Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-116

118. országos, ülés iuáj«.s 5,1879. 369 hol az mondatik: „Ha Felséged már kezdetben meghívta volna jelen országgyűlésünkre mindazokat, kik a törvény szerint meghívandók valának, s a kiegészített országgyűlés azonnal törvények alkotásához foghatott volna, már eddig a nemzetiségi érdekek biztosítását, illetőleg törvényjavaslatai ak Felséged elébe volnának terjesztve. Sőt a képviselőház azon reményben, hogy az országgyűlés mielőbb ki fog egészíttetni, már bizottmányt is nevezett ki, mely az e részben szükséges előmunkálatokat megtegye, s a teendők iránt javaslatot készítsen, és e bizottmány munkáját már be is fejezte. De Felséged az országgyűlésének kiegészítését most is megtagadja; a ki nem egészített országgyűlés pedig miként bocsátkozhatik törvények végleges alkotásába, különösen oly tárgyak felett, melyek a meg nem hívottakat leginkább érdeklik, s melyeknél épen azok kívánatit kell főkép figyelembe venni." Ezek ünnepélyes ígéretek voltak, s ezeknek eredménye volt később az 1868-iki közoktatási és nemzetiségi törvény. Most már ugy beszélnek e törvényekről, mintha azok, a kik e törvényeket alkották, e haza érdekeit nem is ismerték volna, mintha azok nem is lettek volna igazi államférfiak, sőt talán igazi hazafiak sem. Oly sürgősen szorgalmazták e reform behozatalát, hogy volt képviselő, ki azt mondta, hogy ha ezt most nem tesszük, odajut az egész haza, a hova Szeged jutott. Mások megtagadják az előrelátást és hazafiságot azoktól, kik a 68-iki törvényt alkották. r En meg vagyok győződve, hogy a mostani államférfiak meg lennének elégedve azzal, ha a história őket egy párhuzamba helyezné azokkal. kik e törvényeket alkották, a fájdalmasan nélkülözött Deák Fereiiczczel és Eötvössel. Ez államférfiak alkotásairól oly hangon beszélni, a minő hangon szólt maga a t. előadó ur is, a minő hangon szóltak e törvényjavaslat pártolói, nem szabad. Tekintsük e törvényeket nem egyszerű, hanem alaptörvényeknek, és ne vonjuk kétségbe azok hazafiságát, kik az ezen utón alkotott törvények által biztosított jogaikat indíttatva érzik magukat védeni, és az indítványozott törvényjavaslattól nemzetiségüket félteni, mert a törvénynél fogva joguk van azt fejleszteni is. Minthogy ennélfogva ezen törvényjavaslat épen azt czélozza, hogy ezen utón egy alaptörvény megváltoztassák, és pedig oly módon, mely eredményeiben végzetessé válhatik, én a törvényjavaslatot nem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. Elnök: Komjáthy Béla képviselő ur személyes kérdésben kiváu szólni. KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. V. KÖTET. Komjáthy Béla: T. képviselőház! Noha az előttem szólott t. képviselő ur nevemet nem említette, de refleetált egy oly mondásomra, melyd a házon kivüi privative mondottam neki. De nem szóltam volna erre semmit, ha a t. képviselő ur az általam neki mondott szavakból nem akart volna vonatkozással lenni a törvényjavaslat intentióira, mert a mit elmondtam neki magánkörben, el vagyok bátor mondani nyíltan is. Igenis, azt mondottam, hogy én a magyarosításnak barátja v.;gyok, noha nem mondtam úgy, mint a t. képviselő ur felhozta, hogy a tűzzel -vassal való magyarosításnak; de ezzel nem érthettem azt, hogy ez a törvényjavaslatnak is intentiója, mert a törvényjavaslat intentiójára nézve nyilatkozatot tenni sem hivatva, sem feljogosítva nem vagyok. En csak azt mondottam, hogy a mennyiben ezen törvényjavaslat alapját képezi azon elveknek, melyeket én vallok, azt pártolom és elfogadom. {Helyeslés.) Elnök; Orbán B-dázs képviselő ur szintén személyes kérdésben kér szót. Orbán Balázs: Bátor vagyok személyes kérdésben pár szót koczkáztatni, és ha talán az, a mit mondandó vagyok, nem tartoznék egészen e keretbe, bátor vagyok a t. ház engedelmét kérni, hogy igenrövideu nyíl átkozhassam. [Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselő ur egy távirattal akarta igazolni, hogy a mit én állítottam, az téves és alaptalan. En egy állításra egyszerű állítást látok felhozva, és ezt czáfolatnak nem tekinthetem, annál kevésbé, mert az egy, a központon levő oly egyéntől Jön, a ki a távol vidék viszonyait nem ismeri. En azt állítottam, hogy intézkedés történt a román kormány részéről arra nézve, hogy az iskolákban állami tanítók neveztessenek ki oly helyeken, a hol az illető tanítók az állami nyelvet nem értik. S hogy ez megtörtént a csángó magyaroknál, és hogy a legtöbb községben ily tanítók vannak alkalmazva, arról személyesen meggyőződtem; és igy a képviselő urnak állítását nem fogadom el czáfolatul. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) Az imént végig hallgatott beszéd folytán csak egy pár igen rövid megjegyzést kívánok termi és azt gondolom, hogy a í. ház helyeslésével fogok találkozni, ha előre is kijelentem, hogy mindazon tárgyakra, melyeket a képviselő ur beszéde keretébü bevont, és melyeknek némely részére nézve már maga is beismerte, hogy a képviselőházban már meg lettek vitatva és el lettek döntve, mondom, a ház helyeselni fogja, hogy mindezen tárgyakra kiterjeszkedni nem akarok. Én főleg azért kérek szót, mert a képviselő ur ugy a háznak több tagját, mint magát a kormárryt is azzal vádolta, 47