Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-113
296 * 18, országos ülés május 1.1878. bau annyi sajátságos felszólalásokat hallottam ezen törvényjavaslat ellen, idején valónak látom most tenni meg megjegyzéseimet, főleg azon ezélból, hogy a napirenden levő kérdést igazi értékére szorítsam le és ezen tárgyalás prosaicus természetét eonstatáljam; mert én legalább ezúttal nem érzek magamban semmiféle ünnepélyes hangulatot és e házban sem tapasztalom az ünnepélyes hangulatnak bármely jelét sem, {Igazi Ugy van!) Jól tudom én, hogy hasztalanul irunk és beszélünk mi azok ellen, a kiket szenvedélyesség, előítélet vagy szereplési vágy vezérel. {Élénk helyeslés.) Ezek e törvényjavaslatba olyan irányzatokat tesznek bele, a melyek absolute nincsenek benne. Ok ugy szerepelnek, mint rémlátók és igazi Don Quiehoítok, a mennyiben szélmalmi harczot vívnak ezen törvényjavaslat ellen. Erveiket azonban még sem lehet ignorálni. Ezek következőkben pontosulnak Össze: Mindenekelőtt azt állítják, hogy e törvényjavaslat harczot involvál a nemzetiségek és a nem-magyar ajkú néptörzsek ellenében; hogy továbbá megtámadja az egyházak és felekezetek autonómiáját és szabadságát; hogy paedagogiai szempontból nem czélszerű s végre, hogy szakít a magyar politika traditióival. De hogy ezen törvényjavaslatban a nemzetiségek elleni ellenszenvnek vagy épen harcznak nyoma sincsen, azt legjobban bizonyítja ezen törvényjavaslat genesise. Nemcsak számos törvényhatóság kérvényezett az országgyűléshez a magyar nyelvnek az elemi iskolákban való behozatala mellett, mint itt többször említtetett, de tanfelügyelők, egyházi hatóságok utján biztos tudomásomra jutott, hogy az ország különféle részeiben nagyon számos község kívánja, hogy a magyar nyelv tanítása az elemi iskolákban behozassék. {Igaz! Ugy van!) A kormány tehát csak ezen kívánalmaknak és követeléseknek tett eleget, midőn ezen törvényjavaslatot készítette. {Helyeslés.) Én és az összes kormány ezen ügyet pusztán az érdek szempontjából tekintettük, mert csakugyan a nemmagyar-ajkú honpolgárok érdekében fekszik, hogy megtanuljanak magyarul, valamint az államnak szintén érdekében fekszik, hogy nekik mód és alkalom nyujtassék arra, hogy e nyelvet megtanulják. E törvényjavaslatnak tehát semmi más tendentiája nincs. Nincs itt szó assimilatióról, mert annyit rólunk föltehetnek, hogy mi is tudjuk, hogy ennek ez utón való elérése ma már elkésett dolog. {Helyeslés.) De természetes, hogy mi a hangosan nyilvánuló követeléseknek eleget tenni akarván, csakis egy általános törvényt alkothattunk és nem csinálhattunk kivételeket sem Polit, sem Szabovljevics t. képviselő urak választókerületei számára* {Tetszés.) Mert ha igy cselekszünk, akkor visszaesnénk oda, a hol Európa 5 — 6 század előtt volt, midőn, a mint Savigny római jogtörténelméből tudjuk, az egyik ember élt secundum jusromanum, a másik ember élt lege francorum seu visigotorum. Ha az említett t. képviselő urak Magyarországot ebbe a korba kívánják visszataszítani, mi ezen kívánságuknak nem vagyunk képesek eleget tenni. {Elénk helyeslés és tetszés.} Az előadottak után tehát — megvallom —igen nagy bámulattal hallottam Gebbel t. képviselő urnak beszédét és a benne kifejezett félelmét a nyelvi és nemzetiségi szolgaság iránt. A másik érv, melylyel a törvényjavaslat ostromoltatik, hogy t. i. tönkre fogja tenni a hitfelekezetek autonómiáját, épen oly kevéssé áll. mint az első. Sajátságos, hogy midőn egyik részről azt mondják, hogy a kormány, s különösen én a hitfelekezetek autonómiáját megtámadjuk, másrészről meg azzal vádolnak engem r hogy rendkívül engedékeny vagyok, sőt valaki azt is mondta, hogy ultramontán vagyok. {Elénk derültség.) Megvallom, hogy a szerves összeköttetést a magyar nyelv tanulása köztt az elemi iskolákban, és az egyházak autonómiája köztt, én nem látom. {Tetszés.) Ez ellenvetés csak az eredeti törvényjavaslat 8. §-ára vonatkozhatik,. mely bizonyos ellenőrzést kivan a kormánynak vindieálni e törvény végrehajtására nézve. No, t. uraim, ha ezt ellenzik, akkor egy kissé elkéstek, mert az 1791. és az 1868: XXXVIII. népoktatási törvény, valamint az iskolai hatóságokról szóló később alkotott törvény biztosít bizonyos jogot a kormánynak arra nézve, hogy a felekezeti iskolákat is ellenőrizhesse; és ha e törvények e jogot nem biztosítanák, a kormánynak kötelessége volna e jogot az állam érdekében a maga számára kérni. {Elénk helyeslés.) Hiszen, ha a kormánynak ilyen joga nem lenne, akkor az állam lemondana saját létezhetéséről. {Elénk helyeslés). Megtámadtatik e javaslat paedagogiai szempontokból is, és azt mondják, hogy e törvényjavaslat egyáltalában czélhoz nem fog vezetni. Hiszen, ha nem vezet czélhoz, ugyan miért támadják meg önök oly élesen? {Derültség.) Egyébiránt a paedagogok nézetei e tárgyra nézve nagyon különbözők. Azok a paedagogok, a kikkel én szoktam tanácskozni, egészen más nézetben vannak, mint a Polit t. képviselő ur paedagogjav {Derültség.) Az élet és a gyakorlat azonban a legbölcsebb paedagog, és az élet és gyakorlat & kérdést már eldöntötte, nemcsak a nyugoti, hanem a keleti országokban is, de még nálunk is. Nálunk sok iskola van, a hol két nyelv sikerrel taníttatik. ;
