Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-122

122. országos ülés májns 12. 1870. 93 város, mennyiben gyakorolhat ezen testület, kivált ha semmiben sem határoz, a királyi biztos hatalmára paralysatiót ? Azután Baross képviselő ur azt mondotta, hogy Szeged törvényhatóságának közgyűlése által választandó szám háromnál több ne legyen; mert természetes dolog az, hogy választandók, mint helybeli emberek helybeli érdeklettek lesznek, s helybeli érdekek mellett fognak küzdeni. Ez lehetséges, de kérdeni én, vájjon a többi kinevezett tagok mind Szegeden kívüli emberekből fognak-e állani? Ha szegedi emberekből, részben legalább szegedi emberekből fognak állani, akkor azt kérdem, vájjon azok nem helybeliek-e és mert helybeliek, nem lehet-e rajok épen oly joggal mondani, ha Qgyéniségöket nem tekintjük, hogy lehetnek elfogultak, és lehetnek érdekletfcek? Különben is, t. ház, én azt kérdem: mikor egy város helyreállításáról van szó, nem kell-e épen az érdekletteket meghallgatni? Értem én azt, ha határozati jogot nem akarnak rajok ruházni; de minden tanácsadó testületnek az n, kelléke, hogy az érdeklettek meghallgattassanak (Igaz! Ugy van! balJelül.) Hát mi veszély van abban, ha 3 tag helyett 5 tagot választ Szeged törvényhatósága és ezek hallgattatnak meg oly munkánál, mely munka Szeged városának helyreállítása s melyre Szeged városának befolyást gyakorolni más módja nincs, mint épen ezen tagok részvétele által? Én tehát azt hiszem, hogy ezen okok a melyek előhozattak, egytől egyig semmit sem bizonyítanak a tekintetben, hogy a tagok száma háromról ötre emeltessék. (Igaz! Ugy van! baljelöl.) Hiszen semmivel sincs indokolva, hogy ez által a királybiztos intézkedési joga megszorittatnék, de nem az által, hogy vannak teendők, hogy a város újra épiíési tervének megítélésénél, és az annál alkalmazandó építészeti rendszabályoknak megállapításánál, oly eseteknél, midőn a segélynyújtás módozatai iránt tüzetes terveket kell készíteni, midőn a károsultaknak segélyben részesülési kulcsának megállapítása végetti osztályozásáról van szó, szóval olyan teendőkben, a melyek első sorban és különösen legtöbb helyi ismerettel biró épen helybeli egyének által Ítéltethetnek meg. Hogy azok nagyobb számban meghallgatásában mi veszély rejlenek, ennek bebizonyításával adósak maradtak a módosítvány ellenzői, és mig ezt be nem bizonyítják én a módosítvänyt helyesnek tartom és pártolom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! meg vagyok ugyan győződve, hogy az előttem szólott t. képviselő ur minden esetben támogatni fogja Gulner t. képviselő ur módosítványát; de miután itt két pontra kért felvilágosítást, mégis leszek bátor néhány szó felvilágosítással szolgálni. Á képviselő ur először is azt kérdi, hogy mi baj lenne abból, hogy ha ott három helyett öt tag lenne? Erről fogok pár szót szólani. — De én azt kérdem, hogy mi haszon lenne belőle? (Helyeslés jobbfelöl.) Hiszen azért, ha akár három, akár öt választott egyén van ott, ez nem zárja azt ki, hogy Szegedről más ember is meghallgattassék, (Zaj balfelöl) sőt a dologtermészetében van, hogy meg fognak mások is hallgattatni. Haszon tehát nem lesz abból, ha épen öten lesznek a tanácsban. De ismétlem, hogy azon bizottsági tagoknak feladata lesz nem egy tizenkettős tanácsban ülni, folytonosan beszélni, hanem feladatuk lesz épen a kárbecslési sorozat elkészítése, a segély kiosztásánál nem tizenkettő, hanem apró csoportokban működni, tehát épen azon dolgokban, melyek a kormány felelősségét nagy mértékben érintik, a végrehajtás körül közreműködni. így talán még is megengedi a képviselő ur, hogy ilyen nagy felelősséggel járó teendők körül, helyes, hogy a kiknek eljárásáért a kormány felelős, azoknak kinevezése körül is magának a kellő befolyást megtartsa. (Helyeslés.) Ez az ok, a miért nem hasznot, hanem kárt látnék abban, ha ezen arányt megváltoztatni méltóztatnának. Egyébiránt méltóztassék a t. ház bölcsbelátása szerint intézkedni. Meg lehet akadályozni, — szzó sincs róla, —• azt Szeged nevében és Szeged iránti méltányosság czímén tartott szép beszédekkel, hogy Szegedért valamit tenni lehessen, da akkor tessék mást felruházni a felelősséggel ; mert ismétlem, ha színleges hatalmat adunk és nem valóságos hatalmat, akkor a felelősséget elvállalni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra nem levén senki feljegyezve, a 2. §. feletti vitát berekesztem. Fel fognak olvastatni a beadott módosítványok. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Gulner Gyula Csanády Sándor, Baross Gábor módosítvány ait). Elnök: Felteszem a kérdést. Tisza Kálmán ministerelnök : A kérdéshez kívánok szólani, de csak annyit, hogy ha méltóztatik a t. ház megengedni, talán a szavazást egyszerűsítené, ha miután a magam részéről elfogadhatónak tartom, s azt hiszem, a t. előadó urnak sincs kifogása Baross képviselő ur stylaris módosítása ellen, mindjárt az tétetnék föl szavazásra, mert akkor egy szavazást megkímélnénk. (Felkiáltások balfelöl: Nem lehet!) Elnök: Ha nincs ellenvetés, akkor a 2. §. a közigazgatási bizottság szövegezése szerint Baross képviselő ur módosítványával jönne legelőször szavazás alá.