Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-132
132. országfis ülés májas 2Í. 1879. 34S ban meg lehet adni. Ajánlom az első szakasz elfogadását. (Helyeslés a jobbon.) Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, a vitát berekesztem. Fel fogaak olvastatni a m ódosítványok. Antal Gyula jegyző {olvassa Irányi Dániel és Madarász József módosítvanyát). Elnök: Azok, kik az első szakaszt az igazságügyi bizottság szövege szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A ház az -első' sz;akaszt az igazságügyi bizottság szövege szerint elfogadván, a beadott két módosítvány elesett. Antal Gyula jegyző {olvassa a 2., 3. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 4. %-t). Madarász József: Én a t. előadó úrhoz egy kérdést bátorkodom intézni. {Halljuk!) E szakasz igy szól: „A kihágás elkövetői az esetben is büntetendők, ha azon területen, melyen azt elkövették, csak ideiglenesen tartózkodnak, habár az, rendes lak- vagy tartózkodási helyükön büntetendő cselekményt nem képez." Kérdem: Nem volna szükség intézkedni az iránt, hogy ha valaki vidékről bejön a fővárosba, •s itt pár napig időz, és ez idő alatt oly cselekményt követ el, mely lakhelyén nem tiltott cselekmény, de itt tiltva van, hogy ez esetben mi történjék. Vájjon megegyeztethető-e az igazsággal az, hogy ez iránt ne tétessék valamely intézkedés ? Teleszky István előadó: A 4. szakasz dispositiója azon alapszik, hogy a büntetés oly, magokban véve csekélyebb minemú'ségű cselekvények tekintetében, — mert hiszen a súlyosabbak országos törvényben, vagy az egész országra kiterjedő ministeri rendeletben fognak szabáíyozlyoztatni, — melyeket a törvényhatóságok vagy városok szabályrendeleteié állapít meg, alkalmazhatók legyenek a nem ott lakókra és a külföldiekre is ; és hogy az illető azzal, hogy nem tudta, hogy az tiltott cselekmény, ne védhesse magát. Mert különben azok, a kik nem laknak, vagy általában nem tartózkodnak azon helyen, könnyen megmenekülnének a büntetéstől. Az egyes fennforgó esetben az eljáró közegek mindenesetre enyhítő körülményül fogják venni, hogy az illető csak rövid időig tartózkodván ott, talán még nem tudta a cselekvény minőségét. Azt hiszem azonban, hogy a rend érdekében veszélyes volna az ilyen egyént a büntetés alól kivenni, vagy bizonyos határidőt megállapítani, mely alatt a szabályrendelettel megismerkedjék. Kérem tehát a 4. §-t elfogadását. {Helyeslés.) Elnök: Ellenindítvány nem adatván be, a 4. §. elfogadtatik. Antal Gyula jegyző {olvassa az 5. §-t Pulszky Ágost: T. képviselőház! Ezen szakasz első bekezdéséhez bátor vagyok egy igen csekély módosítást ajánlani, mely ellen, azt hiszem, a t. többségnek sem lesz sem politikai, sem bárminemű egyéb kifogása. (Derültség. Halljuk! Halljuk!) A módosítás egyszerűen abban áll, hogy a „belügyminister" szó után ezen szavak tétessenek: „és az igazságü<ryminister. tt Az indok igen egyszerű. Tagadhatatlanul a belügyminister képezi a tőrvényhatóságok rendes és állandó felsőbb fórumát. Habár tehát minden szabályrendeletnek, melyeket a törvényhatóságok megállapítanak, szükségkép a belügyministedumhoz kell fölterjesztetniök és a belügyministerium által helyben hagyatniok: nézetem szerint mégis lehetetlen, hogy a rendőri bíráskodásra és a rendőri büntetések kiszabására vonatkozó szabályok más által vétessenek meritorius felülvizsgálat alá, mint az igazságügyminisíerium által. Ezen szabályrendeletekre nézve mindenekelőtt az állapítandó meg, vájjon nem ütköznek-e valamely fennálló törvénybe, fennálló rendeletbe, vagy oly elvbe, mely valamely fennálló törvényben, vagy rendeletben le van fektetve. Ez mindenesetbe a jogi iníerpretatióval és a jogi szakképzettséggel összefüggő kérdés és oly érdek, melyet a ministeriumok körében, azt hiszem, tagadhatatlanul az igazságügyminisíerium van hivatva képviselni. Ajánlom a t. háznak módosítványom elfogadását. (Helyeslés) Molnár Aladár jegyző (olvassa Pulszky Ágost módosítvány át): „Az 5. §. első kikezdésének ezen szava után: „belügyminister" vétessék fel: „és az igazságügyminister." Madarász József: T. képviselőház! Én megismerem, hogy azon testvéri viszony, mely a kormánypárt és az egyesült ellenzék köztt van, (Derültség a balon) hogy azon közös alapon álló testvéri viszony bizonyára elfogadhatóvá teszi a kormánypártnak azon az alapon benyújtott igazságosabb módosítást. Azonban én, a ki nem állok azon testvéri közösügyi alapon, részemről ezen szakaszt, mint a mely az önkormányzatnak nem annyira megszorításával, mint megsemmisítésével jár, kihagyatni kérem. Molnár Aladár jegyző (olvassa a Madarász József által beadott módosítványt): „az ötödik szakasz hagyassék ki." Pauler Tivadar igazságügyminister: Én teljesen méltánylom Pnlszky t. képviselőtársam indítványát; de azt részemről feleslegednek tartom. Feleslegesnek tartom azért, mert fa belügyminister nem fog kiadni, vagy megerősíteni oly szabályrendeletet, mely polieialis dolgokra vonatkozik, s melyre nézve az igazságügyminister- * rel előbb nem értekezett. De mintán őt illeti a törvényhatóságokra a felügyelet és a hatvan nap