Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-119

3£ 119. országos ülés mAjns 8. 187*. kártérítést az államra hárít. Én ugyan részemről legjobban szerettem volna, hogy ha a véderdőtulajdonosnakjáró kártérítés a neki okozott kárnak megfeleloleg állapíttatott volna meg. De nálunk ez nagy nehézséggel járna. Es ezenkívül, minthogy a véderdő kijelölésével semmi nagyobb költség az illető erdő tulajdonosára nem háromoltatik és a véderdő szakszerű használatának megfelel a törvényjavaslatban elrendelt úgynevezett szállaló üzem; ennélfogva elfogadom ezen intézkedést, de természetesen azon kikötéssel, a mint felébb jeleztem, hogy t. i. a közérdekben elrendelt véderdők után az állam, illetőleg kincstár, a magánérdekben elrendelt véderdők után pedig egyesek fizessék a kártérítést. Kern fogadhatom el másodszor a törvényjavaslat e szakaszában kijelölt 5 évi határidőt sem, mert azt tökéletesen helytelennek, szükségtelennek tartom. Ugyanis előadhatja magát 6 — 8 év múlva az az eset, hogy pl. egy új út. vagy vasút készíttetik és ennek megvédésére véderdő kijelölése okvetetlenül szükséges, és akkor, nem tudom, vájjon lehetséges-e ezen eljárás foganatosítása, vagy nem: mert a szakasz azt mondja, hogy a véderdők kijelölését 5 év alatt eszközli a kereskedelmi minister. Nem akarva a t. ház türelmével másodszor visszaélni, van szerencsém egy második módosítváuyt is előterjeszteni, mely szintén a véderdőkre vonatkozik és következőleg hangzik (olvassa): „Módosítvány a 2. és 3. §. kiegészítése czéljából. A 2. §-ban felsorolt véderdők elvesztik ezen jellegüket, ha megszűnik azon ok, melyért véderdőknek kijelöltettek. A véderdők ezen felszabadítását az érdekelteknek az erdőfelügy élőhöz intézendő kérelme folytán a közigazgatási bizottság meghallgatásával, a földmívelési-. ipar- és kereskedelmi minister határozza meg." A törvényjavaslat a véderdő kijelöléséről intézkedik, de nem intézkedik annak megszüntetéséről, pedig tessék tekintetbe venni, hogy előadhatja magát az az eset, hogy egy most fennálló út iránya megváltoztatik, a mi hegyes vidéken, a hol nagyobb faszállítás történik, gyakran megesik ; vagy pedig vasút készíttetik, a hol ily véderdők helyett a pálya megmentésére különös mesterséges védmüvek állíttatnak fel. Ily esetben természetesen ama véderdők szükséges volta többé fenn nem forog, s a?t hiszem, méltányos és szükséges, hogy azon terhet, mely ily véderdők kijelölésével jár, akkor megszüntessük, de egyszersmind levegyük az erdőről ezen úgynevezett szolgalmat, ha szabad úgy neveznem, ha szüksége nem forog fenn. En azt hiszem, hogy módosítványaim megfelelnek a szükségnek és méltányosságnak, azért bátor vagyok mindkét módosítványt a t. háznak elfogadás végett ajánlani. Baross Gábor jegyző (olvassa Szdjbély Gyula két rnódosítványát). Szederkényi Nándor: T. ház! A most felolvasott módosítványoknak elseje már azon körbe lép, mely körre nézve magam is lényeges és fontos változást előidéző módosítványt óhajtok benyújtani. A véderdők mikénti meghatározása, e meghatározás administratiója forog a 2-ik §. második bekezdésében szóban. E §. szerint a véderdők meghatározásánál azon eljárás fog foganatba vétetni, hogy a közigazgatási bizottság meghallgatásával a minister határozza meg. Már az általános tárgyalásnál előadtam azon nézetemet, és utaltam különösen e §-ra, minthogy előttem ezen §. végrehajtása majdnem ugy tűnik fel, mint lehetetlenség, ily alakban és terjedelemben, t. i. a mint itt előttünk fekszik. Előttem szólott indítványozó ur már utalt azon nehézségekre, melyek ezen §. végrehajtásánál fel fognak merülni. A mint meg is kell különböztetni, megkülönbözteti már az érdekeket, a köz- és magánérdek közit párhuzamot von és erre nézve óhajt intézkedni, de szerintem azon indítvány, melyet beterjesztett, nem felel meg feladatának. Épen a legnehezebb kérdés, mely a közéletben a megoldás csomópontját képezi: a köz- és magánérdek mikénti kezelése, mikénti ellenőrzése, hol van a köz- és magánérdek köztt a határvonal, a nnanceok megállapítása; e fontos pont az, melyet a magyar j administratió igen szerencsésen megoldott. Az j előttem szólott képviselő ur utalt arra, hogy a ' külföldi erdőtörvényekben erre nézve mindenütt j intézkedés foglaltatik. Különbség tétetik a közős magánérdek közit, és kell is tenni ott, a Ind az önkormányzat nincs úgy életbe léptetve, mini nálunk, mely önkormányzat ezen ügyet, ezen egész kérdést a leghelyesebben képes megoldani. A t. minister ur az elébb azon észrevételt i tette, hogy én tegnap csak a municipiumok szempontjából bíráltam e törvényjavaslatot. Nem ÍI municipiumok, hanem a helyes közigazgatás szempontjából bíráltam. Administrativ része szerintem az erdőügyi törvényjavaslatnak épen az, melynél a mnnieipiumoknak a helyes közigazgatás végett tért kell nyitni. A törvényhatóságok ma fontos, ily helyi érdekekkei foglalkoznak. Ott van pl. a vizkérdés, ott van az utak kérdése, ezek mind a municipiumok körében oldatnak meg; nem mondhatom, hogy talán példányszerüleg, mert Íriszen nem szabad felednünk, hogy a hosszas Bach-korszak és provisoriumok után a megyei élet még csak 12 éve hogy él és existál, kivéve a 48 előtti időket, melyek más viszonyok és körülmények között folytak le. Az új korszak munieipiumai 12 évesek. Lehet, hogy működésök nem tekinthető minden tekintetben kifogás nélkülinek, de a törvényhozás feladata, hogy legbiztosabb és legüdvösebb eredménye legyen műkő-