Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-120
46 120. országos Illés május 9. 18T9. Bátor vagyok tehát ajánlani, méltóztassanak elfogadni bizonyos minimumot. Módosítványómnak 3-dik része figyelemmel van arra, hogy a községek a jelenleg élvezett legeltetési jogukban semmikép meg ne szoríttassanak. Ennélfogva óhajtanám, hogy az általam elébb említett területeken az üzemterv csak úgy áílapittassék meg, hogy azon területeken kivül, melyek eltiltattak, a községek elegendő legelővel bírjanak, mert hogy a községektől a legelőt elvegyük, vagy csak a községi legelőt korlátozzuk is, ezt én igen nagy nemzetgazdasági hibának és kárnak tartanám. Ne legyen egyedül szemünk előtt az, hogy az országnak érdekében van, hogy erdőket neveljen. Ez tév-fogalom, mert az erdő nemzeti vagyon ugyan, de más terület és birtok szintén nemzeti vagyon. Tehát az egyiket a másik rovására kiválasztani, és az egyiket külön pártfogásban részesíteni, nézetem szerint igen nagy hiba. Egyáltalában nagy panasz volt, hogy az állat-tenyésztés Magyarországban hanyatlik és nem virágzik. Ha most mi a községektől a legelőket elvesszük, ezzel a legnagyobb csapást mérjük az állattenyésztésre, melyről a házban sokan szívesen szónokolnak, (b. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister tagadólag int.) Ügy látom, hogy a t, minister ur ebben is kételkedik. Be fogom neki bizonyítani. Ha valamely üzemterv megállapíttatik, az első teendő az, hogy a legeltetés egy bizonyos részen eltiltassék, például 300 holdon. Ha eltiltatik a legeltetés, ha veszünk talán nagyobb mennyiséget, legalább 10—12 évi vágást kell letiltani, mert az nem elég, hogy azon vágásokban letiltatott. De a vágások melletti területet, melyen most a legeltetés szabad, nem lehet használni. Jól tudjuk, hogy a hol a községek az állattenyésztéssel nagyobb mértékben foglalkoznak, a községi gulya 3—400 darabból áll, ezt nem lehet a vágás mentében legeltetni, mert abba bele csap. Ennek következtében a mellette levő területek is korlátozva volnának és ez által a községek legeltetési joguktól és állataik a legeltetés élvezetétől vonatnának el. Ez által igen nagy csapás méretnék a községre. Ennek következtében a főfigyelmet arra kívánom fordítani, hogy a községek eddigi legeltetési joguk élvezetében meg ne szoríttassanak. Én nem akarom ezt egyedül a községekre bizni, s módosítványom is ugy szól —• a mi különben magától értetődik — hogy a felett a közigazgatási bizottság és az erdőfelügyelő, ha ugyan megtartatnak, ha pedig — mire most nem akarok kiterjeszkedni, nem tartatnának meg — akkor a megye hatóságán kivül, az illető földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister határozna és ezektől függne meghatározni, hogy marad-e a községnek elegendő legelője, vagy sem? T. ház! Én ezt hosszasabban nem indokolom, Eendesen, ha valaki indokol egy javaslatot, azt szokta mondani, hogy az fontos. És többnyire igazsága van. A mi közönségünk azonban rendesen nem fektet rá nagy súlyt, s midőn valamely intézkedés megszavaztatik, s midőn a törvény meghozatik, akkor nem nagy figyelemben részesíti azt, de midőn a törvény alkalmaztatik, akkor kezdenek az emberek jajgatni. Méltóztassanak elhinni, hogy ez a törvény, ugy a mint van, keresztül nem vihető és az emberek nemcsak jajgatni fognak, ha keresztül vitetik, de vannak e törvénynek oly határozatai, melyeket, ha szigorúan alkalmaztatnak a községekre, bajonette nélkül nem lehet keresztül vinni, mert tudjuk, hogy a községek mennyire féltékenyek a legeltetésre. Azért kérem a t. házat, méltóztassék komolyan fontolóra venni és ne vegyék el a községektől a legeltetési jogot és ne méltóztassék őket jogukban korlátozni. Méltóztassék ezen igen fontos körülményt figyelembe venni, mert vagy nem hajtatik végre a törvény, vagy ha végrehaj tátik, meglátják mily szomorú következményei lesznek. Kérem módosítványom elfogadását. Beőthy Algernon jegyző (olvas): A 17. §. bekezdése kihagyandó. A 17. §-hoz következő új 2-ik bekezdés teendő: Csak azon közbirtokossági erdők esnek a a jelen fejezet és szakasz határozatai alá: a) melyek erdei szolgalmak megváltoztatása alkalmával, vagy fajzási illetőségül az ő részükre kiadattak; b) melyek 300 kat. holdnál nagyobbak; c) melyeknek egy része, ha a megállapított üzemterv szerint a legeltetéstől eltiltatnék, ezen tilalmazott részen kivül, a közbirtokosság, vagy község elegendő legelővel birand. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: T. ház! Báró Simonyi Lajos t. képviselő ur két, illetőleg három módosítványt nyújtott be eme tárgyalás alatt levő 17-ik §-hoz. Megvallom, hogy annak első részét, mely vonatkozik a második bekezdés kihagyására, nem egészen értem. Értem igy magában, hogy valaminek kihagyása ajánltatik, de utána közvetlenül az van téve egyfelől, hogy ez egyes iparvállalatok érdekében történik, túlfelől pedig alig csalódom, ha azt mondom, hogy a t. képviselő ur azt mondotta, hogy ennek kár itt lenni, mert csak oly viszonyban áll az erdő birtoklásához az egyes társaság, mint akármely egyes. Ezen két tétel nézetem szerint ellenkezik egymással. Ha a második bekezdés kihagyatik T
