Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-119

119. országos ülés májns 8. 1879. 39 helyesnek, őket birtokuk egy másik része után a község iránt eddig viselt tartozásuk egy részétől feloldozni. Hiszen a birtokosoknak épen anynyira érdekűkben áll a községek jó közigazgatása, és a rend fenntartása, mint a község bármely más tagjának, sőt merem állítani, hogy ez nem is tisztán községi, hanem részben állami érdek, és mig az állam ezen költségek fedezése iránt közvetlenül nem gondoskodik, kétségtelenül azok tartoznak ahoz hozzájárulni, a kik azoa határban birtokosok. Arra nézve, hogy ez állami érdek, bátorkodom azon kérdést tenni, hogy vájjon miért késünk annyira a megyei domestica behozatalával ? Kétségtelenül azért, mert el van ismerve, hogy a megyei közigazgatás nemcsak tisztán önkormányzati ügy, hanem egyúttal állami érdek is és igy igazságtalan volna abban úgy megróni a megyéket, hogy mig az egyik, a nagyobb és gazdagabb 5—6 perczenttel fedezheti kiadásait, addig a kisebb és szegényebb tartozik 25—30 perczentet fizetni. Ha pedig a megyei közigazgatás egyrészt állami érdek, a községnek, mely annak egy kis részét közvetíti, bizonyára van benne része. Már pedig a községeknél a különbség sokkal nagyobb a költségviselés tekintetében, mint a megyéknél, mert mig egy része semmi pótadót nem fizet, addig más községek 50—60 sőt 100 perczent pótlékot viselnek. Tehát ez is megérdemli, hogy gondolkozzunk felette, hogy ezen igazságtalanságon nem lehetne-e valamiképen segíteni? De ha ezen kérdésre ezen §. volna a felelet, az igen szomorú dolog volna. De ezen §. azonfelül nem is felel meg az osztó igazságnak, mert nem minden erdő részesülne egyiránt azon adókedvezményben, hanem csak azon erdők, a melyek rendszeres erdőgazdasági terv szerint kezeltetnek. Ezek pedig átalán véve csak a következő 17. §-ban foglalt erdők. A magánosok erdeje s általában a kisebb erdők e kedvezményből kimaradnának; s érintetlenül maradnának a községi erdők is, mert azok eddig vagy nem fizettek községi pótlékot;, vagy épen maguknak fizették azt. Végeredményben úgy tűnik ki, mintha mi dotálni akarnánk néhány, épen leggazdagabb erdőbirtokost, hogy azok esetleg 50—100 frttal kevesebb adót fizessenek, a szegény, gyakrau költséggel túlterhelt községek rovására. En legalább nagyon félek ettől s e meggyőződésem indít főkép arra, hogy felszólaljak ; azon meggyőződésem, hogy ezen szakasz sokkal kevesebb hasznot fog az illető birtokosoknak hozni, mint a mennyi kárt okoz a községi közigazgatásnak. Mindezeknél fogva, főkép azért, mert ennek megoldását itt helyén nem látom, ezen szakasz kihagyását indítványozom. Baross Gábor jegyző (ól vassá Szontágh Pál (gömöri) módosítváriyát: „az erdőtörvény]avaslat 16. %-a hagyassák ki"). Szederkényi Nándor: Ugyanazon indítványt óhajtottam tenni, melyet a t. előttem szóló beadott, mert valóban azon indokok, melyeket ő felemlített, megfontolásra méltók, s azért kérem a t. házat, méltóztassék e §-t kihagyni. E §. belenyúl a községi törvénybe, s rendkívüli visszahatást kelt a községek belügyeire nézve. A községek rendezkedtek az 1876. évi t. ez. alapján, s most egy időszerinti törvény hozatik s ime egy ilyen §-al minő hátrány, minő kár okoztatik a községeknek. De még egy ok van e §. kihagyására, melyet a t. előttem szóló nem említett; s e tekintetben vagyok bátor a t. minister úrhoz egy kérdést intézni, t. i.: miként érti ezen szakaszt a t. kormány. A javaslat azt mondja: „Minden rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőtestre is alkalmazandó," hogy t. i. a községi pótadónak csak azon részét fizesse, melyet a 76-ki törvény XXXVIII. §-a megjelöl. Kérdem, egyáltalában minden rendszeres gazdasági terv szerint kezelt, erdőre értendő ez, vagy értendő az állami, egyházi, alapítványi erdőkre nézve, melyek a következő §. szerint kizárólag gazdasági terv szerint kezelendők? Ha csak ezekre értetik, akkor a legnagyobb méltánytalanság foglaltatik benne; az, hogy az egyházi, alapítványi, állami erdők, az adónak csak felét vagy kevesebbjét fizessék, mint a magánbirtokosok, a kik különben szintén a magok gazdasága szerint, a leghelyesebb gazdászati terv szerint kezelik erdeiket. Ha e kivétel megtétetik, akkor az egyes birtokosokra a legnagyobb méltánytalanság hárittatik. Én ennélfogva kérem a t. házat, hogy itt a köz- és magánérdek koztt húzza meg a kellő határvonalat. Ellenkezőleg, még az állami, egyházi és a többi birtokok is inkább fizethetnék azt az adót, mint a magánbirtokosok, mert a mérleg inkább a magán-birtokosokra irányul, mint az itt szóban levő birtokokra. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék ezen §-t törölni. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Tisztelt képviselőház! A mennyiben ezen §. a községi adóról intézkedik, bátor leszek én is pár szót szólni a dologhoz. (Halljuk!) Elsőben is arra kívánok válaszolni, miket Szederkényi t. képviselő ur felhozott. Én azt hiszem, hogy a törvényjavaslat szerkezete semmi kétséget sem enged a felett, hogy itt nem csupán az alapítványi, törvényhatósági vagy állami erdőkről van szó, hanem egyáltalán minden rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőről. S miért nem enged kétséget? Először azért, mert ezen intézkedés az általános határozatok fejezetében van, nem pedig az állami, alapítványi és más hasonló erdőkről szóló speciális fejezetben, s másodszor azért, mert