Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-122

96 122. országos ülés május 12. 1879. Gulner Gyula: T. képviselőház! Az imént a t. ház méltóztatott elfogadni a törvényjavaslat 4. §-át, a mely megállapítja azt, hogy Szegeden a királyi biztos működésének egész időtartama alatt minden ott levő állami és törvényhatósági tisztviselő, vagy a mint mondatik, közeg feltét­len engedelmességgel tartozik a királyi biztos­nak. Ezen intézkedését a törvényjavaslatnak én osztom ; helyeslem, mert meg vagyok győződve arról, hogy csak azon esetben lehet a királyi biztos működésének gyors és hatékony sikere, ha minden gondolkodás és minden renitentia nélkül fogják az állami és törvényhatósági tiszt­viselők a királyi biztos rendeleteit végrehajtani. De akkor, t. ház, abban, a mit a 4. §. mint jogkört és hatalmat, a királyi biztos rendel­kezésére bocsát, egyúttal elég jogkört és hatal­mat találok annyira, hogy nem is tudom elkép­zelni azt, vájjon milyen renitentia által lenne veszélyeztetve a királyi biztos működése, vagy, mint a 6. §. mondja, ezen czélok gyors és akadálytalan előmozdítása; mert méltóztassék még ehhez felvenni, a törvényjavaslat 7-ik szaka­szának utolsó bekezdését, a mit szintén hiszek, hogy el fog fogadni a t. ház ; s e bekezdésben ama dispositiót, hogy azon utasításban, melyet a ministerium a királyi biztos részére ki fog adni, meg lesz állapítva azon jogkör, illetőleg hatáskör is, melyet saját törvényes hatásköréből a ministerium a királyi biztosra átruház. Ebben módja lesz a ministeriumnak a királyi biztost a fegyelmi eljárás tekintetében is mindazon jogok­kal felruházni, melyek ma más rendes viszonyok között a ministert illetik meg; és igy azon állami vagy törvényhatósági tisztviselő, ki Szeged városa közönségének területén van, egészen füg­gővé tétetik a kir. biztostól annyira, hogy ha a királyi biztos működése hajótörést szenvedne, azon állami vagy törvényhatósági tisztviselő vonakodása folytán, az rövid utón fog vele elbánni. En annálfogva, t. ház, nem látom be, hogy akkor, a midőn a királyi biztos rendelkezni fog pénz­zel, hatalommal, s az összes hivatalnokokkal, miként lehetnének azon czélok veszélyeztetve, melyeket ezen törvényjavaslat kitűz. T. ház! A törvényhozásnak az alkotmányos jogok és a tör­vényben körülirt alkotmányos szabadság rész­leges megszorítását is annyival inkább teljes felfüggesztését, csak kellő okok alapján kell és szabad foganatba venni. Ha a t. kormány azon meggyőződésben van, a mit én nem tudok, nem tudhatok, hogy Szegeden olyanok a viszonyok ma, s ha erre nézve van a múltból tapasztalata, s ennek folytán a kormány ugy van meggyő­ződve, miszerint ott csak az összes administra­tiónak a kormánybiztos kezében való öszpontosí­tásával lehet a czélt elérni: ám akkor a t. kor­mánynak azt kell mondani, hogy királyi biztost küldök az összes administrativ teendők ellátására, sine discrime rerum bizonyos határidőre, a melyet a törvényjavaslat kijelöl, a melyben minden teendők a kir. biztos kezeibe tétetnek le. Nagyon fontos, nagyon nagy oknak kell lenni annak, — és ezt ismétlem, — hogy a törvényhozás ily felhatalmazást adjon a kormánynak, vagy hogy a kormány szükség esetében, ha a törvényhozás nem ül együtt, magát ilyenre elhatározza, mert ez minden alkotmányos jogoknak részletes felfüg­gesztését jelenti. Tehát mikor minden eszközt, minden hatalmat és módot megad a törvényhozás, megadja azt, a mit csak kér a minister a tör­vényjavaslatban, hogy a kir. biztosnak és a kir. biztos utján a kormánynak tendentiái elé aka­dályok ne is gördittethessenek, oly akadályok, a melyek ama czélok gyors és akadálytalan kivitelét meggátolhatnák : akkor egy puszta fel­tevésből indokolás nélkül, hogy talán előfordul­hat ezen eset, ezen Damokleskardot függeszteni Szeged városa feje fölé, hogy ha nem jól viseli magát, akkor összes administrativ jogai a kir. biztos kezébe fognak tétetni: ezen puszta fel­tevést — mondom — nem tartom eléggé jogosnak arra, hogy a törvényhozás kimondhassa azt, miszerint az alkotmányos szabadságok, s a muni­cipális jogok fel fognak függesztetni. {Helyeslés a szélső balon.) Azt tartom, t. ház, hogy a 4-ik §., a mely annyi hatalomkörrel és a 7-ik §. a mely a minister által átruházott jogoknak igénybe véte­lére a kir. biztost annyi hatáskörrel, vagy hogy ugy mondjam hatalommal fogja felruházni, ugy az állami mint a törvényhatósági tisztviselőkkel szemben, hogy ezek az ő rendeleteit feltétlenül teljesíteni tartoznak, azon czélok, a melyek ezen törvényjavaslat által kijelölvék, az említett két §. által elérve lesznek és lehetnek. Én tehát ezen §-t, mint olyat a mely szerintem legalább nem eléggé indokolt arra, hogy a törvényjavas­latba bevetessék, vagy ha indokolt, akkor a 4-ik §.. helyett csakis ezt a 6-ik §-t lehet alkalmazni. De ezen eset a kormánynak felvilágosításai szerint is fenn nem forog; és mert a t. ház a 4-ik §-t már elfogadta s én a 4-ik §-t tökéle­tesen elégnek tartom: bátor vagyok a képviselő­házat azon indítványomnak elfogadására felkérni, hogy ezen 6-ik §-t kihagyni méltóztassék. {Helyes­lés bal és a szélső balon.) Horváth Gyula jegyző {olvassa az indít­ványt). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! En részemről igen kérem a t. házat, hogy ezen §-t, ugy a mint van, megtartani méltóztassék. Midőn ezen törvényjavaslatot készítettem, nem tagadom, sok oldalról, — mert hiszen kellett, hogy megbeszéljem másokkal is — fel­merült az a nézet, hogy a kir. biztos kikülde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom