Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-127
228 187. országoä ülés május 17. 1879. Gulner Gyula: T. képviselőház! Nem az előttem szólott t. képviselő ur inódosítványára vonatkozólag, hanem a 3. §. d) pontjának egy fontosabb kitételére vagyok bátor rövid megjegyzést tenni. A szakasz szerint mindazok, a kik csak 24 órára is akár éjjeli, akár nappali szállásra oly valakit befogadnak, a kinek Budapesten más bejelentett szállása nincs, tartoznak azt bejelenteni. T. ház! Én szükségesnek tartom Budapesten egy bejelentési hivatal felállítását; de szeretném, ha az mégis legalább olyan lenne, mely nem tenné ki a közönséget túlságos zaklatásnak. Ha ugy fogadtatik el ezen szakasz, mint itt szövegezve van, akkor mindenki, a kihez bármily rövid időre jönne valaki a vidékről tartozik azt bejelenteni. Ez oly mérvű" zaklatása az összes lakosságnak, a mihez foghatót alig lehet találni. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Azt értem, hogy pl. a vendéglős vagy iparossegédek felfogadói a tolonezügyet kezelő rendőri közegre nézve ily szigorú megszorítás foglal tassék törvénybe, s itt a lehető legrövidebb határidő tartassék. De én a 24 óra alkalmazásánál attól tartok, — megvallom őszintén, hogy ez épen a lakosság legtisztességesebb osztályaira lesz majd terhes, kik miatt hozzák e rendszabályt; mig e szigorn rendszabály, ezen nagy megszorítás alól — a mely kétségtelenül, a mint tagadásba se lehet venni, nagy zaklatással van összekötve, azok, a kik akarnak, ki fognak bújni. Én az alapgondolatot olyformán szeretném kifejezni és oly határidőbe megállapítani, hogy bizonyos fokig állandósági jelleggel birjon. Ez pedig a 24 óra nem lehet. Azért azt gondolom, hogy ennél tovább kell menni s azért óhajtanám, hogy a 24 órai határidő kötelezőnek mondassék ki azokra nézve, kik a szakasz többi pontjában foglaltatnak az a) pontban, pedig „csak 24 órára is" helyett tétessék: ,,három napon túl terjedő időre". Megengedem, hogy ezen módosítás ellen azon alapos észrevétel tétethetik, hogy ezen 3 nap oly határidő, hogy azok, kik miatt ezen bejelentési kötelezettség törvényben kimondatni czéloztatik, könnyen nyomot veszíthetnek s az igazságszolgáltatás ez által csorbát szenvedhet. De azt hiszem nem tévedek, ha azt állítom, hogy majd azok, kiknek érdekükben áll magokat elrejteni, fognak tudni módot találni arra, hogy a 24 órát is kijátszák álnevek bejelentése s egyebek által. Azok pedig, kik meg akarják tartani ä törvényt, ki lesznek téve annak, hogy ha reggel vidéki vendégünk érkezik, tartoznak azt bejelenteni, habár estve vagy másnap tovább utazik. Bátor vagyok azért a következő módosítást beadni: „Az A) pontban „24 óra" helyett tétessék „3 napon tál terjedő időre." Thaly Kálmán: T. ház! A fővárosi rendészet szempontjából kétségtelen és alaposan meg nem támadható tény az, hogy egy bejelentési hivatalra Budapestnek, a mely már világvárossá nőtte ki magát, okvetlenül szüksége van, a mint már a főváros maga is tervezte ily bejelentési hivatal felállítását, különös tekintettel az idegen hadkötelezettek nyilvántartására, mely valóban nagy teher és csak nehezen végrehajtható feladatként nehezedik évek óta a főváros és annak budgetjére, A törvényjavaslat ezen szempontokból kiindulva, általánosságban már el levén fogadva, csakis a részletekhez szólhatok, melyekre vonatkozólag a ministerelnök ur ma is akként nyilatkozott, hogy az egyes részleteknél felmerülő észrevételeket annak helyén meghallgatja, tekintetbe veszi és viszonválaszra méltatja. Ily pont szerintem ezen 3. §. A) pontja, melyre vonatkozólag Gulner t. képviselőtársam nézetem szerint igen alapos és jól indokolt módosítást nyújt be. Tagadhatatlan ugyan, hogy a bejelentési hivatal szükséges, de ugy kell azt létesíteni, hogy lehetőleg mégis megkímélve legyenek a háztulajdonosok, a békés, a nyugalmas polgárok a túlságos terhcltetéstől az érkező idegenekre nézve; különösen a felsőbb, tisztességesebb, legmegbízhatóbb elemei a fővárosnak, ne legyenek úgyszóiva a rövid időre, egy-két napra érkező rokonok látogatása által azon, sokszor valóban, a távolabbi városrészeket tekintve — nem csekély kötelezettséggel terhelve, hogy ezek érkezését bejelenteni kénytelenek legyenek. Sok hasontalan irka-firkát és lótás-futást fogna e szakasz, ha úgy, a mint szövegezve van, elfogadtatnék, a főváros lakóira róni; részemről tehát a 24 órának három napra való kiterjesztését nagyon méltányosnak és a fővárosi lakosság főleg műveltebb, vagyonosabb osztályai igényeinek megfelelőnek tartom és igy Gulner Gyula képviselő urnak módosítványát elfogadom. A mi pedig Éles Henrik képviselő urnak irályi módosítását illeti, az ellen nem volna egyéb kifogásom, csak az, hogy e kifejezés, „lakást élvez", ezzel cseréltessék fel „lakik". Mert lakást élvezni nem lehet. {Helyeslés) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! {Halljuk!) Kötelességemnek tartom a két módosítvány irányában nyilatkozni. A mi az első irályi módosítványt illeti, az ellen természetesen nincs semmi kifogásom, akár eredeti alakjában —• a mint megtétetett — akár ezen változtatással, a melyet az előttem szólott t. képviselő ur javasolt, ha azon nyelvészeti változtatás az irály összhangzatába beilleszthető. A mi Gulner Gyula képviselő ur módosítá-