Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-133
372 138. országos ülés május 26. 1879, (Felkiáltások a szélső balon: Menjen Rómába!) ha saját elhatározásából olyasmit kellene az anyakönyvbe iktatnia, a mi lélekismerete ellen van. Másképen áll a dolog, t. ház, ha a törvény, a a bíróság rendeli neki ezt el. Igenis, akkor módját fogja ejteni a katholikus pap, hogy a bíróság végzését, határozatát végrehajtsa és nem fog találni a t. képviselő ur a kath. papok közül egyet, a ki a törvénynek, a bíróságnak ellenszegülne. Hanem addig, mig a törvényhozás e felett határozottan nem intézkedik, a kath. paptól azt kívánni, hogy a saját lelkiismerete ellen tegyen; tegyen olyasmit, a mi azzal meg nem egyeztethető, nem lehet, valamint nem kívánhatja Hatala ur sem a kath. paptól azt, hogy gyermekét törvényesnek tartsa, jóllehet ez a kath. vallás elvei szerint törvénytelen; erre kényszeríteni nem lehet. Hogy ha Hatala vagy bárki, gyermekét törvényesnek találja, akkor kereszteltesse meg ott, a hol azt törvényesnek fogják elismerni, a kath. egyház ez ellen soha protestálni nem fog. Ajánlom a szakasz változatlanul való elfogadását. Molnár Aladár: T. ház! Eltekintve minden személyes vonatkozástól, magára az ügyre kénytelen vagyok megjegyzést tenni, mert ez elvi kérdés. Én tisztelem minden egyház bármelyik tagjának, annyival inkább lelkészének lelkiismereti szabadságát és a világért sem kívánom azt, hogy ő az ő maga saját egyházi szempontjából helyesnek, megengedettnek valljon vagy jegyezzen be olyat, mit egyházi törvényei meg nem engednek; tehát a kath. paptói sem kívánom azt, hogy az ő saját egyházi szempontjából egyházilag törvényesnek ismerjen el oly házasságot, a mit a kath. egyház canonai tiltanak ; de bocsásson meg a t. előttem szólt képviselő, Magyarországon a különböző keresztyén felekezetek papjai nem a saját egyházuk számára vezetik az anyakönyveket, (Elénk helyeslés balfelol) hanem az ország, az állam számára; ebben a tekintetben a különféle egyházak anyakönyvi kivonatai hiteles okmányok, a melyeket a bíróságok, hatóságok kötelesek olyanoknak elismerni. Most ha egy anyakönyvbe be van irva törvénytelennek egy olyan gyermek, a mely a polgári, az állami törvények szerint törvényes és a lelkész kiadja az erről szóló anyakönyvi kivonatot, ennek azonkívül, hogy ez erkölcstelen, megbélyegző és nem igaz, vannak igen fontos örökösödési következményei is. Ez nem közönyös dolog reá nézve. A mi törvényeink világosan kimondják, különösen az 1868: LIII. t.-cz., hogy áttérések után bárkire az elhagyott egyház tanai semmi tekintetben nem kötelezők. Ha tehát valaki pl. a kath. egyház kebeléből egy más egyházba tért át s azután lépett oly házasságra, a melyet a kath. egyház nem ismer el törvényesnek : reá nézve ekkor már a katholika egyház törvényei nem kötelezők, és ha házassága ezen új egyházának elvei, s az ország törvényei szerint törvényes és érvényes: akkor ezen házasságból született gyermeket köteles a hivatalos anyakönyvet vezető bármely egyház papja az anyakönyvbe törvényes szülöttnek beiktatni. Es itt van is expediens. Ha a kath. egyház lelkészétől nem követelhetjük is azt, hogy egyházilag az ily házasságot törvényesnek ismerje el, mert az ő kánonai nem tekintik annak, hát egy külön rovatba igtassa be, hogy az ilyen házasságból eredő gyermek az állami törvények szerint érvényes házasságból született. Azt méltóztatott mondani, hogy tessék vinni a gyermeket oly egyház lelkészéhez, a melyegyház megengedi annak, mint törvényes születésűnek bejegyzését; méltóztassék azonban meggondolni azt, hogy ezt nem szabad minden esetben tenni. Lépjen valaki vegyes házasságra pl. j egy kath. nővel, egy a kath. vallásról áttért szerzetes, vagy más, a kath. egyház kebelében egyházi rendet viselt olyan egyén, a kinek a kath. egyház canonjoga szerint nem szabad megházasodni, ha most ezen házasságból fiu-gyermek születik, ugy e gyermeket azon egyház kebelébe viszi megkereszteltetni, a melybe áttért; de ha leánygyermeke születik, a törvény szerint köteles a katholikus lelkészhez vinni, mert a gyermek 16 éves koráig a katholikus egyházhoz tartozik; sőt maga a katholikus egyház reclamálhatná és pedig joggal a törvény értelmében, hogy ha a gyermekét keresztelés végett máshová vinné. Azon expediens tehát nem lehetséges, hogy tessék oda vinni a gyermeket, a hol azt törvényesnek fogják beírni, mert a lelkészek feltétlenül köte| lesek, mint az állam által az anyakönyvek vezetésére feljogosított és megbízott közegek, az anyakönyvbe mindenkit törvényesnek beírni, a ki az állam törvényei szerint törvényes születésűnek ismertetik el. Ha pedig ezt nem teszi, vétséget vagy kihágást követ el. E mellett van azonban módja a dolognak, hogy a katholikus lelkész annak anyakönyvében, a ki a katholikus eanon szempontjából oly házasságból származik, a melyet a katholikus egyház érvényesnek nem ismer el, feljegyezze azt, hogy a gyermek az állam törvényei szerint érvényes házasságból származott. Irányi Dániel képviselő úron kivül felszólalt képviselő urakat nem voltam szerencsés hallhatni, de magam is tudva példát, hogy az ilyen házasságból származott gyermekek bejegyzését megtagadták, vagy azokat törvénytelen születésiteknek irták be. Én tehát, miután Orbán Balázs t. képviselő ur indítványát felettébb fontosnak tartom, azt elfogadom.