Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-138

1S8. országos ülés május SÍ. 1879. 97 archia olyan hadsereget, melyet kellőleg fizetni bir. {Helyeslés a szélsőbalon.) Ez volna a helyes eljárás, és nem nagy terheknek kirovása. Nagyon helytelennek tartom azon procedúrát, mely itten szándékoltatik, azt t. í., hogy az országgyűlésnek nincs hozzá semmi köze és majd rendeletek utján fog öt évre ez is, mint a községeknek osztályokba sorozása a kormány által nem tudom miféle bizottságok utján eszközöltetni. Szóval a honpolgárok ilyen nagy megterheltetése egyszerűen a katonai közegektől — s miután itt mindent a közös hadügyminister intéz, a honvédelmi minister egyetértése csak aféle kényszeregyetértés, — a hadügyminister tetszésétől fog függni. Én azt hiszem, hogy ez az alkotmányosság alapelveivel ellenkezik, s azért, ha méltóztatik a t. ház ezen teheremelési elfogadni, ám tegye, de tegye öntudatosan, tudja mit és mennyit szavaz meg. Kívánom ennélfogva, hogy a lakbérilletmények szabályozása, valamint az egyes községeknek osztályokba sorozása is törvényhozás utján történjék. Minthogy ez irányban röviden indítványt tenni nem lehet: bátor vagyok arra kérni a t. házat, hogy erre vonatkozó terv készítése végett a 25-ik, valamint az egészen hasonló természetű 30-ik §. is utasittassék vissza a véderő bizottsághoz. Ajánlom ezen indítványom elfogadását a t. háznak. (Helyeslés a szélső' balon.) Molnár Aladár jegyző (olvassa Mocsdry Lajos indítványát) : „Határozza el a képviselőház, hogy a havidíjas katonai személyek szabásszerű lakbérilletményeinek, valamint a lakbérosztályoknak törvény általi megállapítása végett a 25. és 30. §§. a véderőbizottsághoz visszautasittatnak". Rácz Athanáz: T. képviselőház! (Halljuk!) Kijelentem, hogy Hosztinszky t. képviselőtársam indítványát pártolom (Tetszés balfelöl) azon hozzáaadással, miszerint a különbözet ne csak a városokra terjesztessék ki, hanem a kis és nagy községekre is ; mert nézetem szerint a községekre nehezedő terhek sokkal nagyobbak, mintsem hogy azok elviselhetok volnának. Nem nyugtatott meg gr. Ráday Gedeon t. képviselőtársam előadása sem arra nézve, hogy elfogadhassam a törvényjavaslatban foglalt szöveget. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy itt nem új teherről van szó. Igaz, hogy ez nem új teher, mert régóta rovatott az országra. De maiakkor, midőn az illető pátens a községeknek tudomására hozatott, ezek felfolyamodtak és azóta folytonosan felfolyamodnak, mire mindig vigasztalták őket, hogy az országgyűlés ugy is szabályozni fogja az ügyet. (Ugy van! balfelöl) Itt tehát az ideje, hogy segítsünk a községeken. Nem győzött meg azon érv sem, hogy a KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VII. KÖTET. Lajthán túl ezzel hasonértelmíí törvény már elfogadtatott, és igy nálunk más törvény nem hozható. (Hallyuk! Halljuk! balfelöl.) Ez nem alaptörvény; ez olyan törvény, mely az ország szükségleteihez, az ország vagyonához és teherviselési képességéhez mérten kell hogy intézkedjék. (Elénk helyeslés balfelöl.) Ismételve kijelentem, hogy pártolom Hosztinszky t. barátom módosítványát. (Élénk helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Az itt történt különböző felszólalások után, szükségesnek tartom, hogy a honvédelmi minister ur távollétében, a magam részéről pár szót szóljak a dologhoz. (Halljuk!) Legelőször azon indítványról szándékozom szólni, mely azt kivánja, hogy ezen szakasz a 30. §-al együtt utasittassék vissza a bizottsághoz, s a melynek követelménye — úgy látszik — az, hogy a törvényben ne csak az alapok határoztassanak meg, a melyek szerint öt évről öt évre meg kell állapítani a szállásbéreket, hanem minden egyes várost illetőleg maga a szállásbér törvényhozásilag állapittassék meg. Már engedelmet kérek, t. képviselőház, de ezen utóbbit körülbelől lehetetlennek kell tartanom. Mert ugyan mi lenne abból, hogy a képviselőház öt évről öt évre, törvényileg határozná meg, hogy melyik városban mennyi legyen a katonai szállások bére? Hiszen ez, még ha az alapelvek, melyekből ki kell indulni, törvényileg megállapítvák is, valójában tisztán administrativ teendő; másfelől épen a képviselőház kebeléhen oly kellemetlen dolgokat, hosszas idővesztegetéseket idézne elő, melyeknek a magyar képviselőházat kitenni egváltalán nem lehet ezékzerü. En tehát a magam részéről kénytelen vagyok kérni a t. házat, hogy ezen indítványt ne méltóztassék elfogadni. Csak azt kívánom még mellesleg megjegyezni, hogy itt nem arról vau ez alkalommal szó — bár tökéletesen egyetértek a képviselő úrral — hogy ha lehetne, az is méltányos volna, hogy a katonaságnak és a katonatiszteknek helyzete javittassék; hanem itt arról van szó, hogy azon városok, melyek a katonaszállásokat eddig is kiadták, ezen szállásokért nagyobb díjt is kapjanak, hogy a katonai kincstár a városok kedvéért többet fizessen. Tehát nem a katonaság helyzetének javítása, de azon városokban a szállásbérckuek igazságosabbá tétele a czél, mely ezen törvényjavaslatban foglaltatik. De miután erre vonatkozólag nyilatkoztam : bátor vagyok még egyet megjegyezni, mielőtt a módosításra rátérnék. Mondatott az, hogy az nem érv, hogy Lajthán túl ily módon fogadták el a törvényt. mert hisz ez nem alaptörvény. Tökéletesen igaz, nem alaptörvény ; nem is argumentum az 13