Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-122
92 122. országos ülés május 12. 1879. dolognak, mint azt némely képviselő urak feltüntetik. Megengedem jzt, hogy ha a kormánybiztos által intézkedik; s a kormány az országgyűlés előtt az egész felelősséget viseli : akkor döntő befolyással a kormánynak kell birnia. Ha egy kis parlamentet teszünk oda a királyi biztos mellé: akkor igenis azt a kis parlamentet fogja illetni a felelősség. De ha ez a kis parlament felelős lenni nem akar. meg kell engednünk, hogy a királyi biztosnak legyen döntő befolyása az ügyekre. Hogy Szeged város, mint érdekelt város, meghallgattassák, az helyes. De azt hiszem, hogy három tag ép úgy teljesítheti-e kötelességet, mint 5 tag. E részben tehát nem találok nehézséget. Óhajtottam volna azonban, hogy ezen törvényjavaslat ne királyi biztos kinevezéséről, hanem egy parlamentáris kormány természetével jobban összeférő kormánybiztosról szólott volna. A királyi biztos, régi ülőkből reánk maradt traditióknál fogva, magát a király személyét képviseli, tehát az maga fölött senkit, még a ministert sem ismerheti el. De, hogy ha oly királyi biztos van, a ki a király nevében rendelkezik, akkor hogyan lehet értté a minister felelős? Azonban a kormánybiztost oly kiterjedt hatalommal lehetett volna kinevezni, mint azt a törvényhozás és a kormány jónak látta volna, talán, hogy a régi traditióból ránk háramlóit azon kelléke elmaradt volna, hogy nem tette volna fel a kalpagját, mikor a gyűlésbe megy. Azt hiszem, hogy ez senki másnak hatásköréből, másnak tekintélyéből nem vont volna le semmit; de ez oly üres formalitás, melyre nézve nem akarok hasonlattal élni, de általában véve azt mondom, hogy a királyi biztos kinevezése sérti nemcsak az alkotmányosságot, mert tulajdonképen felfüggeszti az alkotmányt egy bizonyos területen egy bizonyos ideig és sérti magának a kormánynak tekintélyét is, vagy pedig sérti a király tekintélyét, mert a királyi biztos a király személyét pótlólag, vagy teljhatalommal úgy rendelkezik, mintha a király maga jelen volna, akkor a kormány érte felelős nem lehet, vagy pedig intézkedik ágy, a milyen utasításokat kap a kormánytól és akkor nem királyi biztos. Hanem a kormánybiztos kineveztetik a kormány által ép úgy, mint számtalan más hivatalnoka az országnak, a ministerelnök előterjesztésére, a mint hogy ez a biztos is az ő előterjesztésére fog a király által kineveztetni. Ez megtörténhetnék. Azért azt hiszem, sokkal helyesebb, a parlamentaris formákkal és a felelős kormány természetével jobban összeférő volna, ha nem királyi biztos, hanem kormánybiztos küldetnék ki. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Legelsőben is kénytelen vagyok kijelenteni azt, hogy úgy a czímben, mint az í. §-ban a királyi biztos elnevezése elfogadtatott. Erről tehát felesleges most már vitatkozni. Hogy ez egyébiránt mennyire nem ellenkezik sem a parlamentarismussal, sem az alkotmányossággal, azt az előttem szólott t. képviselő ur maga beismerte; midőn beszéde végén azt monda, hogy igaz, a király nevezi ki a más hivatalnokokat, ép úgy a ministerelnök előterjesztésére, mint ezt fogja kinevezni a király. Ha más hivatalnokok kinevezése nem ellenkezik az alkotmánynyal, ezen kinevezés sem fog ellenkezni. Különben nem akarok most annak vitatásába bocsátkozni, hogy Magyarországban régebben és újabban mi volt az alkotmányos praxis; itt törvény útján kívántatik rendelkezés tétetni és azt hiszem, hogy ennek czélszerüségét igenis, de alkotmányosságát, de parlamentaris voltát megtagadni nem lehet. Különben nem szándékozom ismételni azokat, miket az elébb elmondottam. Köszönettel elismerem, hogy a túloldal részéről némelyek e §-t úgy, a mint van, elfogadni szándékoznak. Csakis azt kivánom figyelmébe ajánlani a t. háznak, hogy a két út közül csak egy van : vagy azt mondani: csináljon mindent a hatóság és legyen érte felelős, vagy azt mondani: csináljon mindent a kormány ós legyen érte felelős; de azt mondani: az egyik csináljon mindent, a másik pedig feleljen érte — lehetetlen. {Helyeslés.) Szilágyi Dezső: T. ház! Én azt tartom, hogy azon indítvány megítélésénél, melyet Gruluer Gyula képviselőtársam nyújtott be, egészen téves szempontok vegyittettek be, mind a kormány részéről, mind a t. táloldal részéről; mert azon indítvány a kormánynak felelősségét, mely ezen törvényjavaslat alapján őt illetné, egy hajszállal sem csorbítja; s a királyi biztos intézkedési jogát egy hajszállal sem szorítja meg, s egyáltalában sem a felelősségre, sem a hatalomra nézve semmiféle megszorítást nem tesz; [Helyeslés balfelöl) hanem egyedül azt kívánja, hogy Szeged város újra felépítésénél és reconstructiójánál, Szeged város részére a tanácsadó testület egy negyed részénél valamivel több tag engedtessék meg, tehát a város felépítésénél azon város nagyobb mérvben legyen képviselve. Ennyit kivan és sem többet, sem kevesebbet az indítvány. (Igaz! ügy van! bal/elől,) Már most a t. ministerelnök ur, hogyan állíthatja fel azon alternatívát, hogy ha a felelősséget akarjuk, hogy a kormány viselje, akkor az intézkedési hatalmat is neki kell adni? hiszen a kormány intézkedési hatalmát Gulner képviselőtársam indítványa semmikép sem alterálja. Hogyan mondathatik az, hogy a királyi biztos csak akkor lehet felelős, a mint Baross képviselő ur kiemelte, — ha nincs oly testület mellette, mely legkisebbet is paralisálhatja hatalmának gyakorlásában? Ugyan, ha egy 12 tagból álló testületbe 3 helyett 5 tagot küld a
