Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-130

294 130. omágos ülés május 21. 1879. kel biró ügyek eldöntése előtt, vagy meg sem hallgatta azokat, vagy ha meg is kérdezte, véleményökre nagy súly nem fektettetett. Ily körülmények köztt egyáltalában nem lehet csodálkozni, ha ezen, főleg állami, közgazdasági érdekek szolgálatára hivatott testületeket, a fentartásukra kizárólag kényszerített osztályok ugy általán, mint különösen a maguk szempontjából tekintve, hasznavebetlen közegeknek tekintetvén, sok esetben még fennállásuk jogosultságát is kétségbe vonták. A kamarák helytelen szervezete, illetőleg szervezetüknek helytelensége azok felállítása után kitűnt, de a folytonosan emelt panaszoknak legalább mégis meg volt az a jó következménye, hogy átalakításuk kérdése már 1870-ben komolyan szóba hozatott. A ház mélyen t. elnöke, mint akkori kereskedelmi minister, engedve végre a közóhajnak, 1870. deczember havában egy külön enquétet is hívott össze, mely az átalakítás szükséges voltát kimondá, megállapodott annak irányelvében, sőt a módosítás szövegét és annak indokolását is megállapította. A törvényjavaslat igy elkészült. Azonban a kereskedelmi ministerium vezetésében a gyorsabb változások épen ekkor állottak be, s az egymást követő minister urak bizonyosan másnemű, reájok nézve sokkal közvetlenebb érdekű dolgokkal lévén elfoglalva, a kész javaslat előterjesztésére egyszerűen nem értek rá. Ezen folytonos halogatás közben a javaslat egyik-másik része el is avult. Azután a kiegészítési tárgyalások következtek, így történt, hogy a kereskedelmi és iparkamarák azon sürgetései, melyek saját magukra nézve legkellemetlenebb hatású szervezetők átalakítását szorgalmazták, sikerrel oly kevéssé bírtak, hogy ezen kérdés ma, nyolcz év eltelte után, egy lépéssel sincs megoldásához közelebb, mint 1871ben volt. {Igaz! Ugy vart! balfelöl.) Mindezen szomorú tapasztalatok daczára, azt hiszem, nem fölösleges, sőt egyenesen kötelességemnek ismerem most, mielőtt a t. ház első ülésszaka bezáratnék, a gazdasági és ipari érdekek felkarolásának fontosságát s azok eszközeinek, a kamarák szervezete helyesbítésének szükséges voltát a magam részéről szintén hangsúlyozni. (Helyeslés halfelöl.) A gazdasági bajokat élénken érezzük mindnyájan. (Igaz! ugy van! balfelöl.) Itt van tehát az ideje, hogy anyagi belügyeinek rendezésével és azok ápolásának hatékony közegeivel ugy a kormány, mint a törvényhozás komolyan foglalkozzék. (Igaz! Ugy van!) És erre sehol sem mutatkozik nagyobb szükség, mint épen ezen országban, hol a közelmúlt sajnos tapasztalatai szerint a közgazdaság legfőbb követelményeinek tiszta tudatával sem az érdekelt körök, sem az intézők nem birnak. (Igaz!) Mindezek alapján van szerencsém a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úrhoz a következő interpellátiót intézni, a következőkre nézve felvilágosítást kérni: (Halljuk ? Olvassa): luterpellátió a földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi minister úrhoz. Tekintve, hogy az 1877. évi ipartörvénynek a kézműiparra vonatkozó rendelkezései ugy a közvélemény, mint a képviselőház által károsoknak ismertettek el; tekintve, hogy közgazdasági érdekeink fejlődésének hathatós támogatása, a kereskedelmi és iparkamarák átalakítását is szükségessé teszi; tekintve továbbá, hogy az ipartörvény és az 1868. évi kamarai törvény oly összefüggésben vannak, mely azok kapcsolatos tárgyalását kívánatosnak tünteti föl; és tekintve végül, hogy a hivatolt törvényekmostani szerkezetökben élénken érzett égető bajokat okoznak : Kérdem a t. minister úrtól : 1. Szándékában van-e a t. képviselőház múlt évi utasítása értelmében oly szakértekezletet összehívni, mely az 1877. évi VIII. és az 1868. évi VI. törvényczikkek módosítása iránt véleményt adni leend hivatva. 2. S ha igen, hajlandó-e azt minél előbb egybehívni és az átalán sürgőseknek tartott módosító javaslatokat idejekorán a törvényhozás elé terjeszteni, hogy azok ez által még a a legközelebbi ülésszak folyama alatt elintézhetők legyenek. Budapest, 1879. évi május hó." Elnök: Az interpellátiót maga a képviselő ur felolvasván, úgy hiszem annak ismétlése nem szükséges. (Helyeslés.) Közöltetni fog a földmívelés-, ipar és kereskedelmi minister úrral. A főrendiháztól izenet érkezett, méltóztassék azt meghallgatni. B. Nyáry Jenő a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök! T. ház! Van szerencsém jelenti, hogy a főrendek az 1876: XXXIII. t. ez. 1. §-a 9-ik pontjának módosításáról; a rendőri bejelentési intézménynek Budapest fővárosában életbeléptetéséről és a vágvöígyi vasút megteléről szóló törvényjavaslatokat változatlanul nul elfogadták, továbbá a képviselőháznak 1878. évi 313. sz. a. hozott határozatához hozzájárultak és azt országos határozattá emelték. Az ezekről szóló jegyzőkönyvi kivonatokat van szerencsém átnyújtani. Baross Gábor jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát). Elnök : T. ház! A vágvöígyi vasút megvételéről, nemkülönben az 1876. évi XXXIIL t. ez. 1. §-a 9. pontjának módosításáról és e