Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-95

14 9i. országos ülés márezlns 24. 1879. i ézete állandó gyakorlattá válik, ha alkotmányunk azzá lenne, a mivé önök akarják tenni: akkor voltaképen ezen országgyűlés nem lenne egyéb, mint a korouatanácsosok, ministerek és generálok aktáinak archiváriusa. Én ezt a szerepet nem ambitionálom; én megkövetelem azt, hogy akkor, mikor a nemzet jogairól, érdekeiről van szó, úgy bel-, mint a külpolitika terén; mikor a nemzet nagy jövendőjének megromlása előidéztethetik és más részről, mikor jólétünk fokozható; mikor a nemzet hadi- és pénzei-éjének igénybevételéről és felhasználásáról van szó : akkor én a korona, vagy a végrehajtó hatalom külképviseleti jogának absolut voltát semmi tekintetben el r.cm ismerhetem. Es mert a törvényjavaslat ekként lett elfogadásával ezen nézeteket és meggyőződéseket sérteném meg, melynek kifejezést adtam, azért nem fogadom azt el. (Elénk helyeslts a széhö balfelül.) Kérem határozati javaslatom elfogadását. (Elénk ''s többször mer/újuló éljenzés a szélső balon.) Elnök: Fel fog a határozati javaslat olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa.) „Határozati javaslaí A berlini kongressus folytán Berlinben 1878. évi Julius 13-án kötött nemzetközi szerződés csak akkor terjesztetett Magyarország törvényhozó testületei elé. a mikor azon szerződés királyi jóváhagyási záradékkal már elláttatott s a mikor azon szerződésnek Magyarországra vonatkozó pontjai már tettlegesen végrehajtattak. Magyarország alkotmányos törvényei szerint, a külpolitikai — nemzetközi szerződések, a mennyiben azok foganatosításához Magyarország hozzájárulása s pénz és hadi ereje szükséges, az ország előzetes és alkotmány szerű jóváhagyása, elfogadása és megerősítése nélkül, sem egyoldalú fejedelmi jóváhagyással teljes érvényre nem emelhetők, sem tettlegesen végre nem hajthatók. A kormány megsértő az alkotmányt, és a korona tekintélyét akkor, midőn a berlini szerződésre a fejedelmi jóváhagyást előzetesen k"'eszközlé ; s midőn tényleg a berlini szerződésnek alkotmányos elfogadását s törvénybe iktatását a fejedelmi tekintély sérthetetlenségével indokolja: de súlyosan megsérté az alkotmányt és a, nemzet érdekeit, midőn a berlini szerződésnek Magyarországra vonatkozó fontosabb pontjait a törvényhozás megelőzésével, kikerülésével, sőt kijátszásával tettlegesen végrehajtotta. A berlini szerződésnek a balkán-félszigeti tartományokra, az alsó dunavidékre s különösen Boszniára, Herezegovinára és Novibazárra vonatkozó rendelkezései sértik Magyarország jelen érdekeit s gyöngítik jövendő virágzásának biztosítékait; okozói a jelenben súlyos pénzügyi és nemzetgazdászati válságoknak, jövőre pedig nemzetiségi, közjogi és államjogi bonyodalmakkal fenyegetnek. A berlini kongressuson egybegyűlt hatalmak pusztán a túlnyomó anyagi erő és hatalom jogánál fogva rendelkeztek népekkel és nemzetekkel ; ezek megkérdezése és hozzájárulása nélkül, s a berlini szerződés e népekre és nemzetekre nézve pusztán hatalmi tény. Ily eljárás sérti a nemzetközi jog valódi elveit, ellenkezik a be nem avatkozás elvével s a népek önrendelkezési jogával s végelemzésben a kisebb államok fennállását veszélyezteti. A magyar nemzet, miként a múltban tisztelte, ugy a jelenben is tiszteli a népek önrendelkezési jogát; s Bosznia és Herczegovina katonai megszállását, elfoglalását és kormányzását e tartományok törvényes uralkodójának beleegyezése s egyúttal e tartományok lakosságának szabad elhatározása s önkénytes és hamisítatlan akaratnyilvánítása nélkül a népjog súlyos sérelmének s a nemzeti közérzület megbecstelenítésének tekinti. Ezen indokok által vezéreltetve, miután a törvényhozás a berlini szerződésnek előzetes fejedelmi megerősítése, s előzetes foganatosítása által elkövetett alkotmánysértést szentesíteni azon szerződés beczikkelyezésével nem lehet hivatva; miután a berlini szerződés rendelkezései Magyarországra nézve károsak és veszélyesek s e szerződés beczikkelyezésével a kormány súlyos felelősségét még a jövendőre is a törvényhozás venné magára, s végre miután a berlini szerződés beczikkelyezésével a magyar nemzet helyeselné azon eljárást, mely a nemzetek önrendelkezési jogát, s szabad elhatározását az anyagi erő hatalmának alárendeli : ezen okoknál fogva határozza el a tisztelt képviselőház, hogy a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot elutasítja; a berlini szerződést el nem fogadja s törvénybe nem iktatja; s egyúttal utasítja a kormányt, hogy : a Bosznia és Herczegovina elfoglalása által előidézett káros és veszélyes katonai, pénzügyi, nemzetiségi és államjogi helyzet mielőbbi és gyökeres megszüntetésére vonatkozólag, az érdeklett népek önrendelkezési jogának, s egyúttal a török szultán törvényes uralkodói jogának is figyelembe vételével, javaslatát haladéktalanul a törvényhozás elé terjessze. Eötvös Károly, Vidliczkay József, Hegedüs László, László Imre, Turgonyi Lajos, Nagy Ferencz, gr. Somssich István, Szerémi Odescalchi Arthur, Kaszap Bertalan, Novak Gusztáv, Madarász Jenő, Csatár Zsigmond, Majoros István, Szilád! Lajos, Degré Alajos, Orbán Balázs, Gáspár