Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-112

274 112. országos ülés április SO. 1879. én pedig azon nézetben vagyok, hogy nem áll . az állam érdekében, bizonytalan siker miatt az j emberiség legmagasabb érdekeivel, t. i. a nép oktatásával káros experimentumokat kisérleni, mert én meg vagyok győződve, hogy ezen törvényjavaslat czélja nem ezen törvényjavaslat által, hanem kizárólagosan a népek művelődési utján érhető el; mert csakis műveltség van hivatva és képes a nemzetiségi különbségeket kiegyenlíteni. Ha az állam tehát a magyar nyelv elterjedését kívánja, iparkodjék arra, hogy a magyarországi népek művelődésben előre haladja- I nak, és a magyar nyelv ipso facto semmi törvény | és kényszerítés nélkül elterjedést fog nyerni és j az iskolákba bevezettetni, ugy a mint az más államokban is történt; mert tudomásom szerint, | tahin Oroszország kivételével, semmiféle művelt | államban az állami nyelv törvény utján a nép- j iskolákba nem vezettetett be. Kérdés támad tehát, miért követtessék Magyarországban ezen általános szabálytól ki- | vétel? ! Miért ruháztassák a magyar nyelv a kény- f szerítés ódiumával ? Végül, miért kényszeríttessenek Magyar- ] ország nem magyar népei az elemi oktatás el- ! érése előtt, egy idegen nyelv megtanulása által fényűzést gyakorolni ? Mert fényűzésnek tekintendő egy idegen nyelv, legyen az bár az állami nyelv is, megtanulása azon nép részéről, mely a szükséges elemi oktatást saját nyelvén meg nem szerezte magának. A felhozottakból lehet logikával követkéz- ! tetni, hogy a jelen törvényjavaslat a magyar nyelv elterjedését nem csak hogy nem mozdítja | előre, hanem sőt inkább azt akadályozza, hogy tehát az elintett ezél az által nem érhető el. Ha pedig ezen törvényjavaslatnak más czélja lenne, t. i. a más nemzetiségűek megmagyarosítása, bátorkodom megjegyezni, hogy a mai napon annál kevésbé érhető el, mert legalább a románok iránt biztosíthatom a tisztelt házat, hogy a románok nemzetiségi tudata annyira kifejlődve van, hogy nemzetiségüket és nyelvüket semmiféle nemzet javára feláldozni nem fogják és hogy azt tőlünk követelni nem is lenne czélszertí, mert azon esetre a románok képtelenek barátjaik és ellenségeik között különbséget találni, mert hisz a románok legnagyobb ellenségei tőlük többet nem követelhetnek , mint hogy nemzetiségükről és nyelvükről lemondjanak. A jelen törvényjavaslat tehát alkalmas a nemzetiségek között aggodalmakat kelteni a népek művelődését akadályozni, a nélkül, hogy az államnak valami haszna legyen. T. ház! Nem szenved kétséget, hogy a magyar nemzetnek, mely e házban nagy többséggel bir és az ország kormányát a kezében tartja, hatalma van ezen törvényjavaslatot, legyen az jó vagy rósz, keresztül vinni; nekem pedig azon megjegyzésem van, hogy nagy államférfi nézete szerint, a kormányzati művészet nem abban áll, a birtokolt hatalmat lehetőségig felhasználni, hanem abban: ezeu hatalmat mérsékelten és bölcsen alkalmazni. Kérem tehát, méltóztassék a t. ház, a t. kormány egyetértésével, ezen törvényjavaslatot a napi rendről letenni. Molnár Aladár: T. ház! {Halljuk!) Több mint tíz éve annak, hogy én is, a hol szerencsém volt valamely állásban közügyet szolgálni, igyekeztem érvényesíteni azon eszmét, mely a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban legalább kifejezve van ; értem ebben az országban a nép közötti közös nemzeti műveltséget megállapítani és mint ennek egyik eszközét a magyar nyelvet terjeszteni oly mértékben, hogy az ország nem magyar ajkú lakosai saját nyelvük szabadon gyakorlása és megtartása mellett, az állam hivatalos, közös nyelvét is értsék. S nagyon fájlaltam annak idején, midőn 1868-ban a népiskolai törvényjavaslat itt e házban tárgyaltatott, hogy ha a törvényjavaslat azon szerkezetében, a melyben az az országgyűlés elé került, ez intézkedés nem foglaltatott is benn, nem akadt e házban senki egyik párt részérő] is, a ki ez iránt csak indítványt is tett volna. Később inkább a gyakorlat tapasztalása által felébresztett szükség érzete vezette oda a közvéleményt, az egyes törvényhatóságokat és ezeknek befolyása alatt állt a jelen kormány, midőn a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot az előbbi eredeti szerkezetben az országgyűlés elé terjesztette. Azonban, t. ház, távol van tőlem minden oly chauvinismus, hogy én -azt várnám, remélném, hogy ily intézkedés által eszközölhetjük az országban ma azt, hogy az országnak nem magyar ajkú lakosai is saját anyanyelvük levetkezése , elfelejtése mellett sajátítsák el a magyar nyelvet ugy, hogy nyelvben is egységes magyar nemzetet alkosson ez országnak minden lakosa. Innentúl ezer esztendeje lesz, hogy a magyarok ez országot hazájokul elfoglalták. Találtak itt beköltözésükkor nem magyar népeket. Később az idő folytán is költözködtek be ilyen nének. így a románok s még később a szerbek. Es ezer esztendős együttlét, ezen históriai együttélés alatt, még csak törekvést sem láttunk arra, hogy a hont elfoglaló magyar elem, a magyar nemzet, a köztte élő nem magyar ajkú népeket már nyelvében is assimilálni, beolvasztani akarta volna. S ha erre még a törekvés sem volt meg; ha ez nem történt meg ezer esztendő alatt, nem történt