Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-122

122. országos ülés májas 12. 1879. 97 tése sikeres csak ugy lehet, ha az összes köz- I igazgatási teendők is reá ruháztatnak. Én részem­ről nem ebből a szempontból indultam ki. Én azt óhajtottam, hogy egyfelől a teendők sokaságánál fogva, hacsak lehet, a kir. biztos és a mellé rendeltek a mindennapi administratio teendőivel túl ne halmoztassanak; másfelől pedig, hogy ha csak a czél veszélyeztetése nélkül lehet, mind­azokban, a mik tisztán a mindennapi administra­tióra vonatkoznak, Szeged szab. kir. város municipiuma hatáskörében meghagyassák. De, t. ház, midőn ezt óhajtottam és óhajtom, azt tartom, hogy gondoskodni még is kell arról, ,hogy ha, mint indokolásomban is mondom, azon feltevésemben csalódnám, hogy minden irány­ban támogatásul fog szolgálni e municipium meg­hagyott jogkörében, nem pedig akadályul: akkor meg legyen adva annak lehetősége, hogy az aka­dály elhárittassék. Ha eddigi tapasztalaim azt igazolnák, hogy Szeged szabad kir. város municipiuma okvetet­lenül gátlólag fog fellépni, akkor, mint Grulner tisz­telt képviselő ur mondotta, nem javasoltam volna először a 4-ik §-t, hanem proponáltam volna azonnal a 6-ik §-t. Eddigi tapasztalataim azon­ban erre nem jogosítottak fel, hanem feljogosíta­nak arra a reményre, hogy Szeged szabad kir. város meg fog maradhatni municipalis hatás­körében. Azonban, ha ebben a feltevésemben csalódni találnék és az országgyűlés szünetelése alatt halomra dől talán mindaz, a minek Szegeden történni kell, ennek az eshetőségnek kitenni a kormányt, nem a kormány- hanem Szeged városa érdekében nem szabad. {Helyeslés.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy kivált tekintettel arra, hogy a hetedik §. értelmében, melyet maga is helyesnek tart, a ministerium fel fogja ruházni például a fegyelmi eljárás körüli teendőkkel a kir. biztost, a 4. §. által ő kizárva látja annak lehetőségét, hogy akadékoskodás tör­ténjék, vagy fennakadás okoztassék. T. ház! A mi municipalis törvényeinknek vannak rendelkezései, a melyeket én rendes viszo­nyok köztt tökéletesen helyesnek tartok. Ilyen például, hogy a polgármester a ministernek ren­delete ellen, ha azt törvénytelennek tartja, fel­írhat; ha a minister rendeletéhez mégis ragasz­kodik, de ő mégis helytelennek tartja, a munici­palis közgyűlést hívhatja össze, a mely a felírást rendelheti el; ha a minister mégis ragaszkodnék rendeletéhez, akkor, az igaz, hogy tartozik azt végre­hajtani, maradván appellálhatási joga az ország­gyűléshez. Mondom, ezen jogkört rendes viszo­nyok köztt tökéletesen jónak és helyesnek tartom, mert az ezen módon előállható négy-hat heti idő­halasztás a legtöbb kérdésben nem szokott nagyobb károkat okozni. Én nem hiszem ugyan, hogy Szeged város municipiuma igy tegyen. De tegyük KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. VI. KÖTET. fel az eshetőséget. A kir. biztost felruházza a minister bizonyos jogkörrel, t. i. a magáéval; igen természetes, hogy mindezen jogok, melyeket említettem, és a melyek a ministerrel szemben fennállanak, fenn fognak állani a kormánybiztos­sal szemben is. Már akkor méltóztassék meg­engedni, ha ily módon valamely dispositiónak végrehajtása négy-hat hétig megakasztható lenne, akkor, t. ház, valóban az egész törvénynek létre­hozatala felesleges és káros. Én tehát, t. ház, ismétlem, hogy bizalommal viseltetem Szeged város municipiuma iránt, hogy jól felfogván érdekeit, nem fogja a kormányt azon kényszerhelyzetbe hozni, hogy a hatodik §-ban megadandó jogával éljen; nem fogja tenni bizo­nyosan, hacsak e'őtte fel sem merült és általa még csak meg sem pendített húrok mások által pengetve, ott fel nem idéztetik azon helyzetet, mely az akadékoskodásokra vezethet. De azt tartom, hogy bármennyire reméljük is azt, mint mondám, a csalatkozás esetére kell módot adni, hogy lehetősítsük azt, a mit mindenki szüksé­gesnek tart Szeged városa érdekében: és épen azért kérem, méltóztassék a t. ház a 6. §-t amódo­sítvány ellenében elfogadni. Csanády Sándor: T. ház! A tárgyalás alatt levő 6. §-nak elfogadása Szeged városára vonatkozólag meggyőződésem szerint egyértelmű az alkotmány felfüggesztésével. {Derültség a jobb­oldalon.) Ha a ministerelnök ur azt óhajtja, hogy az összes közigazgatási teendők a királyi biztos kezeibe legyenek letéve, ezen esetben általában nincs szükség a törvényjavaslat többi pontjaira. Hiszen már a 4. §-ban kimondatott határozottan, hogy a királyi biztos rendelkezik ép ugy az állami, mint a közigazgatási hivatalnokokkal. Irányi t. képviselőtársam csak is azon módosítást kívánta a §-hoz hozzátétetni, hogy a királyi biz­tos intézkedései a törvények korlátai között tör­ténjenek. A ministerelnök ur pedig jónak látta még ezen indítvány mellőzését is. Mit tesz más szavakkal a ministerelnök ur ezen nyilatkozata. Azt, hogy igenis, a kinevezendő királyi biztos még a törvények lábbal tapodása által is jogo­sítva lesz kénye-kedve szerint cselekedni. (Ellen­mondások a jobboldalon.) Én, t. ház, nem akarván Szeged város hazafias érzelmű polgárait oly sze­rencsétlen helyzetbe juttatni, hogy egyes ember önkényétől függjön jövője és jelene, — a 6. §. kihagyását kívánom s következőleg elfogadom Gulner képviselőtársamnak e szakaszra vonat­kozó módosítványát. Simonyi Ernő: T. ház! Én egész kész­séggel hozzájárulok mindenhez, a mi Szeged városának újra felépítéséhez szükséges; és ha e részben szükséges, a mint hogy belátom, hogy bizonyos tekintetben szükséges a kormánynak tágkörű felhatalmazást adni, ahhoz is szívesen 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom