Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-124
124. országos ülés május 24. 1879. 159 rákkor, mikor a községi elöljáróság is megbecsülTieti, hogy mennyi kár történt és a tarifa alapján -mennyi kártérítés fizetendő. Ennélfogva én ezen §-t, tüzetesebb körülírás végett, az erdőügyi bizottsághoz utasíttatni kérem. B. Kemény Gábor földinívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: Sajnálom, hogy éhez már nem járulhatok. E §. lényegileg egyébről szól, mint a t. képviselő ur felhozott. Ez azon skálának megállapításáról szól, mely szerint a kártérítés megállapítandó és arról, hogy ezen megállapított skála időről időre miképen módosittassék. Ezen nyilatkozatomat méltóztassék, mint magyarázatot elfogadni. Egy igen lényeges dolgot említett fel a t. képviselő ur, a melyre, bár nincs összeköttetésben e §-sal, bátor leszek refieetálni. És ez az, hogy hogyan állapittatik meg a kártételre vonatkozó eljárás. Részben e tekintetben utasítás van adva magában a törvényben; de bátor vagyok e tekintetben megjegyezni, hogy ha részletesen körül volna írva az eljárás, hogy bármely káros a maga igazságát micsoda módon, micsoda panasztétellel, micsoda eljárással keresse máról holnapra, óráról-órára meg lenne állapítva, abban az esetben nekünk egy külön codexet kellene csinálni az erdőkárosítási eljárásra vonatkozólag. Ez nem volna helyes és tudtomra másutt sincs igy, még ott sem, a hol az erdészeti viszonyok a tökélynek igen nagy polczára emelkedtek. Az ilyen sok codex nem vezetne egyébre, mint arra, hogy a törvényt senki sem tudná, és senki sem tudná tulaj donképen, hogy mit csináljon. Az egyik törvény egyet, a másik törvény más iheoriát állítana fel és a végén azt lehet mondani, hogy senkisem tudja a törvényt. Azt hiszem, leghelyesebb, hogy ha a kormány a törvénynek egyes §§-aiban szétszórt iutentióihoz képest utasításokat ad ki. így történik ez, tudtomra, más helyen is. Pusztán az eljárásTÓI szólok és nem az elvekről. Én tehát kérem, méltóztassanak a 85. §-t változatlanul elfogadni, azt pedig, mit e tekintetben nyilvánítottam, tudomásul venni. Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, a vitát berekesztem. Miklós Gyula: A t. minister ur nyilatkozata, hogy t. i. utasítás által fogja e kérdés szabályszerű megoldását foganatosítani, engem kielégít, én tehát módosítványomat visszavonom. Elnök: E szerint a 85. szakasz ellen észrevétel nem levén, az elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 86—89. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 90.%-t). Gulner Gyula: Én bevallom azon gyengeségemet, hogy nem értem tisztán e §-t. De ha «zó szerint kell és lehet azt értelmezni, mint majd bátor leszek felolvasni, akkor én túlságosnak tartom. Méltóztassanak csak figyelemmel kisérni, e szakasz azt mondja (olvassa): „90. §. A ki valamely erdőben létező élőfát, vagy ott létező levágott, de eladásra vagy felhasználásra még fel nem dolgozott fát lop : (69. §.) az ellopott fa értékét s kártérítésül ezen érték egy negyed részét tartozik megtéríteni; ezenfelül pedig a két összeggel egyenlő pénzbüntetéssel büntetendő," Ha én jól értem a javaslat e kitételeit, akkor az, ki erdei lopást követett el, meg fogja fizetni először a fa értékét, másodszor a fa értékének egy negyedét, —• ezt már kártérítés czíme alatt; azon felül ezen két összegnek ínég egy másik aequivalens összegét, mint pénzbüntetést. Ezt én nagyon soknak tartom és magát az osztályozást sem vélem fenntarthatónak. Itt egy rókáról nem két, hanem három bőr húzatik. Ha azt hiszi a t. ház, vagy azok, kik e törvényjavaslatot szerkesztették, hogy egy erdei falopás alkalmával ilyen hatványozott pénzbüntetéssel kell az illetőt sújtani, akkor lehet-e kártérítés czíme alatt még az érték 1 / 3-ánál többet is követelni. Én a 90-ik szakaszt nem tudnám egész megnyugvással elfogadni, mert azt túlszigorúnak tartom. E tekintetben nem teszek concrét indítványt, ezt attól függesztvén fel, miként fog a t. minister ur e szakasz értelmezése iránt nyilatkozni. B. Kemény Gábor földinívelés-, iparés kereskedelmi minister: Ezen büntetések bizonyos összhangzásban vannak egymással és a szerint vannak megállapítva, a mint kisebb, vagy nagyobb rósz szándék nyilvánul azoknál és a szerint, a mint kisebb, vagy nagyobb kárt okoznak a tulajdonosnak, vannak részint a kártérítések, részint a büntetési pénzek megállapítva. Nagyon nehéz tehát egy §-t kiszakítva azt mondani, hogy azt enyhítsük. Ha minden §-ra nézve tenne a t. képviselő ur ily irányban indítványt, talán lehetne figyelembe venni ; de igy megzavartatnék az egyes §§. köztt az összhang. Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve és ellenindítvány nem tétetvén, azon kérdést intézem a t. házhoz, méltóztatik-e a 90. §-t az erdőügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen, vagy nem? Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedj ének felállani. (Megtörténik.) A többség a §-t az erdó'ügyi bizottság szövegezése szerint elfogadja. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 91. §-£). Elnök: Észrevétel nem lévén, a '91. §. elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 92. §-t). Teleszky István: T. képviselőház! Ezen §-ban a zárjel köztt levő következő szavakat: „illetőleg jogtalanul elsajátítja" olyanoknak