Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-127
232 127. országos filés május 17. 1879. Csanády Sándor: A 11. §. első bekez- | désében az mondatik, hogy: a bejelentési hivatal j a szakköréhez tartozó ügyekben kívánt felvilá- I gosításokat világi, egyházi és katonai hatóságoknak, Írásbeli megkeresésekre hátiratilag, egyes hivatalos ügyben eljáró hatósági közegek megkeresésére pedig rövid utón is, azonnal megadni köteles. Én részemről az illemmel s azzal ä tisztelettel, melylyel az egyes emberek, az egyes hivatalok akár egyházi, akár katonai hatóságnak tartoznak, nem tudom összeegyeztetni azt, hogy nekik hátiratilag válaszoljanak. Ennek következtében indítványozom, hogy a „hátiratilag" szó helyett tétessék „levélben" válaszoljanak, Horváth Gyula jegyző (olvassa Csanády indítványát.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én azt gondolom, hogy ez itt igen helyesen van fogalmazva, és megvallom, nem értem, hogy épen azon oldalról (a széhö baloldalra •mutat) jön az észrevétel, hogy levélben kell válaszolni, mert az megtízszerezi a munkát. Egy ily kérdésben egy perez alatt fel van irva a felvilágosítás és azután nem is kell egyéb, holott ha levélben kell válaszolni, azt adressálni, cuvertirozni, pecsételni is kell, és ez aránytalanul nagyobbá teszi a munkát minden ok és szükség nélkül. Kérem az eredeti szöveget megtartani. Elnök : Szólásra nem lévén senki feljegyezve, a vitát berekesztem. A 14. §. ellen két módosítvány adatott be. Csanády képviselő sz szerint az első bekezdés második sorában e ruó „hátiratilag" felcserélendő volna „levélben" szóval. A másik módosítás, melyet Kerntler képviselő ur adott be a harmadik bekezdés első sorában előforduló „nyilatkozatok" helyett azt kívánja, hogy .értesítések" tétessék, Kérem azon képviselő urakat, kik a 24. §. első bekezdését a közigazgatási bizottság szövegezése szerint fogadják el, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) Az első bekezdés a közigazgatási bizottság módosítása szerint elfogadtatván, Csanády Sándor képviselő ur módosítása elesett. A harmadik bekezdésben tett módosítás ellen, azt hiszem, nincs észrevétel. (Elfogadjuk!) Ha nincs észrevétel, azt Kerntler Ferencz képviselő ur módosításával elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés.) Antal Gyula jegyző (olvassa a 15—18. %%-t 7 melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 19. §-0Teleszky István: T. ház! Ezen §-nak a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó intézkedése egészen megfelel a rendőri büntetőtörvényjavaslat intézkedésének. Nem felel azonban meg azon része, mely a pénzbüntetés minimumát tartalmazza, t. i. 1 forinttól 50 forintig, mert az^ említettem törvényjavaslatban a pénzbüntetésminimuma 50 krban van megállapítva a közigazságügyi bizottság szövegezése szerint. Hogy tehát a szükséges összhang helyreállittassék, bátor vagyok indítványozni: hogy ezen szavak helyett: „1 írttól" tétessék „50 krtól". Antal Gyula jegyző (olvassa a módosítást) : Módosítás. Beadja Teleszky István. A 19. §. első bekezdésének utolsó sorában e szavak helyett: „1 írttól" tétessék: „50 krtól"^ (Elfogadjuk!) Pulay Kornél előadó: A mennyiben a módosítás összhangban van a rendőri törvényjavaslattal, az 1 frtnyi pénzbírságot 50 krra le lehet szállítani. Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, a vitát berekesztem. A 19. §-ra Teleszky képviselő ur azon módosítványt ajánlja, hogy e szó helyett „egy forint" tétessék „ötven kr.". (Elfogadjuk!) A t. ház ezen módosítással fogadja el ezen §-t. Antal Gyula jegyző (olvassa, a 20. §-í). Thaly Kálmán: T. ház! A 20. S-ban, a rendőrileg megszabott pénzbüntetések alkalmazására nézve másodfokú felebbvitcli hatóságul a közigazgatási bizottság határoztatik meg. A t. ház talán még emlékezni fog azon vitára, a mely a múlt hó elején vagy máreziusvégén e házban lefolyt Budapest főváros abbeli kérvényének felolvasása után, melyben a fővároskereskedelmi mioisternek ama rendeletét, hogy az iparügyekben a főváros területén a közigazgatási bizottság tétessék másodfokú fórumul, mellőzni kérte és azt kívánta, hogy a t. ház a kereskedelmi ministeriumhoz mint felebbviteli fórumhoz utalja ezen iparügyeket a főváros közigazgatási bizottsága helyett. Ezen alkalommal egyáltalában megtámadtatott a közigazgatási bizottság intézményének czélszerüsége a főváros szervezete tekintetéből. Majja a t. ministerelnök ur elismerni méltóztatott akkor, hogy a közigazgatási bizottság mai szervezetével nem mindenben egyezik meg és belátta annak szükségességét, hogy a fővárosi közigazgatási bizottságnak átalakítása kérdésében tárgyalások kezdessenek meg; sőt ugy tudom, hogy a t. minister ur egybe is hívta már azon enquétet, a mely hivatva van tervezetet dolgozni ki a fővárosi közigazgatási bizottság átalakítása iránt. Én nem tudom, mennyire haladt már ezen ügy, és egyáltalában van-e arra kilátás, hogy a közigazgatási bizottság, a mely a fővárosban egyáltalában gyűlöletes, czélszerütlen intézménynek tartatik, el fog-e töröltetni, vagy pedig lényege-