Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-134
390 334. országos ülés májui 27. 1879. tesülnek hogy a" — a többi marad. Szóval a hatóság értesítése mellé óhajtanám tenni a magánfelek megkeresését is, történjék az akár Írásban, akár szóval, tanuk által — azt hiszem, ez a gyorsítás tekintetében czélszerü volna. Baross Gábor jegyző (olvassa a Ihaly Kálmán által beadott módosítványi). Teleszky István előadó: Lényegileg el lehetne fogadni ezt a módosítványt, hanem én nem gondolom helyesnek ezt a kifejezést „magánfelek megkeresése", hanem talán „magánfelek által értesíttettek." Az eljárás ugyan nehézkesebb lesz a magánfelek értesítésének constatálásánál, mint a hatóság értesítésénél, de ha bebizonyittatik az, hogy az illető ékszerész, vagy zsibárus csakugyan a magánfél által értesíttetett és ezen óvintézkedéseket figyelem nélkül hagyta: akkor azt hiszem, jogosan büntethető. Ezen stylaris módosítással tehát az indítványhoz hozzájárulok. Thaly Kálmán: Én az előadó ur módosításához hozzájárulok. Elnök: A t. ház a Í3Í. §-t e módosítással elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 132., 133. §§-<2í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak,' olvassa a 134. §-í). Teleszky István előadó: T. ház! Itt a második sorban egy nyomdahiba csúszott be, ugyanis e szócska „nem" kihagyandó. Elnök: Ezen kiigazítással a 134. §. elfogadtat! k. Baross Gábor jegyző (olvassa a 135—137. %%-o.t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 138. §-í). Teleszky István előadó : T. ház! E szakasz második bekezdésének első sorában egy irályi módosítást vagyok bátor ajánlani, mely abból áll, hogy e szavak helyett „utolsó büntetésének" tétessék „az utolsó büntetésnek." (Helyeslés.) Elnök: A t. ház a 138. §-t ez irályi módosítással elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 139—143, %-t, a XI. fejezet czímét és a 144. §-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 145, %-t). Madarász József: T. képviselőház! A jelen törvényjavaslat ez alkalommal mindjárt be fog fejeztetni, tehát ezen utolsó szakasznál bátorságot veszek magamnak, indíttatva azon örvendetes jelenség által is, (Halljuk!) hogy most az ülésszak vége felé mi is egyet értettünk mind a a t. igazságügyminister ur, mind a t. előadó úrral, mind a ház többségével. Reményiem azért, hogy azon határozati javaslathoz, melyet beterjesztendő vagyok és mely szerves összeköttetésben van ezen 1 örvényjavaslattal, mind a tiszt* igazságügyminister ur, mind az előadó ur, mind pedig a t. többség hozzá fog járulni. Már a tárgyalás folytán felemlítettem, hogy óhajtottam volna már e törvényjavaslatban felvenni intézkedéseket azon visszaélések ellen, melyek a magánosok által, mások jóhiszeműségével, könnyelműségével, szorult helyzetével szemben elkövettetik. Beismerem azonban, hogy ezen tárgy bővebb megfontolást igényel és szükséges, hogy a törvényjavaslat e részbeni szerkezete a% igazságügyi ministerium és a jogügyi bizottságban megállapittassék. Azt, a mit Emmer Kornél t. képviselőtársam mondott, hogy a közjogérzület zavartatnék meg az által, ha a bizottság által elfogadott elvek itt a ház teljes ülésében netalán megdöntetnének, azt — mondom — egyáltalában nem fogadhatom el. Arra nézve pedig, hogy miért hozom fel indítványomat, méltóztassék megengedni, hogy két külön idézetet olvashassak fel. A „Pesti napló !í-nak már említett czikkében ezen eset is foglaltatik: „A vidékről egy biró a következőket irja nekünk: Csak ki mint biró élte át 1867. év óta a jelen időig terjedő éveket, csak az tudhatja,, hogy mi undok egy had az uzsorások hada, s mily rabló mesterség az uzsoráskodás, mint pusztít ez családokon, mint demoralisálja a népet, mint teszi rabszolgájává az adóst a hitelezőnek. * Be van tehát bizonyítva, hogy Magyarországon okvetlenül szükséges e tekintetben gondoskodni, és hogy nálunk kell gondoskodni, befogja bizonyítani azon idézet, melyet fel fogok olvasni, s melyet szintén azon „Naplóból" vettem ki. Ezen idézet vonatkozik a német parlament tárgyalására. (Halljuk! Olvassa) : Dr. Dreyer (nemzeti szabadelvű, a kereskedelmi feltörvényszék tagja) által indítványozott több szakaszok elseje a következő: „A ki egy másvalaki könnyelműségének, vagy tapasztalatlanságának, vagy pillanatnyi szükségleténekkizsákmányolásával, egy kölcsönért vagy egy pénzkövetelés körüli halasztásért, olyan előnyöket köt ki magának, melyek, tekintve az eset különös körülményeit, arányon kivül állanak az adós részére szerzett vagy szándékolt haszonhoz, vagy a helyben dívó kamathoz: uzsora miatt hat hónapig terjedhető fogsággal és egyszersmind egész három ezer márkáig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. Más képviselőknek pótindítványa, mely a
