Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-118

20 118. országos ülés május 7. 1879. tárgy fontosságánál fogva egynémelyekre a t. ház becses figyelmét és türelmét rövid időre igénybe venni. Midőn ezen törvényjavaslat általános tár­gyalásánál felszólalok, nem lehet feladatom an­nak egyes intézkedései! felszólalásom tárgyává tenni; hanem csak általánosságban ezen törvény szükségességét és az abban foglalt egyes elvi jelentőségű intézkedések helyességét feltüntetni vagy az ellenkezőt kimutatni. Alig van egy amiívelt európai államok tör­vényhozásai közti mely az államhatalomnak az erdőkezelés és rendezés tekintetébei! érvényesí­tendő befolyását külön erdőtörvény által ne sza­bályozta volna, és azért mi, midőn a mai napon az erdőtörvényjavaslat tárgyalásába bocsátkozunk csakis azon kötelességünket teljesítjük, melynek teljesítésére az ország gazdasági viszonyainak hanyatlása és ezzel kapcsolatban nemzetünk anyagi erejének sülyedése, elég érthetőleg és elég hangosan int. Mindnyájan tudjuk, mily nagy tőkeértéket képvisel 12 millió holdra terjedő erdőterületünk, mely érték napról napra, közle­kedési eszközeink és iitaink szaporításával növe­kedik ; és, ha csak az utolsó lefolyt évtizedet tekintjük, örömmel kell constatálmmk azon tényt, hogy évenként milliókra menő faértéket szállítunk a külföldre, és még milliókra terjedő faérték rejlik azon erdőinkben, melyeknek termé­nyei közlekedési utak hiányából jelenleg még nem értékesíthetők. De másrészt fájdalommal kellett a gazdasági emelkedés ezen korszakában azt is tapasztalnunk, hogy az erdőpusztítás nagy mérveket öltött oly annyira, hogy én részemről nagy mulasztásnak tartanám, ha a, törvényhozás nem iparkodnék addig is, míg a gazdasági viszonyok jobbra nem fordulnak, — okulva a múlt tapasztalatain, — a nemzet ezen kincsé­nek a jövő nemzedékek részére leendő meg­tartására és megmentésére szolgáló és szükséges rendszabályokat minélelőbb éleibe léptetni és én meg vagyok győződve, hogy a jövő nemzedékek bálával és elismeréssel fognak megemlékezni a törvényhozás ezen actusáról. De eltekintve az erdőknek ezen számokban kifejezhető becsétől és értékétől, általánosan el van ismerve úgy a tudomány részéről, valamint a gyakorlatban is azon nagy befolyás, melyet az erdőségek egyes vidékek valamint az egész ország égalji viszonyaira gyakorolnak, minél­fogva az erdők az összes európai törvényhozás körében, mint az ország általános eulturalis érdekeinek szolgáló egyik legfontosabb nemzet­gazdászati tényezői szerepelnek; és csak a leg­közelebbi múltban láttuk, hogy olyan szakfér­fiak, mint gr. Lónyai Menyhért és Obers német­alföldi vizépítész, a Tiszaszabályozásra vonatkozó közléseikben, a magyarországi folyók áradásait ' némi részben ezen folyók mentében eszközölt nagy mérvű erdőpusztításoknak hajlandók tulaj­donítani. Ezen kiváló fontos indokok vezérelték az európai törvényhozásokat is, midőn igyekeztek ezen gazdasági ágat jelentőségéhez mért rend­szabályok által az államigazgatás különös oltalma alá helyezni. Ezen oltalmazás szükségét beis­merték azon összes törvényhozások, és csak annak mértékére találunk eltérő felfogásra az egyes törvényhozások körében. Általánosan el van ismerve azon elv, hogy az erdők nem pusztán az általuk nyújtott faanyag kedveért léteznek, hanem hogy azok, azon befolyásnál fogva, melyet az ország égalji és egyéb nem­zetgazdászati viszonyaira gyakorolnak, egy­szersmind országos érdeknek is szolgálnak. De midőn ezen országos érdeknek érvényesítése eszközöltetik, elkerülhetlen, hogy ez egyesek érdekeivel, kik kénytelenek saját maguk érdekeit az országos érdeknek alárendelni, összeütközésbe ne jöjjön ; ezen látszólagos ellenérdekek jogos és méltányos kiegyenlítésétől függ, nézetem sze­rint, az illető törvény sikere is és azért tartom én a törvényjavaslat ezen részét, mely annyi magánérdeket érint és némileg sért és melynek megállapításánál az ország kellő ismerete és számbavétele mulhatlan szükséges, az egész tör­vényjavaslat egyik leglényegesebb és legnehezeb­ben megoldható részének. (Igaz! ügy van!) Az európai törvényhozások legnagyobb része az államigazgatásnak a magánerdők kezelése és használata tekintetében érvényesítendő befolyás és beavatkozásra valamint ennek jogosultságára nézve azon elvet állította fel, hogy a magán­erdők kezelése és használata akadálytalanul folytathatik mindaddig, mig az egy harmadik személynek, vagy az összesség kárára nem eszközöltetik. Ezen elvet találjuk a magj^ar erdőtörvényjavaslatban is alkalmazva, és pedig a mi a harmadik személyek jogait illeti, a véd­erdőkre vonatkozó határozataiban, a mi pedig az összesség érdekeit illeti, a futóhomok kérdésében, valamint az erdőterület irtási tilalmában; csak­hogy nézetem szerint a magyar erdőtörvényjavas­lat a tulajdonjog megszorításában kelleténél tovább ment, és azt minden szükség nélkül meg­támadta az által, hogy az államtól nyert adó­elengedésen kívül a véderdőtulajdonosnak tulaj­donjogának megszorításáért semminemű kárpót­lást nem nyújt, valamint az által, hogy a harma­dik személyeknek a véderdők kijelölését és meg­határozása tekintetében érvényesítendő érdekeit, mint országos érdeket hivatalból az illető állami közegek által képviselteti és érvénycsitteti, mely szükségtelen tulajdonjogi megszorításokkal szem­ben fenntartom magamnak módosító javaslatomat a részletes tárgyalás alkalmával megtenni. A mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom