Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-117

117. országos ülés májas 6. 1879. 397 <én G-rünwald Béla t. barátomnak a vegyesajkú községekre nézve tett módosítványát. Beismerem, kogy, a mint Molnár Aladár t. képviselőtársam említi, már a magyarul értő tanítók hiánya miatt is nem lesz ezen elv mindenütt életbeléptethető, azonban segít ezen az idő és azon is kell minden áron lennünk, hogy segítsen. S ennélfogva én a 3-ik §-nak azon intézkedését, hogy a tanítók 4 év alatt kötelesek a magyar nyelvet annyira elsajátítani, hogy azt a népiskolában tanítani képesek legyenek, elfogadom. Azt is monda Molnár Aladár t. barátom, hogy ha Ghrünwald Béla képviselő urnak a vegyes ajkú községekre nézve lett módosítványa elfogadtatnék: ez által a magyar nyelv tannyelvül „csempésztetnék be" a vegyes ajkú községekben. Engedelmet kérek, arra, ha ezt a törvény nyíltan kijelenti, azt mondani, hogy ez által a magyar nyelv valahová becsempész­tetik, nem lehet. Minthogy pedig én nyíltan ©hajtok eljárni, részemről Grünwald Bélának a vegyesajkú községekre vonatkozólag tett módo­sítványát pártolom, azért, hogy revindicáljuk az elvesztett magyar elemet. Valamint, ha egy folyóból valamely ág kiszakad és elposványosodik, | a kiömlött viz csatornákkal visszavezethető az anyamederbe: ily csatornának tekintem én ezt a módosítványt, mert ezen az utón vélem az eltóto­sodott, cloláhosodott magyarságot fajunknak re­vindicálhatni. Leskó Péter: A félreértések kikerülése végett ismétlem, hogy óhajtom ennek a törvény­nek behozatalát; és a mint az általános tárgya­lásnál kijelentettem, ugy ismétlem, hogy nagy nehézségekbe fog ütközni ennek keresztülvitele. Es épen ezért minden egyes §-nál a legnagyobb óvatossággal kell eljárni, hogy a törvény, mint mondám, ne legyen holt betű. Én a nevelés szem­pontjából G-rünwald Béla t. képviselőtársam módosítványát pártolom, mert az, hogy ha ki­mondatik, hogy 4 év alatt tartozik megtanulni a nemmagyarajkú tanító a magyar nyelvet, mert különben elveszti állását, igazságtalan és a pae­dagogiával összeütköző, a melynek pedig főczélja nevelni és oktatni. Hogy ha valamely községben nem lesz tanító, ott nevelni sem lehet, habár nevelni lehet, ha nem is magyar, de más nyel­ven. Ha a törvényjavaslatnak ezen intézkedése elfogadtatik, hogy a tanító a magyar nyelvnek meg nem tanulása miatt kénytelen lesz állását elhagyni a felvidéken, a hol a tanítónak alig van 30—40 frt fizetése, a községek legnagyobb része tanító nélkül marad. Ezeknél az okoknál fogva pártolom Grünwald Béla t. képviselőtársam módosítványát. Kiss Albert: Ha egyéb körülmény nem is igazolná azt, hogy azon ezé], a melyet ezen törvényjavaslat elérni akar, mily nehezen lesz a törvény által megközelíthető, igazolja ezt maga azon jelenség, hogy ime már most a részletes tárgyaláskor e törvényjavaslat egyetlenegy §-ához nemcsak nagyszámú, hanem sokféle irányú módosítványok adatnak be. Én részemről nem vitatom jelenleg azt, hogy ezen törvényjavaslat szükséges-e, s helyesebben mondva, pótolja-e az 1844-iki törvényt, mely nyíltan azt mondja, „ő Felsége kegyesen elrendelni méltóztatott, hogy Magyarország minden iskolájában a magyar nyelv tanittassék" ; sem azt nem fejtegetem, hogy vájjon azon eredmény, melyet a kormány ezen törvényjavaslat benyújtása által a népszerűség terén nyer, egyenértékű-e azon izgalommal, a mit a nemzetiségi képviselőknél és az egyes nemzeti­ségeknél, szerintem, ok nélkül felvert: hanem egy­szerűen áttérek az itt előterjesztett különféle vélemény és indítvány bírálatára; áttérek pedig főképen azért, mert a t. háznak türelme, ugy látom, hogy e tárgyban kimerittetett. {Halljuk! halljuk!) Ezen törvényjavaslat végrehajtásának, külö­nösen a tárgyalás alatti 3-ik szakasz végrehajtá­sának egy igen nagy akadálya leend az, hogy a törvényhozás itten kötelességeket szab, a köte­lességnek megfelelő jogokat nemcsak nem ad az egyes nemzetek és felekezetek irányában, sőt azt épen csonkítja, mert a felülvigyázat, illető­leg felügyeleti térről az intézkedés terére lép át. De ez még nem a főbaj ; a főbaj az, hogy azon osztály számos tagjai vannak általa érzékenyen sújtva, a mely osztálytól a nemzet nagyon, oly nagyon sokat követel akkor, mikor irányában keveset, alig valamit teljesít. {Igaz!) Értem a tanítói osztályt. Én nem kárhoztatom azt, midőn a törvény­javaslat azon intentiója, hogy a magyar nyelv megtanulására 4 év szabassák, sokak által fenn­tartatni czéloztatik; de helyesebbnek tartom annál Irányi képviselőtársam benyújtott indítványát. És ennél ismét, szerintem, elfogadhatóbb a Molnár Aladár képviselőtársam által benyújtott 3-ik indítvány, mely még a 4 évi határidő megtartását is kedvezőbbé teszi a tanítóra nézve, — ha el­fogadva lesz — mint lenne a 6 év, a melyet Irányi képviselőtársam indítványa kitűz, ezen javaslat elfogadása nélkül, hogy az elaggott és a magyar nyelvet megtanulni bármi ok miatt nem képes tanító mellé, államköltségen, a magyar nyelvet tudó segéd-tanító adassék. T. ház! Magyarországon jelenleg van olyan tanító, —- ki az 1863-ik törvény kívánalma szerint szükséges vizsgát nem volt képes letenni és igy tanítói oklevél nélkül működik, — mintegy 1300: az 1868-iki törvény keletkezése óta pedig több fele­kezeti képezdékben nem tanítási nyelv a magyar nyelv, és innen kerültek ki oly tanítók, kik a magyar nyelvet nem tudják, évenkint mintegy 80-an. Az 1868 óta eltelt 11 évet véve fel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom