Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-131

131. országos ü í. §-ban, azt hiszem, szükséges volna valamit tenni, hogy a társulatok könnyebben jöhessenek létre. A törvényben egyenesen az van kimondva, hogy a többség mindig megakadályozhatja a társulat létrejövetelét; azonban tapasztalásból tudom, hogy számtalan olyan eset van, hol a kisebbség a társulat megalakítását nagyon kívánná, — természetesen törvény lévéü, ebben a többség által korlátoltatik, — pedig ismerek számtalan oly esetet, hol a kisebbségnek az országra és egyesekre nézve nagyobb érdeke lenne, de mert erre törvény nincs, egyenesen elüttetnek. Például van •egy 100,000 holdas ártérterületnél, a melyben a többség birtoka értékére nézve 2.000,000 frt, inig a másik fél birtoka 8.000,000 frtot megér és ezen 8.000,000 értékű ártér nem mentesítheti magát azért, mert meglehet, hogy 49,000 hold értéke 8 millió, mig 51,000 holdnak az értéke csak 2.000,000. Én, hogy e tekintetben igazam van, utalhatok a XL. §-hoz, a melyben, — az utasításban ugyan benne van, hogy a fizetési kulcs megállapíttatik, — tehát azok, a kiknek a birtokuk kevesebb, mégis többet fizethetnek, de azért társulattá nem alakulhatnak. Én tehát azt gondolom, hogy ezeknek is módot kellene nyújtani, hogy a törvény által el ne üttessenek. Azért én az első §-hoz azon módosítványt ajánlom a t. ház figyelmébe, hogy az első §. második bekezdésében „ártér" szó után tétessék: „védelmére a kisebbségi érdekeltség is társulattá alakul, ha a kormány az országgyűléstől nyert engedély folytán elrendeli". Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítványt s az a szerint kiigazított első §-í). Hieronymi Károly közmunka és közlekedési államtitkár: T. ház! Legelőször az előttem szóló t. képviselő ur azon állításának, mintha nem léteznék egy olyan törvény, melynek értelmében hasznos vizimunkálatokat a kisebbség végrehajthatna, ellent kell mondanom, mert az 1840: X. t. ez. értelmében a kisebbség, sőt egyesek is hajthatnak végre hasznos vízi munkálatot. A különbség csak az, hogy az 1871: XXXIX. t. ez. a többségnek, ha társulattá megalakult, megengedi, hogy már a munkálatok megkezdése előtt és a munkálatok folyama alatt bizonyos haszonjárulékot szedjen mindenkitől, tehát azon kisebbségi tagoktól is, a kik ezen munkálatot megtenni nem szándékolták. Ellenben az 1840: X. t. ez. értelmében azon kisebbség, mely ezen hasznos munkálatot végrehajtani akarja, tartozik annak költségeit viselni a munkák bevégeztéig, és csak annak befejezése után vetheti ki az ezen munkálatot megcsinálni szándékozókra az aránylagos részt. Tehát ezen törvény attól, hogy hasznos munkálatok létrejöhessenek, nem üt el senkit. lés májas 23. 1879. gjj Már most csak az a ke'rdés, hogy vájjon a kisebbségnek is megadassék-e azon jog, hogy a munkálatok megkezdése alatt és a munkálatok folyama alatt a többségre vethessen ki haszoni aránylag járulékokat? Én ezen joggal a kisebbséget felruházható nak nem tartom; mert ha már egyáltalában eltérnénk azon elvtől, hogy ezen joggal mindig csak a többség birjon, hol lesz annak eriteriuma, hogy micsoda kisebbség ruházható fel ezzel; s hol lesz biztosítéka aimak, hogy nem egészen apró kis érdekeltség fogja olyan munkákkal terhelni a többséget, melyek magukban véve hasznosak ugyau, de a melyekre a dolgok rendje szerint azon ártér birtokosainak nagyobb része akarata ellen rászorítható még sem lehet. Én tehát azt hiszem, hogy mivel az eddigtörvények teljesen biztosítják azt, hogy a kisebbség is végrehajthatja a hasznos munkálatokat, és mivel nézetem szerint nem czélszerü e joggal a kisebbséget felruházni, én e módosítványt el nem fogadhatom. (Helyeslés !) Móricz Pál: T. ház! Én is bátorkodom pár észrevételt tenni az előttem szóló t. képviselő ur módosítványára. Én azt teljesen szükségtelennek tartom. Hogy áll ugyanis a kisebbségnek a többséghez való viszonya? Nem a holdak száma, nem az érték, hanem az árterületből kifejlő haszon az az arány, az a kulcs, mely az illető egyesek befolyását meghatározza. Nem birtokarány lag szavaz valaki a társulatnál, hanem az érdekeltség arányához mérten. Ilyen esetekben a társulatnál a kisebbség joga mindig érvényesíthető felfolyamodás utján. De azt, hogy az országgyűlés határozza meg azon eseteket, melyekben a kisebbségnek e jogot meg lehet adni, határozottan képtelenségnek tartom. Különben a kisebbség jogait az eddigi törvények által teljesen megvédve látom, s ennélfogva a módosítványt el nem fogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Simonyi Ernő: T. ház! Xem szándékoztam a szőnyegen lévő tárgyhoz szólani; de lehetetlen Hieronymi képviselő urnak azon argumentumára észrevételt nem tennem, mely egyedüli ellenvetését képezi azon módosítvány ellem, melyet Szabély képviselőtársam ajánlott. O ugyanis azt mondja, mi lesz a eriteriuma annak, hogy a kisebbség hasznos dolgot kiván-e ? A benyújtott módosítvány szerint maga az országgyűlés itél a felett. Ha valami gyermekes dolgot kivan, az országgyűlés nem fog hozzájárulni, a kormány nem fogja előterjeszteni, mert ez a módosítvány azt mondja, hogy a kormány és az országgyűlés együttesen határozzák el, hogy megadják-e e jogot. Én azt hiszem, hogy elég garantia van az ellen, hogy a kisebbség visszaélést elkövetni nem fog, magában a kormányban és magában az országgyűlésben s azért ajánlom a módosítvány elfogadását.