Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-132

245 18& országos ülés május 84. 1879. az általános vitát berekesztem. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. ház a magyar büntetőtörvénykönyv, a kihágásokról szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző [olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. %-t). Irányi Dániel: Tisztelt ház! Ezen 1. §. elsorolja azon hatóságokat, melyek valamely cselekményt kihágásnak nyilvánítani fel vannak jogosítva. Ilyenek : a törvényhozás, a kormány, törvényhatóságok, kir. városok s rendezett tanácsosai biró városok, de kimaradt a község, melynek pedig mindenesetre léteznek gyakran olyan viszonyai, melyekre nézve szintén szabályrendeletek utján szükséges intézkedni. A községnek szabályrendeletek alkotási joga azon kivül, hogy régebben is meg volt az 1871. évi törvény által is el van ismerve. Én tehát azt vagyok bátor indítványoztatni, méltóztassék a 4. pontban ezen szavak után: „vagy rendezett tanácsesal biró város által kiadott" tenni: „vagy végre 5. a község által hozott és a törvényhatóság által helybenhagyott szabályrendelet." Ez, a mint mondám, az 1871 -ki törvényben, mely a községek rendezéséről szól, már meg van adva, nevezetesen a 22. §-nak g) pontjában, a hol az áll, hogy a község kezeli a tüzrendőrségi és szegényügyeket. A 29. §. pedig meghatározza azt, hogy a község szabályrendelete a törvényhatóság jóváhagyását igényli. Ez módosítványomban is megvan, ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Molnár Aladár jegyző (olvassa a módosíiványi). Madarász József: T. ház! Megismerem, hogy azon figyelmeztetés, melyet Irányi Dániel t. képviselőtársam előadott, az én figyelmemet kikerülte, s habár én, az egész szakasz helyett, egy más szakaszt ajánlok, szívesen hozzájárulok az ő módosírványákoz is. A bizottság által szövegezett törvényjavaslatnak első szakasza helyett, én azon indokoknál fogva, melyekét az általános vitában előadtam a következő egészen új szakaszt kérem elfogadni: „Kihágást képez rendes körülmények között, azon cselekmény, melyet: először a törvény, másodszor a törvényhatóság, harmadszor a törvényhatósági joggal felruházott szab. kir. város, vagy rendezett tanácsesal biró város által kiadott szabályrendelet; rendkívüli körülmények között jiedig, midőn azt a közös veszedelemnek több törvényhatóságra kiterjedése miatt, az állami tekintetek követelvén, a ministeri rendelet kihágásnak nyilvánítja. Ugy a szabályrendelet, mint a ministeri rendelet csupán valamely rendőri tilalomnak, vagy rendelkezésnek megszegését minősítheti kihágásnak." Ajánlom ezen módosítványomat a t. háznak elfogadásra, és a mint mondám, ezekhez azt, a mit Irányi Dániel t. képviselő ur előadott, szívesen elfogadom. Molnár Aladár jegyző (olvassa a módosítványt). Teleszky István előadó: T. ház! Én kérem a t. házat, hogy méltóztassék mindkét módosítvány mellőzésével ezen első szakaszt eredeti szerkezetében megtartani. Nem fogadhatom el Irányi t. képviselő ur módosítványát, mely a községeknek is tulajdonírja a jogot szabályrendelet által valamely cselekményt büntetendő eselekménynyé minősíthetni. A község szabályrendeleti joga érintetlenül marad ezen törvény által azon különbséggel, hogy ő a szabályrendeletnek büntetőjogi sanctióját meg nem állapíthatja. En azt hiszem, a jól felfogott szabadságérdekében, nem lehet azt elfogadni, hogy a büntető szabályzat jogforrása annyira decentralizáltassék, mint a t. képviselő ur akarja. Ha azonkívül, a mik az első szakaszban foglaltatnak, t. i. a miuisteri rendelet és törvényhatósági és városi szabályrendeleteken kivül, egy törvényhatóságban levő egyes községben is bizonyos statútum szükségeltetik, az illető község kereste meg a törvényhatóságot, az meg fogja az ilyen szabályrendeletet alkotni, a melynek egyöntetűsége és a törvénynyel és ministeri rendelettel való összhangja fenntartható lesz az által, hogy a törvényhatóság szabályrendelete mindenesetre ministeri megerősítés alá terjesztendő. De ha község hozná a szabályrendeletet és azt végérvényre emelhetné a megye, a nélkül, hogy felülvizsgálat alá kerülne : akkor az öszhang a büntetőjogi szabályzatban aligha volna az ország különböző törvényhatóságai között fenntartható. Nem fogadhatom el Madarász képviselő ur módosítványát sem, azon indokok alapján, melyeket az általános vitában a t. igazságügyi minister ur oly részletesen előterjesztett, mely szerint az,, hogy a központi kormány rendeletei általában ilynemű büntető szabványok jogforrását képezik, lenyúlik egész jogtörténetünkbe és ha régebben ezen jog a nemparlamenti kormányoknak meg volt adható és tényleg gyakoroltatott, s még az 1843-iki büntetőjavaslat szerint is fenntartandónak véleményeztetett : akkor a parlamentaris felelős kormánynak, mely mindig a törvényhozás ellenőrzése alatt áll, ezen jogot sokkal nyugodtab-