Márkus István előadó: Bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. házat, a mi a jelentésből kimaradt, de a mit szóval vagyok bátor pótolni, hogy t. i. a szöveg nem egészen helyes, a mennyiben ugy van feltüntetve, mintha a tisztek beszállásolásában is van különbség, a mint egyenként vagy együttesen vannak beszállásolva. Ennélfogva a szakasznak következő módosítását vagyok bátor a t. háznak ajánlani. (Halljuk!) A 25. §. következőleg hangzanék : „ugy a tiszteknek, mint a legénységnek egyenként elhelyezett lovai számára a szállásadó az istállón kivül a világítást lámpában, és az istállószereket is szolgáltatni köteles." Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 27. §. módosított szövegét. Felkiáltások: Elfogadjuk!) Einök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) A 27. §. a véderő-bizottság előadója által javasolt szövegben fogadtatik el. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 28. és 29. %-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 30. %-t). Novák Gusztáv: T. ház! Ezen 30. §-nál egy határozati javaslatot leszek bátor beterjeszteni s minthogy bővebb indokolás felesleges, a t. ház engedelmével felolvasni. (Halljuk!) Kérem a t. házat határozati javaslatom elfogadására. Antal Gyula jegyző (olvassa a határozati javaslatot): „Határozati javaslat a közös hadsereg és honvédség beszállásolásáról szóló javaslat 30-ik szakaszához. Tekintetbe véve azt, hogy a 73. számú javaslathoz csatolt •//. alatti mellékletbői az tűnik ki, hogy Csongrádmegyébeu Horgos községe a VII. osztályba, — Kistelek községe pedig, mely Horgosnál nagyobb és a hol az építkezési anyagok beszerzése is felette drága, — mégis a IX. osztályba soroztatott. Tekintettel arra, hogy Csongrádmegye tiszáninneni részeiben a katonai elszállásolás már régi időktől fogva mindig felváltva Kistelek és Horgos községet teljesen egyformán terheli, és igy sem az igazsággal, sem a méltányossággal össze nem