Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-95
«.országes ülé» máreziis 84. 1.S7V. 19 fogja vonni. De még valami más is következik ezekből, és ez az, hogy mielőtt a képviselő ur ebben a részben ä másik pártnak komoly meggyőződését vonná vizsgálat alá, nagyon ajánlatos, hogy saját pártjának és a kormánynak álláspontjával és a magyar közjoggal komolyan foglalkozzék. [Igaz! Ugy van! és derültség balfelöl) A mi már most azon törvényjavaslatot illeti, melyet a kormány a berlini szerződés beczikkelyezése tárgyában előterjesztett, e törvényjavaslat a t. képviselőház elé két kérdést hoz megfontolás és eldöntés végett. Az egyik kérdés ezen jogkörére vonatkozik a berlini szerződéssel szemben; a másik kérdés vonatkozik arra, hogy a berlini szerződés tárgyalása alkalmával ítéletet kell mondanunk azon kormánynak eljárása felett, mely törvényben megállapított befolyását úgy használta fel, hogy ezen szerződésben foglalt mandátum elvállalásához és annak foganatosítá- j sához hozzájárult, mielőtt az országgyűlés az eszközöket megszavazta, mielőtt az országgyűlés annak a hiányos alkotmányos kelléket megadta volna. (Helyeslés bolfeVil.) Jól tudom, hogy mindkét kérdés fennforgott már a t. ház előtt, de egyikben sem történt i döntés, s ezért e két kérdéssel ismételve bár, tüzetesebben foglalkozzunk. Sajnálom, hogy midőn az országgyűlésnek jogköréről van szó, a t. kormány egy határozott, egy világos, egy következetes álláspontot nem tudott elfoglalni, és álláspontját ma sem tudja ugy megmagyarázni, hogy legbuzgóbb párthívei félre ne értsék; és a mit még inkább sajnálok, ez abban áll, hogy a parlament többsége, ezen parlament jogainak első őre, nem tartotta érdemesnek ezen törvényjavaslatot, mely az országgyűlés jogát egyenesen kétségbe vonja, előadója által kimerítőleg indokolni. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Én, t. ház, azt tartom, hogy midőn a kormány kétségbe vonja a parlament jogát, akkor magának a többségnek első kötelessége e jogkört féltékenyen Őrizni. (Zajos helyeslés a bal és a szélső baloldalon.) Oly parlamentek, melyek e kötelességérzettel birnak, — és ez mindenekelőtt a többség hivatása — még egy siker nymbusával megjelenő kormánynyal szemben sem hajlandók arra, hogy a kormány politikájának lábaihoz jogaikat letegyék. De hogy a magyar parlament többsége azt tegye, hogy egy oly politika előtt áldozza fel a maga jogát a nélkül, hogy az ország színe előtt indokolná, a minthogy a t. előadó úr indokolni nem tudta vagy érdemesnek nem tartotta, a mely politika nem mert másként e házban megjelenni, mint a bevégzett tények alakjában, (Igaz! Igaz! balfelöl) a mely politikára a többség feliratában nem tudott egyebet mondani, mint következményei feletti sajnálkozását, (Helyeslés balfelöl) hogy ezen politika lábaihoz teszik Magj^arország alkotmányossága jogát, ez nézetem szerint a parlamenti jognak az önök kezében, a szabadelvű párt kezében gyászos lehanyatlása, (Elénk helyeslés balfelöl.) És annyival nagyobb kötelessége volna önöknek e tekintetben féltékenyen őrködni, mert hiszen a kormány maga hívta fel önöket, e kormány, melynek elnöke a felirati vita alkalmával egyenesen kijelentette azt, hogy a magyar országgyűlés a berlini szerződés irányában egy alkotmányos kellék megadására hivatva nincs, hogy ezen szerződés nemzetközileg és közjogilag teljesen érvényes és hogy az országgyűlés joga csak a politika ellenőrzésére és ezen szerződés végrehajtására netaláu törvényhozásilag szükséges eszközök megadására szorítkozik, ez a kormány mondom, a mely ezen álláspontot foglalta el, már 1878. deczember 9-én t. barátom Apponyi Albert gróf azon sürgetésére, hogy mikor fog kittízetni a berlini szerződés e házban tárgyalásra, a mely berlini szerződés előterjesztésének kieszközlése a ministerelnök úrtól oly nagy erőlködésünkbe került és a mely berlini szerződés egész szinpadias ünnepiességgel adatott be, (Derültség a baloldalon) mondom, akkor azon álláspontot, melyet a magyar kormánynak és a magyar törvényhozásnak e tekintetben el kell foglalni, a ministerelnök úr egyenesen attól tette függővé, hogy a monarchia másik államában, Ausztriában a jóváhagyási jogot mint az érvényesség szükséges kellékét, igénybe veszik-e ezen szerződéssel szemben, vagy nem. (Igaz! Igaz! balfelöl.) És erre nézve, hogy felidézzem emlékezetében nyilatkozatát, fel is fogom olvasni. Ezt mondta: „Tartózkodjunk most mi arra a térre lépni, hogy a jóváhagyási jogot igénybe veszszük, hanem azon esetre, ha csakugyan a monarchia másik törvényhozása másként magyarázná, akkor, miután alkotmányunk fő alapja a paritás, igenis meg kell fontolnunk, hogy a paritás helyreállítása szempontjából mit kelljen cselekednünk." (Fölkiáltások jobbfelöl: Nagyon jól volt mondva!) Es beszédének végén még egyszer visszatért erre és azt mondta: „De azt hiszem, hogy helyes és czélszertt azon fenntartás, hogy akkor, ha a monarchia két államának törvényhozási jogköre köztt levő paritás, a másik államban érvényben álló törvény értelmének magyarázata által megzavartatnék, akkor a magyar törvényhozásnak joga és kötelessége lesz arról gondoskodni, hogy ezen paritás megszavazása ne állaudóssittasék, hanem, hogy annak helyrehozására intézkedések tétessenek." Ma, t. ház, teljesen ismeretes, a mi a monarchia másik államában történt, teljesen ismeretes az, hogy ez államban az alkotmány törvény alapján a berlini szerződés érvényességéhez a jóváhagyási jog igénybe vétetett és mindkét házának együttes 3*
