Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-97
74 SJ7. országos ülés máressia. Síi. ÍS79. megyek. (Közbekiáltás juhhfelöl: És Id fizessem-g!?) Ila lesz miből, akkor talán a török fogja fizetni, ha nincs, akkor: a hol nincs, ott ne keress. Talán magunk is leszünk abban a helyzetben, hogy azt fogják mondani nekünk: fizess. Mi pedig azt fogjuk mondani : a hol nincs, ott ne keress. A mi a jogi kérdést illeti, azt kétségbe nem lehet vonni, a felett vitatkozunk most is már 3 napja, és a képviselőház határozatától függ, ha vájjon a magyar országgyűlés elfogadja-e vagy nem a szerződést. Az ez iránti jogot kétségbe vonni nem lehet. A ministerelnök ur reflectál Eötvös Károly t. barátomnak azon állítására. hog3 r a népeket és nemzeteket, mint juhnyájakat, az ő megkérdezésök nélkül eo-vik államról a másikra átru(Dl liázni nem lehet, és példákat hozott fel arra, hogy ez már internationalis törvénybe fel is vétetett; felvétetett pedig III. Napóleon alatt, mikor ő Olaszországtól Nizzát és Savoyát annectálta, felvétetett később akkor, mikor ő a villafrancai békét kötötte, és kiköttetett akkor az is, hogy Olaszországba idegen interventiónak beleszólani nem szabad. Ekkor, uraim, el volt ismerve ez a jog. Már most a ministerelnök ur azt mondja : De hát ha megszavaztatjuk Boszniát és azok a népek azt mondanák, hogy ők Szerbiával, Montenegróval egy nagy szláv államot akarnak alkotni, vájjon akkor ezt a határozatot respectálnók-e? Hát én azt mondom: hogy ha a népeket megkérdezzük és megszavaztatjuk, hogy akarják-e ezt vagy azt, határozatukat respectálnunk kell. És én részemről nem látok abban semmi veszedelmet, ha a mi hazánk határain az a három óriási állani, Szerbia, Bosznia, Montenegró egyesülnének szláv állammá, feltéve, a mit feltennünk mint szomszédnak jogunkban áll, hogy a saját lábukon járjanak, független államot képezzenek, ne pedig Oroszországtól függjenek. Mert ez esetben már nem ő miattuk, hanem Oroszország miatt nem eg3~ezném bele abba, hogy erősbittessék az az állam, melyet én Európa ellenségének tekintek. Azonban én a plebiscitumot sohasem fogtam fel ugy, hogy az tétetik fel kérdésül pl. Boszniának, hogy mit akartok ti ? Hanem kérdésül tétetik fel: akarjátok-e ezt, vagy azt? Ugy, hogy a kérdésre igenuel vagy nemmel lehessen felelni. A jelen esetben azt kellett volna kérdésül tenni: akartok-e Törökország mellett maradni ezentúl is, vagyakartok-e Ausztriához csatoltatni; és erre a boszniai lakosság szavazott volna igennel vagy nemmel, de nem szavazott volna oly felelettel, a melyet tőle nem kérdeztek. T. képviselőház! én ezen szerződést, mint mondám, azon oknál fogva, mert azt Magyarország állami érdekeire nézve károsnak tartom, nem tarthatom helyesnek és jónak ; s azért, a mennyire én tőlem függ, azt el nem fogadom, azaz inkább azt mondom, hogy ha Magyarország kijelenti azt, hogy nem fogadja el a berlini szerződést, ez nem azt fogja jelenteni, hogy a többi hat hatalmasság által elfogadott és Törökország különböző tartományaira vonatkozó pontjai ezen szerződésnek megsemmisíttetik, hanem jelenti azt, hogy Magyarország semmi tekintetben hozzá nem járul ezen szerződésnek végrehajtásához, jelenti azt, hogy Magyarország ugy pénzét, mint katonáittávol fogj a tartani ezen szerződés végrehajtásától, következőleg meg fogja szüntetni Bosznia oceupatióját ; hogy pedig miként lehessen azt keresztülvinni, azt már előadtam. A mi ezen törvényjavaslatnak beczikkelyezését illeti, ezt én ellenzem, épen azon oknál fogva, a melynél fogva azt a ministeri indokolás, szerint helytelennek tartom. Azt mondja ugyanis a ministeri indokolás, hogy ez nem szükséges, de czélszeríí, én pedig azt mondom, hogy nem czélszerü, hogy a magyar törvényhozás oly törvényt alkosson, mely Magyarországot olyasmire kötelezi, a mit esetleg végrehajtani képes nem lesz és a mit előre tudni nem lehet; ha czélszerűnek lehetne azt tartani,hogy Magyarország törvényhozása a magyar államot arra kötelezze, hogy Európa hat nagy hatalmasságával szemben és azoknak ellenére egy szerződést fenntartson vagy ne tartson, én épen azért ellenzem a beczikkelyezést, mert azt ezélszerütleunek és károsnak tartom, és azért pártolom az Eötvös Károly t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Mednyánszky Árpád: T. ház! (Felkiáltások jobbj'elöl: Eláll! BaljelÖ, : Halljuk!) A t. háznak nem felbátorító zaja, hanem azoa körülmény fog engem arra vezetni, hogy lehetőleg röviden legyek terhére, mert e tárgyhoz már oly sokan és fényesen beszéltek, hogy igazán álláspontomnak fixirozására és kimutatására alig van mit szólni, de különben is, miután minden oldalról minden kimerítve volt, én, ki eloquentiával nem birok, annál is kevésbbé látom indíttatva magamat arra, hogy hosszan szóljak. Ha mégis röviden felemelem szavamat a szőnyegen levő tárgyban, azt csak azzal indokolhatom, hogy az véghetlenül fontos ; mert ha bármikor fontos a magyar nemzet képviselői álláspontja, a melyet egy nemzetközi szerződéssel szemben elfoglal, készeresen és hatványozottan fontos azon álláspont, melyet a t. ház elfoglal a berlini szerződéssel szemben, nemcsak ezen szerződés létrejöttének körülményei, de határozmányainál fogva is. (ügy van! a szélsb' balon.) Az úgynevezett európai békecongressusok, azon gyülekezetek, a hol az uralkodóknak egy néhány
