Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-120

50 120. országos ölé ben tartani, és ba igen, ugy ennyi marha, mely , igen jól megélhet szabad legelőn, két nap alatt tönkre teheti az erdőt, mint igen értékes tárgyat, a mely mondom nem mindig a fa értéke szerint becsülendő meg, hanem azon befolyás szerint, melyet klimatikus szempontból az egész vidékre gyakorol. Én tehát bátor vagyok arra kérni a tisztelt házat, méltóztassék az indítvány harmadik pontját is elvetni. B. Simonyi Lajos, ugy látszik, azt hiszi, hogy ezen törvényjavaslat azon alapelvből indul ki, hogy az államnak érdeke erdőt nevelni, s ennek a szempontnak akar mindent alárendelni és azon fontos nemzetgazdasági állatnevelést teljesen tönkre tenni. Merem állítni, hogy e törvényjavaslat nem ezen alapelvből indul ki, hanem abból, hogy az államnak érdeke az, hogy az erdő és síkföld helyes viszonyban legyen egymással, de nem az, hogy minden áron, mindenütt erdő legyen. Ezt fogja feltalálni b. Simonyi Lajos e törvényjavaslat minden intézkedésében. Végül csak azt vagyok még bátor megjegyezni, hogy én is nagy fontosságot helyezek arra, hogy a t. ház ép akkor, a mikor ily saját érdekeinket legközelebbről illető törvénynek tárgyalásáról van szó, legyen kegyes azt figyelemmel kisérni és nagyon meggondolni, mit határoz, hogy az utóbajoknak eleje vétessék. De megvallom, hogy bármily intézkedés ellen is ellenargumentumul azt elfogadni, hogy a bajonettekre hivatkozunk, nem tudnám. Azt hiszem, nem ezen szempont az, a melyből első sorban ítéletet kell hozni, hanem a törvénynek helyessége, jogossága, czélszerusége. Mert hiszen ellenszegülni minden törvénynek lehet. Egyes i emberek, a kik érdekeiket sértve látják, ellen- j szegülhetnek a nélkül, hogy az jogosult volna. Én, t. ház, ezek után röviden összefoglalva a mondottakat, bátor vagyok a t. házat kérni, méltóztassék ezen §-nak 2-ik alineáját teljes szövegében meghagyni. B. Simonyi Lajos három pontból álló indít' ványának első pontjához hajlandó vagyok hozzájárulni oly szövegezéssel, a mely tisztábban fejezi ki azt, a mely különben is intentiója a törvénynek, de különben, mint mondám, pártolom e szakaszt. Elnök: Nem méltóztatik a t. képviselő urnak erre nézve külön indítványt beadni. Tisza Lajos: Abban az esetben, ha kívánja a t. ház, igen szívesen, de különben én azon szövegezéssel megelégszem. Elnök: Simonyi Lajos képviselő ur indítványára méltóztatott mondani, hogy annak első pontját más szövegezéssel pártolja. Tisza Lajos: Azt voltam bátor mondani, hogy én a §. szövegezését úgy értelmezem, i május ». 1879. a mint előadtam, s a mint báró Simonyi Lajos képviselő ur is kívánja, és a szövegezéssel, a mint van, meg vagyok elégedve. Ha azonban a t. ház világosabban kívánná kifejeztetni a §. erre vonatkozó intentióját, abban az esetben bátor leszek beadni holnap egy indítványt. B. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister: T. ház! Bátor vagyok megjegyezni azt, hogy azon intentió, a melyet e tekintetben b. Simonyi Lajos t. képviselő ur felhozott, s a melyet Tisza Lajos t. képviselő ur is pártol, ebben a szövegezésben benne van. Azért mondtam előbb oly határozottan — felfogom olvasni a §. szavait — hogy a legelő nem erdő és az erdő nem legelő. Ha nem volna benne, szívesen hozzájárulnék azon eszmének szövegezésére és törvénybeigtatására, hogy a legelő-illetményként kiadott területekre nézve az erdőtörvénynek azon szigorú határozatai ne alkalmaztassanak. De méltóztassanak meghallgatni a 17. §. első alineáját (olvassa) : „Az állam, a törvényhatóságok, a községek, az egyházi testületek és egyházi személyek — mint ilyenek — birtokában levő, továbbá a közés magánalapítványok- és hitbizományokkoz tartozó erdők, valamint a közbirtokossági erdők is (ezen elnevezés alatt értetvén az úrbéri rendezés alkalmából, mint erdő illetőség, a volt úrbéresek tulajdonába átment erdők is) stb. Tehát nem máskép, mint erdőilletékben átment erdő. Ha úgy volna, hogy „átment erdő", akkor jogosult volna az észrevétel és indítvány; de miután tisztán ki van téve, hogy azon területek, melyek, mint erdőilletőségek mentek át az úrbéresekre, merőben felesleges a módosítvány. Mondom, hogy különben a t. képviselő ur intentióját úgy is helyeslem, de úgy tartom, hogy ez benne van a §. szövegében. Szontágh Pál (gömöri): T. ház ! Azokhoz, a miket b. Simonyi Lajos igen t. képviselőtársam ezen §. 2-ik bekezdésére nézve elmondott, s miután én egy nevezetes vasipar-vidéknek viszonyait közelebbről is ismerem, bátor vagyok némelyeket hozzátenni, annyival inkább, mert az igen t. minister ur azt mondta, hogy azokat, a miket b. Simonyi Lajos t. képviselőtársam elmondott, nem értette, és hogy ezen második bekezdés épen az ipar javára szolgál. Tisza Lajos t. képviselő ur, a ki e részben az igen t. minister urat helyre akarta igazítani, maga is azt mondja, hogy erre azért van szükség, hogy az ipar, különösen pedig a bánya-ipar meghonosittassék, és hogy az az ipar javára szolgál. Én pedig, a ki legalább egyrészét az iparos vidékeknek ismerem, biztosíthatom a t. házat, hogy ez mindenütt igazságtalanul sújtó és közgazdaságilag káros határozatnak fog felismertetni, a mint ezt bátor leszek még bővebben is kifej-