Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-121
121. orsxágos ülée m4j«s 10. 187S. 75 zettséget szereztek maguknak, hogy az ügynek is kárára válnék, ha ezen egyéneket nélkülözni kellene, de még ezen emberek igazságtalanul is sújtatnának az által, ha azért, mert a törvény őket eddigelé nem kötelezte arra, s igy az államvizsgát nem tették le — bármily szorgalmasak legyenek is s bármennyire kitüntessék magukat, — előmenetelre nem számíthatnának. Tudjuk, azokra, kik semmiféle előmenetelre számot nem tartanak ez igazságtalan, s az ügy érdekében Bem kívánatos, mert ez ezeket az embereket elkedvetleníti, és rájuk deprimáló hatással van. Hogyan egyeztethető össze az az/igazsággal, ha a törvény kimondja, hogy a most már alkalmazásban levő erdőtisztek, kik 30—40 évig szolgáltak, nem fognak előléptetésre igényt tarthatni, hanem csak azok, a kik az elméleti államvizsgát letették. Hogy ez a törvényben feltétlenül kimondassák az előre haladott komákra nézve is ez sem nem igazságos, sem az ügy érdekében nincs. Azért bátor vagyok indítványozni, hogy a 36-ik §. utolsó bekezdése végén e szavak: „azonban előléptetésben csakis a b) pontban említett felsőbb erdészeti államvizsga letétele után részesülhetnek" hagyassanak ki. Antal Gyula jegyző (olvassa Molnár Aladár indítványát). Tisza Lajos: T. ház! Én nagyon egyszerűen és röviden bátor leszek indokolni, miért kérem a szöveget megtartani ugy, a mint van. Először is nem helyesen fejezte ki magát az előttem szólott képviselő ur, midőn azt monda, hogy e törvény által el van zárva az útja azoknak, a kik bármikor előléptetésre igényt tarthatnak. Hogy ne tarthatnának igényt? A mint időközben leteszik az államvizsgát, melyet a törvény tőlük megkíván, előre léphetnek. De miről van itt szó ? Itt szó van az erdőtisztekről, a kik alkalmaztatnak az állam különös felügyelete alatt álló, a 17. §. X. szakaszban felsorolt erdőkben. Már most kikből áll erdőszemélyzet'? Áll vagy gyakornokokból, vagy erdészekből, vagy főerdészekből. A gyakornokok és az erdészek azon categoriába esnek, melyre nézve eoncedálta volna Molnár Aladár képviselő ur is, itt tehát csak a főerdészekről lehet szó, pedig azoknak magasabb előmenetelére egy uradalomnál alig van kilátásuk, ezek legfölebb fizetésjavításra tarthatnak igényt, de arról a törvény nem szól. De van még egy különös ok, mely miatt kérem, méltóztassék a b) pontot megtartatni. Ha az is kimondatik, hogy az erdészeti államvizsgát belföldön letette, ebben van nekem garantiám arra nézve, hogy azon egyéni a ki előléptetésben részesül, oly erdőségeknél, melyek fölött különös felügyelettel bír az állam, a magyar nyelvet is birja. (Közbeszólások jobbféläl: Maradjon!) Báró Kemény Gábor földmívelés-, iparés keresk. minister: T. ház! Én is a §. megtartását kérem a t. háztól, azon megjegyzéssel, mely folyománya a 29. §-ra nézve hozott határozatnak, mely szerint „felsőbb államvizsgát" helyett „erdészeti államvizsgát" tétessék, mind a 3-ik, mind az utolsó bekezdésben. (Helyetlés.) Egyébiránt bátor vagyok megjegyezni azt, hogy ezen erdészeti államvizsga főleg gyakorlati vizsga s azon egyén, a ki ezen vizsga nélkül is képes megfelelni hivatásának, a könyvek igen kevés forgatásával képesítheti magát arra, hogy ezen vizsgát sikerrel letehesse. Nem fog ez senkire nézve nagy nehézséget okozni, s teszem, az erdélyi részekben az erdőtisztek — nemcsak a 17. §-ban megnevezett erdőbirtokosok erdeiben működők, — hanem egyáltalán minden erdőtiszt, eddig is köteles volt az erdészeti szakvizsgát letenni. (Maradjon!) Elnök: Ha jól értettem, a minister ur a 6) pontban és mindenütt e helyett „felsőbb államvizsgát" tétetni kívánja „erdészeti államvizsgát." (Helyeslés.) A kérdést e szerint fogom feltenni. Azonban előbb fel fog olvastatni Molnár Aladár képviselő ur módosítványa, Antal Gyula jegyző (olvassa a Molnár Aladár módosítványát). Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház a 36. §-t az erdőügyi bizottság szövegezésében a minister ur által tett módosítással; igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s ennélfogva Molnár Aladár képviselő ur módosítványa elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 37. §-*, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 38.%-t). Hosztinszky János: T. ház! Engedelmet kérek, hogy ezen §-nál igen röviden felszólalni kénytelen vagyok; de miután tapasztalásból tudjuk azt, hogy ha az esküminta nem világos, nem szabatos, az igen sok bajra szolgáltat alkalmat: ezért bátor vagyok a minister urat és a t. házat ezen eskümintának némely hiányos részére figyelmeztetni, még pedig annál inkább, mert az illető ezen minta szerint az esküt jó lélekkel némely körülményekre nem is tehetné le. Ezen eskümintában következők állanak: „hogy azokat, kik az erdőt vagy bármi ahoz tartozót valamiképen károsítani akarnak stb., a törvény értelmében megzálogolom." Már, t. ház, a gondolat és akarat, ha küljelekben nem mutatkozik, nem büntethető. Kérdem én a t. minister urát és ezen törvényjavaslat szerkesztőjét, hogy micsoda erdőtiszt fogja jó lélekkel az esküt letenni 10*
