Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-115

348 115. országos ülés májns 3. 1879. méltatni, és az illetékek behajtását törvényhozás utján szabályozni szíveskedjék. Méltán követeli ezt első sorban ama vidék adózó polgárainak érdeke. A Temes-Bégavölgye, Krassó-, Temes- és Torontálmegyéken keresztül­húzódván, le a Dunáig terjed — több — mint 500,000 katastrális holdat foglal magában és hazánk legtermékenyebb vidékeinek egyike. Megkívánja ezt ama vidék adózó és minden­kor pontosan fizető polgárai fizetési képességé­nek emelése, hogy a súlyos közterheknek, melyek ma már itt-ott majdnem elviselhetetlenek gyanánt jelentkeznek, szigorú takarékosságuk és munkás szorgalmuk teljes igénybe vételével megfelel­hessenek. De kikerülhetetlenné teszi ezen kérdés czél­szerű, és mennél gyorsabb megoldását az állam hitelének megóvása is. A Temes-Bégavölgyi víz­szabályozási társulat ugyanis hat millió arany­kölcsönt vett fel a bécsi földhitelintézettől az 1871 -ik évi XXXIX. t. czikk azon szakaszának alapján, mely biztosítja a hitelezőt, hogy az ily kölcsönök után járó kamatokat, és évi járadéko­kat maga az állam adóhivatalai utján hajtatja be, és szállíttatja rendeltetésűk helyére. Az állam hitelének érdeke is tehát sürgősen követeli, hogy a hátralékos illetékek behajtása körül, a legszi­gorúbb -- de egyszersmind legczélszerűbb — eljárás alkakmiztassék, melynek megóvása tekin­tetéből már eddigelé is kénytelen volt ezen tár­sulat az esedékesekké vált törlesztési részleteket 1.200,000 frton felül, magából a kölcsönből fe­dezni, tehát azon alaptőkéből, mely egyedül és kizárólag a szabályozási védmunkálatok költsé­geinek fedezésére lett volna fordítandó. De nem akarom a tisztelt képviselőház szí­ves figyelmét továbbra igénybe venni, mert az eddig mondottakból is eléggé kiviláglik, hogy a szabályozási illetékek behajtásának jelenleg érvényben levő módozata és gyakorlata mellett, kénytelen lesz ma-holnap majdnem minden sza­bályozási társulat működését megszüntetni, mert az esedékesekké válandó kamatok és évi jára­dékok befolyni nem fognak, s az illető pénzinté­zetek ily körülmények között természetesen tar­tózkodni fognak minden további kölcsönmüvele­tektől. Pedig a Temes-Bégavölgyi vízszabályozási társulat még korántsem fejezte be védmunkála­tait; 1.762,113 frt 94 krra rug ama költség­vetési előirányzata, mely az okvetlenül még telje­sítendő munkálatokra vonatkozik, holott a társu­latnak e mulhatlan költségek fedezésére csak 261,100 frt 50 kr. állván rendelkezésére, fedezet­len még mindig 1.501,013 frt 44 kr., mely összeg csak akkor folyand be a társulat pénztárába, ha a többször említett illeték-behajtási kérdés törvény­hozás utján nyereudi czélszerű megoldását. Mindezeknél fogva ismételve tehát arra kérem az igen tisztelt pénzügyminister urat, a ki a hazai vízszabályozási társulatok iránt mindenkor a leg­élénkebb érdekkel viseltetett, hogy ezen nagy­fontosságú kérdés megoldását oly módon eszkö­zöltetni szíveskedjék, miként a szabályozási tár­sulatok, az egész országra nézve bizonyára élet­kérdést képező működésöket czélszerűen folytat­hassák és sikerrel be is fejezhessék. (Helyeslés.) Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: T. ház! Azt hiszem, a t. képviselő urat meg fogja nyugtatni azon nyilatkozatom, hogy az 1871. évi XXXIX. t. ez. módosításáról szóló törvényjavaslat, a mely épen azt czélozza, hogy az ilyen illeték-hátralékok pontos behajtásáról intézkedés történjék, már elkészült és a legköze­lebbi napokban a törvényhozásnak be fog nyúj­tatni. Hogy még nem nyújtatott be, bár teljesen készen van, annak oka csak a közleke­dési minister ur betegsége, a ki, ha ma itt lett volna, a törvényjavaslatot benyújtotta volna. A legközelebbi napokban azonban mindenesetre be fog nyújtatni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatik a kérvényi bizottság jelentése, mely szerint a kérvény tauulmányozás végett a pénzügyministernek kiadatik. Végh Aurél előadó (olvassa a 15 sorjegy­zék 2—22. számú kérvényeit, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatott; továbbá Hevesmegye kérvényét, melyben a gyámpénztár pénzkészletének elhelyezésére vonatkozó 1877. évi XX. t. ez. 291. %-ának magyarázatát kéri). A kérvényi bizottság véleménye a követ­kező : Miután ezen kérdés a gyámügyi törvény 291. §-ának rendelete értelmében intéztetett el, nem forog fenn szüksége annak, hogy az idézett paragraphus rendelete törvény által magyaráz ­tassék, ennél fogva jelen törvény a ház irat­tárába letétetni véleményeztetik. Szederkényi Nándor: T. ház! Azt gon­dolom, a t. kérvényi bizottság a most előter­jesztett ügyben tévedésben van. Az eset a követ­kező. Hevesmegye intézkedett törvény szerint az árvapénzeknek takarékpénztárakban való elhelye­zése iránt. A törvény azt mondja, hogy a pénz­táraknak, jó hiteléért, a melyekben a pénzek elhelyezendők, s kijelöléseért azon bizottmány! tagok, kik az illető pénztárra szavaztak, felelő­séget vállalnak. Minthogy a törvény általános kifejezéssel él, Hevesmegye bizottságának tagjai, kik az általuk kijelölt pénzintézetre szavaztak, azon cautelával éltek, hogy jót állanak a pénz­intézetek jó hiteléért és egyszersmid három évről három évre elő fogják venni ezen ügyet és a megszavazást három évről három évre fogják eszközölni. A törvény nem kivan feltétlen jótállást, a mit a ministerium később követelt; a belügy­ministerium pedig Hevesmegye bizottsági tag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom