Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-126

126. országos ülés május 16. 1879. 195 -viselő nr által beadott módosítvány szerint egy új szakasz fog beiktattatni. Bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen §. elfogadása folytán a §§. számai ismét helyreállnak és változatlanul maradnak. Még csak azt vagyok bátor kérdezni, hogy ezen elfogadott új §. hova igtattassék be? Mert nézetem szerint ennek a §-nak a régi 163. és 164. §§. közé kell jönnie. {Helyeslés) Ennélfogva a t. ház kívánságához képest ezen írj §. a régi 163. és 164. §. közé fog igtattatni. Antal Gyula jegyző (olvassa a 166—168. %%-okat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Baross Gábor jegyző: (olvassa a 169. 176. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 177. %-t). Mocsáry Lajos: T. ház! Én a harmadik czím végére, mely a kopár területek befásításáról szól, és a mi nézetem szerint, igen fontos culturalis feladat, egy újabb szakaszt leszek bátor indítványozni. Indítványom a vízmosásokra vonatkozik, melyek az erdőterületeken, és kizárólag csakis erdőnek alkalmas területeken, az ország nagy részében igen nagy mértékben el vannak terjedve és az illető vidékeknek igen nagy^calamitását képezik. A t. háznak igen sok tagja van azon szerencsés helyzetben, hogy alig ismeri e bajt, mely az ország némely részében általában nem fordul elő; de vannak országrészek, melyekben igen sürün jelentkezik, igy Nógrád, Borsod, Gömör és Heves összefekvő részeiben nemcsak hogy a hegyoldalak és rétek váltak a vízmosások miatt haszonvebetetlenekké; hanem a völgyek magok is az eliszaposodás által teljesen kivétettek formájukból és haszonvehetetlenekké lettek; mindig mélyebben vágja be magát, az esős idő következtében folytonosan roszabb anyagot hozva le a hegyekről a völgybe, elrontja a réteket, a patakok folyását, sokszor a csinált utakat is elülteti az iszapba, úgy, hogy azokat újra kell emelni, s egész közlekedési vonalak fenyegetve vannak. En e bajt olyannak tartom, t. ház, hogy nagyon is szükséges rajta segíteni s ezen pedig csupán magán úton segíteni lehetségesnek nem tartom ; de szükségesnek vélem, hogy a törvényhozás, az állam is beleavatkozzék. E törvény egy szakaszában van ugyan szó oly kopár területek befásításáról, melyek hegyomlások, kő- és hógörgetegek, szélvésznek és a vizek rombolásának, futóhomok tovább terjedésének meggátlására alkalmasak. De úgy látom, hogy a vízmosásokra, melyek pedig nálunk speciális calamitást képeznek, nincs figyelem fordítva. Lavinákról intézkedni majdnem felesleges. Alig fordul elő eset, hogy nálunk lavina kárt okozzon. Ellenben a vízmosás nálunk specialitást képez, melyekben intézkedni kell. A mi itt általánosságban ki van mondva, azt nagyjából erre is lehetne talán érteni; de én ezt nem tartom elégségesnek. Itt leginkább nagyobb területek megóvásáról és befásításáról van szó, de kisebb területeknek, egyes birtokosoknak okozható károk elhárításáról nem történik intézkedés. Nem hiszem, hogy az ezen §-ban foglalt határozmány nyomán e tekintetben valamit lehetne tenni. Továbbá itt csakis befásításról van szó, holott nemcsak befásításra, hanem másra is van szükség. A vízmosások fenekeit elgátolni kővel vagy fonásokkal, de leginkább befásítással, ez a feladat. Ezért tartozik az ügy az erdőtörvény keretébe. Szükséges volna, hogy a kormány e tárgyat alaposan tanulmányozza. Ki kellene küldeni gazdákat, erdészeket, mérnököket és általában szakértőket, kik az ügyet minden oldalról és minden tekintetben megvizsgálják, úgy, hogy aztán a kormány a törvényhozás elé léphetne a baj orvoslásának módjával. Erre vonatkozik indítványom, mely nem tartalmaz egyebet, mint azt, hogy a ház utasítja a kormányt, miszerint a vízmosások ügyét részletes és tüzetes tanulmányozás tárgyává tegye s mihelyt e tanulmányozás következtében arra, hogy törvényhozási intézkedéseket concipiálni és proponálni lehet, ezt megtegye. Hogy a kormány meg fogja ezt tenni és hogy az eredmény nem fog elmaradni, arra nézve kedvezőnek tartom azon körülményt, hogy jelenleg épen olyan földmívelési ministerrel bír az ország, a ki ezen tárgyat ismeri, minthogy tudtommal maga is birtokos oly vidéken, a hol a vizmosások a legnagyobb mértékben fordulnak elő; a ki pedig ismeri a tárgyat, az inkább van hivatva, hogy intézkedjék iránta s az inkább érez ia kedvet arra, hogy foglalkozzék vele. Ezek alapján bátor vagyok a következő indítványt elfogadásra ajánlani: A 177. §. után mint új szakasz iktatandó be: „A földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur utasittatik, hogy a vizmosások által megrongált területek viszonyait a helyszínére küldött szakértőkkel tannlmányoztatván, a megrongált területek befásítása és más alkalmas eszközök által megjavításáról és a vizmosások és az azok által okozott károk megakadályozásáról a képviselőház elé törvényjavaslatot terjeszszen. Antal Gyula jegyző (olvassa a módosítványt, melyet aláirtak: Mocsáry Lajos, Katona Lajos, László Imre, Thaly Kálmán, Csanády Sándor, Turgonyi L,ajos, Hevesy Benedek, Szongott Jakab, Májúk Viktor). B. Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: T. képviselőház! Igenis ismeretesek előttem azon szomorú talajviszonyok, melyek Magyarország némely részé25*