Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-126
jgg 12<5. országos ülés május 16. 1879. ben, különösen Borsod, Gömör és Nógrád megyében annyiszor ismétlődnek, a melyek minduntalan nyomról-nyomra láthatók és melyeket oly élénken ecsetelt az előttem szóló képviselő ur. Tudom, hogy az e tekintetben való intézkedés igen fontos ; hogy egyesek ily esetekben nehezen tudják a szükségest megtenni, és hogy társulási utón. a kormánynak közreműködésével lehet egyedül a kellő'sikert biztosítani. De legyen szabad megjegyeznem az előttem szóló képviselő ur indítványát illetőleg, hogy kívánságának egy jelentékeny része benne van az erdőtörvényjavaslatban, a mennyiben a 165. §. első alineájában ki van mondva az, hogy oly kopár területek, melyeken hegyomlások, hó vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és „vizek rombolásának", valamint a futóhomok tovább terjedésének meggátlása végett stb. stb. a talaj megkötése szükséges, beerdősítendők. Van tehát már e tekintetben intézkedés; a 166. §. pedig intézkedik arról, hogy bizonyos körülmények közti: kötelesek az illető birtokosok társulatba állni, hogy e munkát eszközöljék. A 177. §. pedig elmondja azt, hogy mily eszközöket alkalmazzon a kormány, illetőleg az állam az erdősítés előmozdítására. Minthogy tehát ezen törvénybe fel van véve mindaz, a mi a vízmosások meggátlása végett a beerdősítés szempontjából szükséges, azt hiszem, hogy itt e részben további intézkedésre nincs szükség. A t. képviselő ur azonban tovább ment, és olyanokat is javasol, a mik ezen törvényjavaslat keretén túlmennek. Nem arról szól többé, hol történjenek ültetések, miképen kezeltessenek, mozdittassanak elő az erdőültetvények, hanem arról szól, hogy miképen eszközöltessék az, hogy a nagy mosások, melyek mint magam is tudom, egy pár évtized alatt némelykor, lemosatván a hegy oldaláról azon tertiaer formatiojú úgynevezett veres nyirok, az alatta levő laza talajban medret váj magának a víz és oly mélyedéseket szokott vájni, melyekbe tornyokat lehet beleállítani és a teteje még se látszanék ki. Hogy ez miképen enyésztettessék el és azon talaj mikép javittassék meg, ez nem az erdőtörvényjavaslat feladata, mert ez az erdészeti törvényjavaslat keretén túlmegy. Hogy mindamellett a kérdés nagy mértékben megérdemli a figyelmet és hogy bárki legyen Magyarország földmívelési ministere, szükségesnek fogja tartani, hogy e részben tanulmányok tétessenek, ezt már kijelentettem. Szándékozom is a kérdést tanulmányozni és alkalomszerüleg kész vagyok arról előterjesztést tenni. De ismétlem, ez a kérdés nem az erdészeti törvényjavaslat keretébe való s midőn a t. képviselő ur szíves volt az indítványt velem előlegesen közölni, már akkor volt szerencsém kijelenteni, hogy az intentiót tökéletesen osztom, de nem tartom helyénvalónak, hogy az ezen törvényben s egyáltalán törvény alakjában mondassák ki, hanem határozat alakjában adassék a földmívelés-, ipar-és kereskedelmi ministernek utasításul. Én éhez hozzájárulok, külö lösen ha azon részei, melyek az erdőültetésre vonatkoznak, melyekre nézve már intézkedik a tírgyalás alatt lévő törvényjavaslat, módosíttatnának, akkor a többire nézve, mint péld. a szakadások msggátlása, azok hasznosítása vagy hasznosságuk előmozdítása, e tekintetben kész vagyok ahoz, mint határozati javaslathoz hozzájárulni. {Helyeslés.) Mocsáry Lajos: T. ház! Miután 10-ea irtuk alá az indítványt, jogom lenne még egy pár szót azokra nézve mondani, miket a minister ur el mondani méltóztatott. {Halljuk!) Azt mondta az igen t. raür'ster ur, hogy egy része annak, a mit kívánok benn van a javaslatban. Nem kívánok a fölött a t. minister úrral szót váltani, hogy mennyibenvanbeane, vagymennyibeielégséges az, amié tekintetben a javaslatban benne van. De a mi I már azt illeti, hogy némely része annak, a mit én szükségesnek tartok, a mi a dolog természetéből foly, nem is illenék az erdőtörvényjavaslatba; erre nézve meg kell jegyeznem, hogy a mi az erdők conserválását, új erdők teremtését eszközli, ha az nem is szorosan faültetés, azért beleillik az erdőtörvényjavaslatba. Mert hiszen itt erdőconserválásról van szó és erre alkalmas mód lehet más is, nemcsak a befásítás. Hanem miután a minister ur lényegben azon kifogást méltóztatott tenni az indítvány ellen, hogy az nem törvénybe való, hanem inkább határozat formában lenne beterjesztendő; én éhez részemről hozzájárulok és bátor vagyok arra kérni a t. házat, méltóztassék tehát indítványomat, mint határozati javaslatot tekinteni és mint olyat elfogadni, s akkor én indítványomhoz nem ragaszkodom. (Helyeslés.) B. Kemény Gábor kereskedelemügyi minister: Az ellen nincs, mint előbb is mondottam, elvileg kifogásom, de arra kérném, méh tóztassék a szövegezést egy kissé meggondolni. Nem mondom, hogy nem volna helyesen szövegezve, de az indítványnak egy része, miként már mondottam, meg van oldva a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban. Én tehát arra kérem a t. házat, méltóztassék azt kimondani, hogy elvileg elfogadja ez indítványt, mint határozatot, de szövegezésére nézve méltóztatnék egy közelebbi napot, talán a holnapi napot kitűzni. E czélra talán legüdvösebb, leghelyesebb lenne az indítványt kinyomatni, hogy azt közelebbről megvizsgálhassuk, nehogy olyasmit tegyünk bele, a mi oda nem való. Kérem tehát az indítvány kinyomatását. (Helyeslés.) Tisza Lajos: T. ház! Én azt hiszem, hogy