Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-131

316 131. országos ülés május 23. 1879. bővíttetik, tehát véleményem szerint e két törvénynek egyesítése legfeljebb egy-két napot fogna igénybe venni, — nem vélné-e jónak a minister ur, hogy ép úgy cselekednénk, a mint cselekedtünk a múlt országgyűlésen a választási törvénynyel, hogy t. i. végig tárgyalván e törvényjavaslatot, ha még ideje lenne a t. minister urnak arra, hogy az 1871: XXXIX. t. czikk kimaradt szakaszainak és a jelen törvénybe elfogadandó és módosítandó szakaszok egy törvénybe állit- , tatnának össze, és harmadszori szavazás alá aztán akként bocsáttatnék a törvényjavaslat a házban, miként ezt a választási törvénynyel tettük. Ha ez lehetetlen volna, kérésemnek nem lesz sikere; de ha lehetséges, hogy megtörténjék, kérem a t. minister urat, szíveskedjék ebbe beleegyezni. Én sokkal helyesebbnek látnám, hogy egy törvényben legyen összefoglalva, mert azok a társulatok és a polgárok, a kiknek hivatásuk ezen ügygyei foglalkozni, igy könnyebben eligazodhatnak. Ezt kívántam a t. minister ur figyelmébe ajánlani. Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi minister; A törvényjavaslat nem támadtatván meg sem alapjaiban, sem részleteiben, azon indokolás után, melyet t. barátom az előadó ur előterjesztett, azt hiszem, annak részleteibe bocsátkoznom nem szükséges. Bánhídy Béla t. barátom a novellaris módosításba beleegyezett; ellenben Madarász képviselő ur a novellaris módosítást nem látszik egészen helyeselni s a két törvényjavaslatot együvé foglalni kívánná, hogy jobban áttekinthető legyen s a harmadszori felolvasáskor ezen együvé foglalt törvényjavaslatot kívánja szavazás alá bocsáttatni. Azt hiszem, hogy azon indokok, a melyek Bánhidy képviselő urat reá vették arra, hogy a novellaris törvényjavaslatot elfogadja ; és melyek engem is reá bírtak, hogy a javaslatot igy terjesszem elő, talán alkalmasak lesznek, hogy ezen eljárás helyességéről meggyőzzék a t. képviselő urat is. Ha az 1871: XXXIX. t. czikknek minden rendelkezéseit módosító intézkedést tettünk volna le e törvényben, egészen helyén lett volna a másik törvény átdolgozása. De nem terjeszkedtünk ki minden részletre; meghagytuk a rendelkezések legnagyobb részét, s csak két irányban teszünk módosítást. Megvallom, hogy ily körülmények közt feleslegesnek tartanám, hogy új törvény alkottassák az egész ügyre nézve. A választási törvénynél is nehéz volt megtalálni az illető §§-at, mivel számos rendelkezés módosult s figyelembe kell venni azt is, hogy a választási törvény, oly egyének kezén is forog, kik tüzetesen törvényekkel foglalkozni nem szoktak ; azt tehát szükséges volt összefoglalni. De mikor itt alig pár szakasz módosul, azt hiszem, hogy azok, a kik hivatva lesznek ezen törvénynyel foglalkozni, könnyen megtalálják azon szakaszokat, melyek nekik cinosuráal szolgálnak. Azt hiszem; hogy ha az egész vízszabályozási ügy vétetett volna újólagos rendezés alá, akkor az 1871: XXXIX. t. ez. megmaradt szakaszain végig kellene menni. Holott a mostani időszakban, midőn a ház már türelmetlen s fáradt, nem volna czélszerű ezt tenni. Azért nem ajánlanám azon eljárást, hogy a két törvény összefoglaltassék és a harmadik felolvasásnál az összefoglalt törvényjavaslat bocsáttassák szavazás alá; mert e törvényjavaslat, ha elméltóztatik fogadni, nem fog zavart okozni egyes egyéneknél, mert ebben igen jól eligazodhatnak mindazokról a mikre szükségök van. Kérem tehát a t. házat, már azon tekintetből is, hogy technikailag ennek keresztülvitele nehézségekbe ütköznék, méltóztassék a tjavaslatot elfogadni. (Elfogadjuk!) Én részemről, még csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy azon módosításokat, melyeket a közlekedési bizottság ezen törvényjavaslatban létesített, elfogadtam és hogy azokhoz járalván, a szöveget azok szerint kérem elfogadtatni. Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az általános vitát berekesztem. Felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház a vízszabályozási társulatokról szóló 1871. évi XXXIX. t. ez. módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot a közlekedési bizottság szövegezése szerint, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Igen vagy nem? (Elfogadjuk!) A képviselőház elfogadja a törvényjavaslatot. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az i. §-í). Szájbély Antal: Ha a t. előadó ur nem nyugtatott volna meg előzetesen, én is az általános tárgyalásnál szólaltam volna fel, azonban miután kijelentetett előzetesen, hogy némi módosítás történik, ezért nem szólaltam fel az általános tárgyalásnál. De az 1. §-nál mindjárt nem hallgathatok el egy észrevételt, okulva már azokon, a miken én magam is keresztül estem; mert ugy vagyok meggyőződve, hogy ha a minister úrhoz beérkeztek volna azon társulati keletkezések, melyek nem juthattak a minister úrhoz, bizonyára nemcsak azon §§-ok módosításáról gondoskodott volna, melyek a pénzre nézve hoztak létre könynyebbséget, hanem egyszersmind gondoskodott volna arról is, hogy a társulatok, melyek bebizonyították ez idő szerint, hogy minden tekintetben czélszerú'ek, alakulásának megkönnyítése történjék. És miután éa ilyesmit nem látok az