Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-138
gg 13§. országos ülés május 81, 1879. arra, hogy ha tetszik, Magyarország máskép ne csinálhassa. De mégis argumentum arra, hogy a monarchia másik felében az esetleges felülfizetéseket nem a közös hadügyministeri pénztár, hanem az ottani tartományok fizetik, akkor nem lehet, hogy Magyarországon ugyanazon felülfizetéseket a közös katonai kincstár teljesítse. Ha tehát a magyar törvényhozás más intézkedést akarna, ha a kincstárt akarná itt belevonni, lehetetlen, hogy mást vonjon be, mint a magyar kincstárt, melyet pedig ily módon újabb terhekkel illetni nem volna helyes, (ügy van! jobbfelöl,) Átmenvén a módosításra, t. ház, én azt tartom, hogy midőn ezen 25. §. 2-ik bekezdése azt mondja, hogy „ha azon körülmény, hogy az ilíetékszerű szállást az árszabás szerinti megtérítési összegért bérbe kapni nem lehet, vegyes bizottság utján igazoltatik, a község van kötelezve, hogy átvéve a szállásdíjat, gondoskodjék a természetbeni szállásról:" akkor valóban az egyesnek túlpraetensiója ellen a kellő orvoslat meg van adva. De én azt gondolom, hogy az egyesnek túlpraetensiója ellen meg kell óvni a kötelesség szerint ott lakni tartozó katonai tisztet is. Már pedig én nem hiszem, hogy a képviselő urak tagadnák, hogy ha meg vau a lehetőség, hogy valamelyik katonai tiszt túlpraetensióval állana elő, bizony megvan a lehetősége annak is, hogy a házi urak is túipraetensióval fognak fellépni. Azt hiszem, sokunknak van ez iránt tapasztalata. Ezen §. tehát gondoskodik arról, hogy vegyes bizottság döntsön mindenik esetben. Még csak egyet kívánok megjegyezni. Némely városokat illetőleg megengedem, hogy a megállapított táblázat alacsonyabb díjakat vesz fel, mint a mi megfelel a valóságos lakbéreknek. De, hogy történt ezen árszabás megállapítása "? Á városok önmaguk jelentették be, hogy a szállásbérek nálunk ilyenek. Merem állítani, mint positivumot, hogy minden város, mely a valódi szállásbéreket bejelentette, meg van elégedve ezzel a díjszabással. Azonban némely városok, félve, hogy házbéradójuk emelkedni fog, ha bejelentik a valóság szerinti szállásbéreket, nem jelentették be a valóság szerint. Ezekben persze alacsonyabb díjakat kellett felvenni. (Derültség.) Ez a tényállás. Ko t. ház, én mégis azt tartom, hogy a melyik városnak sikerült ily módon a házbéradóra nézve •— nem akarom mondani — megrövidíteni az államot, de magának hasznot csinálni; az elszenvedheti ezt a sokkal kisebb károsodást, s az csakugyan nem volna méltányos, hogy a házbéradóban már is megkárosodott állami kincstár fedezze ezt az újabb kárt is. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék a 25. §-t ugy a mint van, elfogadni. Thaly Kálmán: T. ház! Én nekem részemről nem annyira Hosztinszky János képviselő ur módosítványa, mint inkább azon érvelés ellen van kifogásom, melylyel ő a módosítványt indokolni méltóztatott. Megvallom, nagyon meglepett engem ez indokolás. Itt a 25. §-nál nevezetesen arra hivatkozik a képviselő ur, hogy miután a katonai lakbérek az 1865dki, tehát absolutistikus korszakbeli pátens által szabattak meg, ő e pátenst alkotmányos alapul el nem fogadhatja. Tisztelem meggyőződését; magam is igy gondolkozom, hanem a 21. §-nál is pátensről volt szó, ott az 1870-iki rendelet, a mely az 1854-iki absolutistikus pátensből eredt, képezi a basist, s ott még is el méltóztatott fogadni alapul ezen törvényellenes pátenst. (Derültség balfelöl.) A különbséget én abban találom, hogy a 21. §-ban csak Magyarország közjogáról, a 25. §-ban pedig Pozsony város localis érdekéről is van szó. (Mozgás a jobboldalon.) A t. többség egynémely tagjai tehát akkor, midőn a haza közjogáról beszélnek, vagy pedig akkor, midőn „haza" beszélnek, két malomban őrölnek. (Derültség balfelöl.) Egyébiránt maga az indítvány ellen lényeges kifogásom nem volna, a mennyiben oly városoknál, mint pl. Pozsony, Kassa stb. csakugyan tény, lényegesen reá kellend fizetni a tiszti lakbérekre, még e formalitások után is. Mindazonáltal én részemről a gyökeres orvoslást csak azon indítványban találom, melyet Mocsáry Lajos t. barátom nyújtott be. Minthogy pedig a gyökeres orvoslást a palliaíiv gyógyítgatásnál mindig többre becsülöm; s minthogy az indítványt összhangzónak találom azon eljárással, melyet elvtársaim a 21. §-ra vonatkozólag követtek, következőkép azt pártolom; ha azonban azon indítvány netán elesnék, akkor, mint az illető megterhelt városokra nézve mégis némi könynyebbítményt tervezőt, Hosztinszky János képviselő ur módosítását fogadom el. (Helyeslés baloldalon.) Hosztinszky János: T. ház! Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. Én Pozsony városát meg nem neveztem, én az ország érdekét képviseltem akkor, midőn az összes városok érdekében felszólaltam; engem tehát roszul méltóztatott érteni. Én országos képviselő vagyok, tudom kötelességemet és tanítást nem fogadok el senkitől, tehát a képviselő úrtól sem. Egyúttal kijelentem, hogy a házadó a törvényben van szabályozva, tehát azt bemondással leszállítani nem lehet. Ezt akartam a magam igazolására nézve megjegyezni. (Helyeslés jobbfelöl.)
