Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-118

20 118. országos ülés május 7. 1879. tárgy fontosságánál fogva egynémelyekre a t. ház becses figyelmét és türelmét rövid időre igénybe venni. Midőn ezen törvényjavaslat általános tárgyalásánál felszólalok, nem lehet feladatom annak egyes intézkedései! felszólalásom tárgyává tenni; hanem csak általánosságban ezen törvény szükségességét és az abban foglalt egyes elvi jelentőségű intézkedések helyességét feltüntetni vagy az ellenkezőt kimutatni. Alig van egy amiívelt európai államok törvényhozásai közti mely az államhatalomnak az erdőkezelés és rendezés tekintetébei! érvényesítendő befolyását külön erdőtörvény által ne szabályozta volna, és azért mi, midőn a mai napon az erdőtörvényjavaslat tárgyalásába bocsátkozunk csakis azon kötelességünket teljesítjük, melynek teljesítésére az ország gazdasági viszonyainak hanyatlása és ezzel kapcsolatban nemzetünk anyagi erejének sülyedése, elég érthetőleg és elég hangosan int. Mindnyájan tudjuk, mily nagy tőkeértéket képvisel 12 millió holdra terjedő erdőterületünk, mely érték napról napra, közlekedési eszközeink és iitaink szaporításával növekedik ; és, ha csak az utolsó lefolyt évtizedet tekintjük, örömmel kell constatálmmk azon tényt, hogy évenként milliókra menő faértéket szállítunk a külföldre, és még milliókra terjedő faérték rejlik azon erdőinkben, melyeknek terményei közlekedési utak hiányából jelenleg még nem értékesíthetők. De másrészt fájdalommal kellett a gazdasági emelkedés ezen korszakában azt is tapasztalnunk, hogy az erdőpusztítás nagy mérveket öltött oly annyira, hogy én részemről nagy mulasztásnak tartanám, ha a, törvényhozás nem iparkodnék addig is, míg a gazdasági viszonyok jobbra nem fordulnak, — okulva a múlt tapasztalatain, — a nemzet ezen kincsének a jövő nemzedékek részére leendő megtartására és megmentésére szolgáló és szükséges rendszabályokat minélelőbb éleibe léptetni és én meg vagyok győződve, hogy a jövő nemzedékek bálával és elismeréssel fognak megemlékezni a törvényhozás ezen actusáról. De eltekintve az erdőknek ezen számokban kifejezhető becsétől és értékétől, általánosan el van ismerve úgy a tudomány részéről, valamint a gyakorlatban is azon nagy befolyás, melyet az erdőségek egyes vidékek valamint az egész ország égalji viszonyaira gyakorolnak, minélfogva az erdők az összes európai törvényhozás körében, mint az ország általános eulturalis érdekeinek szolgáló egyik legfontosabb nemzetgazdászati tényezői szerepelnek; és csak a legközelebbi múltban láttuk, hogy olyan szakférfiak, mint gr. Lónyai Menyhért és Obers németalföldi vizépítész, a Tiszaszabályozásra vonatkozó közléseikben, a magyarországi folyók áradásait ' némi részben ezen folyók mentében eszközölt nagy mérvű erdőpusztításoknak hajlandók tulajdonítani. Ezen kiváló fontos indokok vezérelték az európai törvényhozásokat is, midőn igyekeztek ezen gazdasági ágat jelentőségéhez mért rendszabályok által az államigazgatás különös oltalma alá helyezni. Ezen oltalmazás szükségét beismerték azon összes törvényhozások, és csak annak mértékére találunk eltérő felfogásra az egyes törvényhozások körében. Általánosan el van ismerve azon elv, hogy az erdők nem pusztán az általuk nyújtott faanyag kedveért léteznek, hanem hogy azok, azon befolyásnál fogva, melyet az ország égalji és egyéb nemzetgazdászati viszonyaira gyakorolnak, egyszersmind országos érdeknek is szolgálnak. De midőn ezen országos érdeknek érvényesítése eszközöltetik, elkerülhetlen, hogy ez egyesek érdekeivel, kik kénytelenek saját maguk érdekeit az országos érdeknek alárendelni, összeütközésbe ne jöjjön ; ezen látszólagos ellenérdekek jogos és méltányos kiegyenlítésétől függ, nézetem szerint, az illető törvény sikere is és azért tartom én a törvényjavaslat ezen részét, mely annyi magánérdeket érint és némileg sért és melynek megállapításánál az ország kellő ismerete és számbavétele mulhatlan szükséges, az egész törvényjavaslat egyik leglényegesebb és legnehezebben megoldható részének. (Igaz! ügy van!) Az európai törvényhozások legnagyobb része az államigazgatásnak a magánerdők kezelése és használata tekintetében érvényesítendő befolyás és beavatkozásra valamint ennek jogosultságára nézve azon elvet állította fel, hogy a magánerdők kezelése és használata akadálytalanul folytathatik mindaddig, mig az egy harmadik személynek, vagy az összesség kárára nem eszközöltetik. Ezen elvet találjuk a magj^ar erdőtörvényjavaslatban is alkalmazva, és pedig a mi a harmadik személyek jogait illeti, a véderdőkre vonatkozó határozataiban, a mi pedig az összesség érdekeit illeti, a futóhomok kérdésében, valamint az erdőterület irtási tilalmában; csakhogy nézetem szerint a magyar erdőtörvényjavaslat a tulajdonjog megszorításában kelleténél tovább ment, és azt minden szükség nélkül megtámadta az által, hogy az államtól nyert adóelengedésen kívül a véderdőtulajdonosnak tulajdonjogának megszorításáért semminemű kárpótlást nem nyújt, valamint az által, hogy a harmadik személyeknek a véderdők kijelölését és meghatározása tekintetében érvényesítendő érdekeit, mint országos érdeket hivatalból az illető állami közegek által képviselteti és érvénycsitteti, mely szükségtelen tulajdonjogi megszorításokkal szemben fenntartom magamnak módosító javaslatomat a részletes tárgyalás alkalmával megtenni. A mi