Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-97
6n '87. ftrseigos tlés Mimf*s 26. H7t. el az önök indítványát most, hanem szavazok a kormány által előterjesztett törvényjavaslatra. {Helyeslés jobbfelöl.) Hegedüs László: T. képviselőház! Bár én Jókai képviselőtársamat nagyra becsülöm, de azért őtet azon a téren, a melyen mozogni kezdett, nem követhetem. 0 a lehetőségek terére lépett és azt kérdezte, ha ez történnék, ezt fognák-e tenni a képviselő urak, ha az történnék, azt fognák-e tenni. Itt egy concret eset áll előttünk, azért tüzetesen ahoz kell szólani. T. képviselőház! Én a benyújtott törvényjavaslatot még alaki szempontból sem fogadhatom el, mert a berlini szerződésnek az ország törvényei közé igtatását, tehát annak törvény erejével és tekintélyével való felruháztatását azon az alapon kívánja, hogy azt a fejedelem már jóvágyásával helybenhagyta. Ebben, t. képviselőház, egyenesen azon elv van kifejezve, habár nem világosan, de alkotmányos színbe öltöztetve, a mit az absolut uralom tart, nevezetesen: hogy a fejedelem akarata törvény. Ha elismerem is azt, hogy a szerződés-kötés a souverainitásból foly, de azt, hogy alkotmányos államban ezen jog határtalan és korlátlan volna, teljességgel el nem ismerhetem. Az államhatalomnak a fejedelem alkotmányos monarchiában nem kizárólagos tulajdonosa; {Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) az alkotmányos törvényhozásnak és annak hatalmának a fejedelem és parlament köztt meg kell oszolni, és törvénynyé csak az lehet, a mit a törvényhozás tényezői helybenhagytak; és a fejedelem sanctiója a törvényalkotás tényének nem megelőzője, hanem záradéka. (Zaj.) Elnök : Ismételve kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, hogy a tanácskozást folytathassuk. {Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Hegedüs László: Ezek, a miket elmondottam, az alkotmánynak és az alkotmányos törvényhozásnak oly alaptételei, melyekhez többé kétség nem férhet és félő, hogy ha ezen elméleti ismereteket emlegetem, itt még a képviselőháznak visszatetszésével fogok találkozni; de épen azért, mert ezek oly alapnézetek, nem tudom teljességgel megfogni azt, hogy miként lehet az, hogy itt a képviselőházban vannak olyanok, kik egész hévvel, egész buzgósággal és szívóssággal a nemzetközi szerződésekkel szemben a korona absolut hatalmát támogatják, mint azt sokan tették s a mint azt a legközelebb előttem szóló képviselő tette. Igaz, hogy hivatkoztak egy részről a nemzetközi szerződések különböző természetére, másrészről az alkotmányos országokban dívó gyakorlatra. Én nem fogom osztályozni ezen nemzetközi szerződéseket, mert azon cathegoriákkal szemben, melyeket tegnap Apáthy t. képviselő ur itt a tudomány szempontjából fölállított, én viszont a tudomány szempontjából följogosítva érezném magamat más cathegoriákat állítani fel. De nem is erre fektetem én a fősúlyt t. ház, hanem azt kérdem, hogy ha szabad a vám- és kereskedelmi-, a távírda- és póstaszerződéseknek alkotmányos jóváhagyás miatt az állam-törvények közé igtattatniok, vájjon mi okon vonjuk el azon nemzetközi szerződéseket a törvényhozás illetékességi köréből, melyek talán még nagyobb közjogi érdekeket érintenek? Mi módon vonjuk el különösen azon szerződéseket, melyek az országra nézve terhekkel járnak? {Helyeslés a, bal- és szélső baloldalon.) Igaz, hogy az alkotmányos országok törvényhozásában dívó gyakorlat még eddig nem törte át egészen azon korlátokat, melyeket az absolut uralom ideje felállított; és nem vetkőzte le azon előítéleteket, melyek e tekintetben dívtak és dívnak ; de azt mondhatjuk, hogy a congressusok az európai népek fülében sohasem hangzottak valami kellemesen. {Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon) Erre nekünk világos példát adnak épen azon congressusok maguk, mel} T ek 1648-tól a mai napig tartattak. Ezen congressusokon a fejedelmek s illetőleg azok megbizottai által köttettek a nemzetközi szerződések, s mondhatni, általában véve a fejedelmek érdekében köttettek. Midőn az európai megbomlott államrendet illetőleg újra meg újra összegyűltek ezen fejedelmek, mindenkor ugy bántak a népekkel, az országokkal, mintha azok valami családi birtokok lettek volna. {Igaz! Ugy van! szélső bal/elől.) A népeknek nagy részben csak a teher és elnyomatás jutott osztályrészül. így pl. a bécsi congressus, vájjon figyelembe vette-e a népeknek érdekeit is? Pedig akkor az egyesült európai hatalmak jónak látták a népek és nemzetek függetlenségi és és szabadságérzetére hivatkozni a napóleoni uralom megbuktatására és megdöntésére ; és épen ezen harcz, mely szabadság-harcznak neveztetett, talán a nemzetek érdekében tétetett? Az csak látszat, szín volt, hanem a végeredmény mindenesetre az absolut uralom megszilárdítása kabinet-politika szentesítése volt. {Ugy van! a szélső baloldalon.) Es ennek nyomán megszületett az úgynevezett szent szövetség, a melynek csak neve volt szent, de e szövetség a nemzetek szabadságának elnyomására volt irányozva. Az aacheni congressus, megszorítá a sajtószabadságot és vallásszabadságot s majd azután a bécsi congressusnak hírhedt zárokmánya a nemzetek alkotmányosságát tette semmivé; majd a troppaui és leibaehi kongressus egyes olasz állam és Görögország szabadsága, függetlensége felett törte el a pálezát; a spanyol alkotmányt döntötte halomra és a népet kiszolgáltatta az Önkénynek, teljhatalomnak. {Helyeslés a szélső baloldalon.)
