Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-132
132. országos ülés május 24. 1879. 235 vonni és tényeket, melyek nyilvánosságra jöttek, előhozni a nélkül, hogy a rendőri kihágásban bűnösnek ne mondathass ék az illető a hatóságok tetszése szerint. Van egy szakasz, mely a fiklyászenék tartására vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja az 50. §. „a ki a hatóságnál tett bejelentés nélkül, az utczán, vagy nyilvános téren fáklyásmenetet rendez, 50 frtig terjedheti) pénzbüntetéssel büntetendő. A másik §. pedig azt mondja, hogy a ki ily fáklyásmenetet a hatóság tilalma ellenére rendez, vagy a tilalmat tudva, a fáklyásmenet kivitelénél közreműködik, 100 frtig terjedheti) pénzbüntetéssel büntetendő. Nekem t. ház, nincs kifogásom az ellen, hagy a fáklyásmenetek bejelentessenek, hogy a hatóság tudomással birjon róluk, hogy a kellő elővigyázat! rendszabályokat, szükség esetére a rendzavarások és rendellenességeknek megakadályozására megtehesse. S r )'t azt is megengedem, hogy lehetnek esetek, midőn a hatóságnak kötelessége a fáklyásmenetet betiltani. Tudjuk, hogy a vidéki városokban alacsony tetejű házak vannak. Tűzvész elkerülése végett, vagy szélvész idejében el lehet tiltani a fáklyásmenetet, de ezen eseteket tüzetesen meg kellene határozni, ha betiltásról van szó; s nem szabad megadni a hatóságnak korlátlanul azon jogot, hogy tetszés szerint betilthassa a fáklyásmenetet. Azt hiszem, hogy ezekben, a miket elősorolni bátor voltam, elegendőkép igazolva van, hogy ezen törvényjavaslatban a szabadságellenes irány igenis világosan észlelhető. E szerint igazolva van azon kijelentésem is, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogadhatom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Bátor leszek ezek után a törvényjavaslatnak még némely hiányait felhozni. Vau egy különös intézkedés a 16. §-ban, mely azt mondja: „A kihágás büntetése nem haladhat túl két hónapi elzárást és 300 frtnyi pénzbüntetést, ha a törvényben; 15 napi elzárást és 100 frtnyi pénzbüntetést, ha ministeri rendeletben ; öt napi elzárást s 50 frtnyi pénzbüntetést, ha törvényhatósági ; 3 napi elzárást és 20 frtnyi pénzbüntetést ha városi szabályrendeletben nyilvánittatik valamely cselekvény kihágásnak. Ezen limitatió szerint a bűnösség fokát nem az határozza meg, hogy voltaképen micsoda bűnt követett el az illető, mennyire számítható be neki a roszakarat, mennyiben az általa elkövetett cselekménynek rósz következménye; hanem az, hogy vájjon törvény, vagy ministeri rendelet vagy törvényhatóság- vagy városi rendelet ellen követtetett el az attentatum. Ezt pedig egyenesen képtelenségnek tartom. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) Annyival inkább pedig, mert igen gyakran fordulhatnak elő oly esetek, hogy sokkal nagyobb bűnt követ el az; a ki valamely városi, vagy törvényhatósági rendelet ellen, mint az, a ki ministeri rendelet ellen cselekszik. És mégis akként állítani oda a dolgot, hogy háromszorosan büntethető az, a ki ministeri rendelet ellen, mint az, a ki törvényhatóság ellen vét, és ho^y e városi rendeletnek áthágása, szemben a törvényhatósági rendelet áthágásával, oly arányban áll, mint 3 az 5-höz, melyben a limitatió számokban van kifejezve, azt ismét képtelen vagyok felfogni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Én azt hiszem, hogy nem magasabb jogi elvek és jogi szempontok voltak ezen gfadnatióaál irányadók, hanem azon törekvés, hogy itt is újra kifejezést nyerjen, hogy mennyire alárendelt azon megye, vagy törvényhatóság szemben azon ministerhnnmal, és ismét a város szemben a törvényhatósággal. Valósággal mintha ez lett volna az inte ítió, nem pedig a magasabb jogi elv megóvása. (Helyeslés a szélsőbalon.) Gzélszerüség szempontjából bátor vagyok még felhozni, hogy én pl. igen hiányos intézkedésnek tartom azt, hogy a ki sebes hajtás által — gyakran megtörténik, hogy tirfiak csupa negédességből — összetiportatják az utczán az embereket, ennek legnagyobb büntetése 50 frt pénz-, birság; holott igen jól tudjuk, hogy többnyire olyanok által szoktak ezen kihágások elkövettetni, a kik meg sem érzik az 50 frtot s egy ilyen tréfáért szívesen megfizetik azt a pénzbírságot. (Helyeslés a szélsőbalon.) Es vannak azután olyan intézkedések, melyek nézetem szerint nem tartoznak a rendőrkihágások, hanem a bünteti) törvénykönyv rendelkezése alá. Nevezetesen, a ki nyilvános árverést meghiúsít, az mindössze két hónapig terjedhető elzárással, és 300 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. Ha tekintetbe vesszük, mennyi visszaélés történik a nyilvános árveréseknél: s milyen kár okoztathatik a feleknek, azt hiszem, hogy ezen cselekmény természeténél fogva nem rendőri kihágásnak, hanem oly tettnek kell qualifícálni és mint olyat büntetni, mely a bünteti) törvénykönyv rendelkezése alá esik. Hasonló azon intézkedés, hogy a ki lopott jószágot megszerez, vagy a jószág elidegenítésére közreműködik, egy hónapi elzárással büntetendő. Ez is egyenesen a büntetőtörvénykönyvbe való. (Helyeslés a szélsőbalon.) Hasonló tekintet alá esnek nézetem szerint, a zugzálogházak által elkövetett visszaélések, ezekre is azon rendőri büntetések vannak szabva, melyek legtávolabbról sem s egyáltalában nem felelnek meg a cselekmény súlyosságának. Miután tehát egyrészről szabadságellenes irányt látok ezen törvényjavaslatban, mely irány,