Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-119
40 119. országos ülés májas 5. 1879. nem azt mondja, hogy a II. fejezetben említett erdők, hanem minden gazdasági terv szerint kezelt erdő és igy a magánosok erdei is épen úgy, mint bármely más erdő, mely rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik. S épen mert azt mondja, hogy ,minden rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőtestre is alkalmazandó", igen természetesen vonatkozik nemcsak a nagybirtokosok erdőire, a kikről Szontágh t. képviselő ur megemlékezett, hanem vonatkozik ismét minden olyan erdőre, mely rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik. Oly tiszta és határozott tehát a törvényjavaslat szövege, hogy e szempontból, azt hiszem, hogy semmi kétség sem fér ahhoz. A mi magát a kérdés további részét illeti, az, hogy itt mellesleg községi adóról intézkedni nem helyes, szerintem argumentumul nem fogadható el; mert igen sokszor, midőn a törvényhozás valamely czélból speciális esetre intézkedik, ugyanazon törvény intézkedést tartalmaz az adót illetőleg is. (Helyeslés.) Számtalan ilyen törvény van és nem is lehet ezt elkerülni. Ezt sem fogadhatom tehát el argumentumul. Különben miről van itt szó ? Szó van azon költségekről, melyek a községi közigazgatás költségeit képezik, mert a birtokot illető költségek a községi adótörvény értelmében nem azon pont alá esnek, melyre ezen törvényjavaslatban hivatkozás van. Én épen azért, mert itt csak ezekről van szó, nem hiszem, hogy a községi administratió szempontjából a községekre valamely veszély hárulna. Ellenben épen minthogy a rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőkre szándékoltatik ez kimondatni, ezen §-ban azt az intentiót látom, hogy ez által is ösztönt akar adni arra, hogy az erdők rendszeres gazdasági terv szerint kezeltessenek és ne pusztíttassanak el. A distinetió itt nem az, hogy kié valamely erdő; nem az, hogy nagy erdő-e vagy kis erdő, hanem az a distinetió, hogy rendes gazdasági terv szerint kezeltetik-e? Epén azért, mert én a törvényjavaslatnak azt az intentióját, hogy előmozdítsuk az erdők rendszeres gazdasági kezelését még ott is, hol azt — ugy mint. a második fejezetben érintett erdőknél — egyenesen megparancsolni nem lehet, helyesnek tartom, kérem, méltóztassanak a szóban levő §-t elfogadni. (Helyeslés.) Gulner Gyula: T. képviselőház! Én ezen §-ra vonatkozólag, azok által, miket a t. ministerelnök ur méltóztatott mondani, aggályaimat eloszlatva nem látom, mert midőn ezen §-t olvastam, megvallom, nem az iránt támadt bennem kétség, a mely irányban Szederkényi t. barátom felszólalt, hogy vájjon az úgynevezett közös erdőket, vagy a magán-erdőket kell-e érteni ezen szakasz alatt, mert az szerintem egészen világosan ki van fejezve, de én bennem kétség támad ezen szakasz világossága iránt, oly irányban, hogy mely erdők értetnek ezen §. rendelkezése alatt; azok-e, melyek, hogy úgy mondjam, a községnek közvetlen, tulajdonképeni határában vannak és a törvény kitétele szerint esetleg rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetnek, vag) 7 ' pedig értetnek azon erdők, melyeknek egy tekintet alá kell jönniök az 1876-ki V. törvényezikk rendelkezésével, mint külön álló, csakis közigazgatásilag a községhez csatolt területek. Mert én nagyon szeretném, ha az igen tisztelt ministerelnök ur megnyugtathatna az iránt, hogy ha mindazon erdők, melyek a községnek tulajdonképeni határában feküsznek és esetleg rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetnek, azon kedvezményben fognak részesülni, hogy t. i. az adóforintnak fele vétetik csak a községi domestica kivetése alapjául, hogy ezen rendelkezés sok községben nem fogja e egyáltalán lehetetlenné tenni az administratiót. Mert én tudom, hogy vannak oly községek, hol a községi határnak legnagyobb részét erdőkerületek képezik. Már most méltóztassék felvenni, hogy azon területek,, melyek be vannak erdősítve, ezen község hatá[ rában, ezek a törvény ezen rendelkezése folytán azon kedvezményben fognak részesülni, hogy adóforintjuk fele vétetik alapul a községi domestikához való hozzájárulásnál; azoknak pedig, kiknek nincsen erdőterületök, vagy ha van is, de nem kezeltetik rendszeres gazdasági terv mellett, azok kénytelenek lesznek átvállalni és viselni az igy rajok kettősen nehezedő községi domestica terheit. Én legalább nem tudom magamat megnyugtatni — azok után, miket a t. ministerelnök ur felhozott — az iránt, hogy vájjon sok községben a közigazgatás folytonossága nem lesz-e koczkáztatva az által, hogy a közigazgatás eszközeit, t. i. a költségeket vonjuk el a községtől oly mértékben, hogy az által községi közigazgatás ugy, a mint más értelemben szükséges lenne, nem lesz fenntartható. De tovább megyek, s állítom, hogy az csak mégis anomália lesz, ha például a község utolsó házánál kezdődik egy erdő, azon erdőn túl vannak más, művelési ág alatt levő területek, s azon községi költségekhez, melyek a törvény ezen §-ában említtetnek, s melyekre a t. ministerelnök ur hivatkozni méltóztatott, hozzájárulnak azok a földbirtokosok, kik távol, az erdőn túl bírnak; távol a község központjától, mondom hozzájárulnak összes adóforintjuk után; azok pedig, kik a községhez közelebb vannak, talán épen azért, mert ezen törvény igen nagy policiális felügyeletet ró a községre, sok oly kötelességet, melyet a községek nem is fognak, nem is lesznek képesek ezen területek birtokosaival teljesíteni és mégis az a ! terület, mely közelebb éri a községet, a községi
