Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-122

104 122. országos ülés május 12. 1879. mondva, hogy 8 millió adatik nekik kölcsön fejében. Én, tiszt, ház, a Tisza- és mellékfolyóinak szabályozását is közgazdasági ügynek tekintem s azért nem riadok vissza oly áldozatoktól, melye­ket a nemzet vállai megbírnak, mert egy hasz­nos közgazdasági befektetésnek tekintem, a mi ezen folyók szabályozására fordittatik. Azonban nem lehet tagadnunk azt sem, hogy jelenleg az ország közvéleménye előtt ugy áll a dolog, hogy a Szegedet és vidékét ért csapás és általában a Tisza fenyegető állása legnagyobb részben azon hibáknak tulajdonítható, melyek a Tiszaszabályo­zásnál eddig követett eljárás által okoztattak. Nem akarom mondani, hogy ez ugy van, vagy nincs ugy. Ez a szakértők feladata. Hanem annyi bizonyos, minden ember tudja, hogy eddig­elé ezen tiszai társulatok nem jártak el egy országos szempontból megalakított egyöntetű terv szerint. S ez nagy baj. Minden társulat a maga területét kívánta biztosítani, mitsem gondolva azzal, hogy a vizet ez által a szomszédra, vagy a távolabb esőre ráereszti. Ez oly baj, mely megszünteti azon közgazdasági hasznot, melyet országos szempontból lehetne elérni ezen folyók czélszerű szabályozása által. Ha tehát kölcsön kötéséről van szó, és pedig oly kölcsönről, melyet az állam közvetítsen vagy azért jótálljon, vagy az állam adja, vagy akármi módon az államnak része legyen benne : akkor én azt mondom, hogy arról nem lehet szó mindaddig, mig azon orszá­gos érdekek szempontjából egy egyöntetüleg megállapítandó terv kidolgozva nincs. A kormány a közvélemény általános hangulatára való tekin­tettel el is határozta, hogy külföldi szakembere­ket fog meghívni, kik a magyarországi folyókat megtekintsék , és a szabályozásról véleményt adjanak. A kormány ezen eljárását a törvény­hozás helyeselte. A közvélemény is szívesen fogadta. Várjuk tehát már most, hogy ezen szak­emberek el fognak jönni, és tanulmányozván a helyzetet, véleményt fognak adni, melynek alap­ján aztán az országos érdekek megóvása szem­pontjából lehet majd egy országos tervet meg­állapítani, melyet mindenkinek el kell fogadnia, melynek minden tiszai társulat tartozik magát alávetni. Semminemű olyan munkát, mely egy vidék, vagy egy bizonyos birtok, vagy egy par­ciális társulatnak érdekeit megmentené ugyan, de bele nem illeszhető az általános tervezetbe, telje­síteni egy társulat sem volna jogosítva. Hogy mik legyenek ezen munkálatok, mik nem, azt most meghatározni nem lehet. Én tehát azt óhaj­tanám, hogy ezen törvényjavaslatból maradjon ki mindaz, a mi egy jövőben kötendő és az állam által közvetítendő kölcsönre vonatkozik, s erről határozat csak akkor hozassék, mikor mái­országos szempontból meg lesz állapítva egy általános terv, mely szerint ezen szabályozás keresztülvihető. A mi a törvényjavaslatnak köz­vetlenebb tárgyát, t. i. az adandó előlegeket illeti, erre nézve, hogy ha ezen előlegek egye­dül az elhalaszthatlan szükséges munkálatokra­fordíttatnak, akkor nincs ellene kifogásom. Nincs kifogásom az ellen, hogy oly munkálatok telje­síttessenek, melyeknek elmaradása esetében leg­közelebb, talán még az idén vagy a jövő évben, a Tisza egyik-másik vidéke veszélyeztethetnék; hogy tehát ezen elhalaszthatlanul szükséges mun­kálatok foganatosíttassanak, az ellen nekem egy­általában nincs kifogásom, hogy az ezekre szüksé­ges kölcsönelőlegek a társulatoknak megadassanak. A mi azt illeti, a mit a t. előadó ur emlí­tett, hogy a társulatoknak vannak függő adós­ságaik, ez egy kissé más dolog. Én ugy vagyok értesülve, hogy igenis vannak, még pedig van­nak 30 évre szólók, és vannak új adósságok. Hogy ezek mind, vagy ezeknek legnagyobb része ily országos előleg által törlesztessék, szóval, hogy a társulatok az obligóból magokat mintegy kivonják, és helyükbe az állam lépjen, ezt nem tartom sem szükségesnek, sem méltá­nyosnak, sem igazságosnak. Hanem azt meg­engedem, hogy a legközelebbi múltban, hogy ez idei fenyegető árvízzel szemben lehetnek olyan esetek, melyekben a társulatok kénytelenek vol­tak rögtön nagyobb költségeket tenni, azért, hogy vidéküket megmentsék a fenyegető veszély­től ; és hogy ezen kölcsönből, ezen adandó elő­legből ezen költségeket visszatéríthessék, vissza­fizethessék, az ellen semmi észrevételem: hanem az ellen, hogy messze évekre hátra menjenek és talán olcsóbban eszközlendő kölcsön által az állam által drágábban felvett pénzt visszafizethessék; e czélból én az állam közvetítését legalább még most, addig, mig az országos szempontból meg­állapított terv nem létezik, fölöslegesnek és oly intézkedésnek tartanám, melyet államgazdászati szempontból igazolni nem lehet. (Helyeslés a szélső balon.) Nem akarom a t. ház becses idejét hossza­sabban igénybe venni, hanem egyszerűen követ­kező határozati javaslatot előterjeszteni. „Tekintve, hogy a Tisza- és mellékfolyóinak szabályozása országos ügy, mely üdvös eredményre csak ugy vezethet, ha ezen szabályozás nem helyi érdek­ből, hanem országos szempontból megállapított terv szerint hajtatik végre; tekintve, hogy igen sokan vannak, a kiknek véleménye szerint Sze­gedet és vidékét ért szerencsétlen csapás főoka a Tisza szabályozásánál már előbb elkövetett hiányokban keresendő; tekintve, hogy az ország közvéleményének is engedve, a kormány elhatá­rozta, hogy a magyarországi folyóvizek szabá­j lyozása iránt külföldi szakértők véleményét is { ki fogja kérni,—mondja ki a ház határozatilag;

Next

/
Oldalképek
Tartalom