Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-117
392 117. ofseágéí ií< ; s május 6. 187». tanítani bivatvák ; már pedig az 1868 : XXXVIII. t. ez. életbe léptetése óta alkalmazott néptanítókra nézve általában épen az idézett törvény alapján ezen javaslat czélirányos foganatosítása végett kivételt tennünk nem volí szabad; mert tény az, hogy ezen tanítók fognak a legközelebbi időkben és még hosszú ideig működni; és tény az is, hogy ezek fiatal emberek, kiknek érdekökben és kötelességükben áll pótolni azt, a mit a ptaeparandiában mulasztottak. De a t. képviselő ur kellemetlennek is mondja ezen törvénynek és különösen ezen rendelkezésnek esetleges végrehajtását. Megvallom, hogy kellemetlen lehet azokra nézve, a kik a magyar nyelvet absolute nem akarják megtanulni A kényszer minden tekintetben kellemetlen. De enyhíti azt egyfelől azon tudat, hogy kötelességet teljesít, s másfelől azon eredmény, melyet a kötelesség teljesítése által elér. Azt mondja a a t. képviselő ur, hogy a magyar nyelv nemtudása nem jelenti még a hazafiság hiányát, ha tehát alkalmaztatik ezen rendszabály, sújtani fog az oly tanítókat is, kik a hazafiság tekintetében minden kételyen felül állanak. Ezzel a „hazafiság" szóval átalában furcsa játékot űznek. Hol keressem én a hazafiságot, mikor látom, hogy egy magyar honpolgár, kinek három éven át alkalma volt a praeparandián megtanulni a magyar nyelvet, a közélet mezején azóta ismét megtanulhatta és most ismét négy évi határidőt szabnak neki, s még sem tanulja meg azt; ez a hazafiság, ha léteznék is, bizony nem rugója a kötelesség buzgó teljesítésének! Az ily hazafisággal nincs okunk csínján bánni s indokot még kevésbbá gyártlun mik belőle. Csak legyen meg igazán ez a hazafiság, és a tanító meg fogja a nyelvet tanulni, illetőleg pótolhatni fogja e módosítást. Az mondatik: hogyan gyakorolja a tanító a a nyelvet, mikor mértföldnyi területeken nem talál senkit, a kivel magyarul beszélhetne ? Hogy mértföldnyi területeken talál-e vagy nem valakit, kivel magyarul beszélhet, arról nem vitatkozom, felelt már erre Madarász képviselőtársam. De ez nem is lehet bizonyítás a szóban forgó intézkedés ellen. De igen, a képviselő ur elmélkedik e törvényjavaslat eredményeiről. Nos, tagadhatatlan, hogy a törvényjavaslat minden egyes községre nézve a maga egészében végrehajtható nem lesz; a gyakorlati életben nehézségek fognak felmerülni. Tény, hogy nem fog a törvényjavaslatnak nagy sikere lenni azon gyermekekre nézve, a kik például mint mezőgazdák, vagy egyéb ilyen állásokban folytatják életpályájukat; bár eveknél is meg lesz legalább is azon hatása, hogy nem lesz előttük az állam hivatalos nyelve egy gyűlölt, ismeretlen valami; de igenis lesz nagy és előnyös hatása azoknál, a kik kiemelkedve az elemi oktatás köréből, a magasabb oktatás felé fognak törekedni és általában eredménye lesz azon pontokon, melyek a t. képviselő ur álltai felemiittettek, a műveltség jelentékenyebb pontjain, a városokban stb., hol a kellő ellenőrzés mellett a népesség óhajával is találkozván, könynyen meg fog találtatni a módozat a törvényjavaslat hatályossá tételére és ez által a magasabb míveltség létesítésére. Ezek folytán megvallom, hogy én a törvényjavaslat ezen pontját annyira fontosnak tartora, hogy ha ezt megváltoztatjuk vagy épen elhagyjuk, és ha azon legalább'is 1000 fiatal tanítót, kik 1872-től 1885-ig alkalmaztattak, e javaslat hatálya alól kiveszszük, úgy e törvénynek vajmi kevés foganatot fogunk adhatni és nem fog lenni más, mint irott malaszt, egy reménynek hiú kifejezése. S ezenkívül, t. ház, kénytelen vagyok hivatkozni egy, az általános vita alkalmival, gondolom Hoffgräff képviselő ur által tett megjegyzésre, mely szerint a törvény ezen intézkedése folytán a szász földön körül belől §50 család marad kenyér nélkül. En erre nézve kimerítő statistikai adatokkal nem birok, és nem is vagyok képes magamat a szám tekintetében orientálni; de a javaslat e rendelkezésének hatására nézve kénytelen vagyok a képviselő urnak ellenmondani. Hiszem, és ezt Grünwald képviselő ur is felemlítette, hogy a törvényjavaslat ezen intézkedésének a javaslatban nincs sanctiója. Kétséget nem szenved, hogy ez a törvényjavaslatnak egy kis gyöngesége; mert a 3-ik §. első intézkedésének más sanctiója nincs mint a mit a 3-ik §. 2-ik bekezdése tartalmaz. Ámde a bizottság nem is tartotta szükségesnek, hogy szigorúbb eszközöket alkalmazzon ; egyfelől azért, mert e törvény ez intézkedésétől mindenütt ott, a hol általában véve ezen törvényjavaslatra nézve hatásos eredményt remélni lehet, nem is kételkedett a felett, hogy e törvényjavaslat intéz kedésének foganatja lesz; de másfelől nem azért, mert az 1868: XXXVIII. t. ez. kiegészítését is képezi e javaslatnak annyiban, a mennyiben a népiskola köteles tantárgyai közé a magyar nyelv oktatását is felvette s az idézett, törvény 15. §-a pedig azt mondja, hogy ha a 11, 12, ! 3. §§-okban foglalt feltételeket a hitfelekezetek főhatóságai stb. általában véve nem teljesítik, a ministernek lesz joga és illetőleg közbejárhat arra nézve, hogy a törvény megfelelő intézkedései foganatosíttassanak és igy a tanító is szorittathassék kötelessége teljesítésére. De ezenkivül a törvényjavaslat 6. §-a is tartalmazza e törvényjavaslat sauctiójának körülírását. A bizottság ennél tovább menni nem óhajtott, és én nem ajánlom, hogy a t. ház ennél tovább menni méltóztassék, mert azon meggyőződésben élek, hogy ha általában véve lehet egy törvényes intézkedéstől valami előnyt várni, és ha általában
