Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-138

96 12$. országos ülés május 31. 1879. ezen kérdést a közös teherviselés elvének alap­ján, igazságosan és méltányosan. En ugy vélekedem, t. ház, hogy azon váro­sokra, melyek ezen törvényjavaslat által külön­legesen érintvék, igen sok anyagi áldozattal járó teendő vár. Kell, hogy ezen városok intéz­ményeiket fejleszthessék ; azokra többet költhes­senek mint eddig; kell, hogy ezen városok az illető vidéknek minden tekintetben valóságos gyúpontjai legyenek. S ha ez igy van : akkor, azt hiszem, nem igazságos, ha őket oly teherrel sújtjuk, a mely a közös teherviselés elvénél fogva nem ezen városokat, hanem az államot illeti. Beismerem és megbajlom azon elv előtt, melyet a honvédelmi minister ur indokolásában kifejt, t. i. hogy a beszállásolás előnynyel is jár a városokra nézve. Elfogadom ennek conse­quentiáit is; de óhajtanám, hogy ezeii teher igazságos és méltányos legyen. És miután én Hosztinszky képviselő ur indítványát erre nézve közvetítőnek tartom, t. i. hogy ha többe kerül a lakbér a kivetett bérilletéknél, ezen többlet­nek felerésze a kormányt illeti, én ezen indít­ványhoz hozzájárulok. Részemről elfogadtam volna azon indítványt is, hogy a mennyiben a kormány 10%-ra számítja azon előnyt, melyben az illető város, vagy község részesül a beszállá­solás által, ennélfogva ezen 10%-nyi többletet fizessék az illetők saját zsebükből s csak a többit fizesse az állam. De a mennyiben itt egy közvetítő indítvány van beadva, én ahhoz hozzá­járulok és kérem a t. házat, hogy méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslések.) Ifj. gr. Ráday Gedeon; T. ház! Én a beadott módosítványt nem fogadom el ; és pedig azért nem, mert én semmi néven nevezendő ve­szélytől, vagy valami újabb megterhelteféstől, vagy súrlódások keletkezésétől, ha a szakasz változatlanul megmarad, nem tartok. Mert mi van ezen szakaszban? Az, hogy annak rendel­kezése csakis azon esetre ál!, ha a vegyes bizottság eonstaíálja, hogy ilyen illetékszerű lakást a kivetett lakbérért találni nem lehet. De azon vegyes bizottság egyik főtenyézője minden­esetre egy városi kiküldött, a ki tehát a város, illetőleg a község érdekeit óvja. És gyakorlatilag tekintve a dolgot, egyáltalában hol merülnek fel az ilyen nehézségek? Leginkább, — a mint meg is van itt említve — a havi díjasoknál és leg­inkább az alsóbb rangfokozatban álló tisztek­nél. Már ha ez áll, akkor nem mondható hogy oly roppant megterheltetésével fog ez járni az illető községeknek, vagy városoknak. Én tehát per absolute nem látom annak szükségét, hogy azon többlet felerészének fizetésével a módosít­vány értelmében az állam terheltessék. Mert legyünk tisztában azzal, t. ház, hogy ha a módo­sítvány elfogadtatnék, megint esak mi fizetnők azon többletet, mert annyival emelkednék a közös budget. Egyébiránt a Lajtbán túl ezen szakasz van elfogadva, a mint az itt áll, az eredeti szö­vegben ; s már most azt követelni, hogy Magyar­országon egy egészen külön elszámolás állittas­sék fel, az egyes községekben, vagy városokban talán felmerülhető néhány száz frt különbözet miatt, tökéletesen feleslegesnek tartanám, különö­sen akkor, mikor, ha ezen törvényjavaslat tör­vénynyé emelkedik : akkor azon időtől kezdve a városok, •— mint az előttünk fekvő kimuta­tásból méltóztatnak meggyőződni, — specialiter nagy előnyökben részesülnek különösen aránylag a mostani állapothoz. így pl. Budapesten 92,000 frttal lesz nagyobb a bérilletmény, még Pozsony­ban is 13,000 frttal növekedik az évenként. Számtalanszor halljuk a megterheltetésektől való félelmet, ámbár én ettől magam nagyon félek, de ennek ezen szakasznál semmi alapját nem látom ; mert azt hiszem, sokan meggyőződhettek már arról, hogy épen a nagyobb városok közül többen, még a törvényjavaslat előterjesztése előtt a régi lakbér illetmények alapján is, ajánlkoztak laktanyákat építeni; és én meg vagyok győződve hogy épen Pozsony városa is, ha onnan a ne­taláni megterheltetés elkerülése végett a hely­őrség elvétetnék, pár hét múlva maga a város folyamodnék annak visszahelyezése iránt, mert az elszállásolás nemcsak megterheltetés, hanem előnyökkel is jár. Én ragaszkodom az eredeti szöveghez. (Helyeslés a Jobboldalon.) Mocsáry Lajos: Én elismerem azon észre­vételek alaposságát, melyeket Hosztinszky és Juhász képviselőtársaim előterjesztettek. Van azonban nézetem szerint a dolognak egy más oldala is ; és én erről az oldalról contemplálva, kivánok hozzá szólani, illetőleg ezen szakasz, s vele együtt a 30. §. ellenében is egy ellenindít­ványt adni be. Ezen 25. §-ban az van mondva: „a havidíjas katonai személyek az árszabásszeríí lakbérilletményt kapják. De egyáltalában nyoma sincs annak, a mi pedig fontos körülmény, hogy ezen árszabásszeríí lakbér-illetményeknek igen nevezetes felemelése van szándékban. Tudjuk ezt az indokolásból, s e szerint a havidíjasok lakbérének felemelése a monarchiát 1.241,000 frt. tehertöbblettel fogja sújtani. Eu nem mon­dom, hogy a méltányosság nem kívánja bizonyos tekintetben ezen szállásbérek emelését, sőt elismerem, hogy a katonatisztek rendes fizetésé­nek emelését is megkívánná a méltányosság. De ha e teher érezhetővé válik : akkor azon nem az által kell segíteni, hogy nagy terhek rovassanak a monarchia mindkét felének polgá­raira, hanem az által, hogy ha a monarchia nem győzi ezen nagy hadsereget tartani, méltóz­tassék intézkedni az iránt, hogy tartson a mon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom