Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-105

196 10í. w-zúgo* *tes április ?„ 1879, lehetne eset, hogy pl. a rendelkezési alap hovafordításáról akar számolni. Ezen s ezekhez hasonló esetekben megengedem, hogy ily eljárás igazolva lenne; de a jelen esetben én a palástolgatást és az ily feltétlen bizalomra való hivatkozást sem indokolva, sem igazolva nem találom. (Igaz! ügy van l balfelöl.) S miután azt indokoltnak uem találom, nem vagyok hajlandó a jogügyi bizottság kívánságát teljesíteni. (Helyeslés balfelol.) A t. előadó ur imént elmondott beszédében igyekezett ugyan a jelentés hiányait pótolni, csakhogy véleményem szerint ily fontos ügyben j nem elég az előadónak szóbeli előadása, melyre rögtön kell felelni, melynek következtében azonnal kell határozói; ily fontos ügyben a tényeket magába a jelentésbe kellett volna foglalni, (Igaz! balfelbT) a miért is a jogügyi bizottság, illetőleg annak előadója, ezen eljárását egyáltalán fogva nem tartom helyeselhetőnek. S mit mondott mai előadásában a t. előadó ur? Egyrészt azt, hogy a vállalkozók késedelmeztek, hogy nem tették le idején az óvadékot, hogy a vállalat biztosítására szükséges tökét nem mutatták ki a kikötött időre ; másrészt felsorolt több tényt, a mely a közlekedési ministeriumra vet árnyékot, a menynyiben az engedélyokmányt a ház által helybenhagyatta a nélkül, hogy a tervek megállapítva lettek volna, követvén e tekintetben elődjeinek azon eljárását, mely hasonló és nagyobb károkba bonyolította már az államot. De bármint, legyen is a dolog, t. ház, legyen hibás az egyik, vagy a másik szerződő fél: annyi kétségtelenül áll, hogy ily fontos ügyben, a hol 650,000 frt visszaadásáról van szó, nem lehet ily egys erű, puszta előadás következtében határozni. (Helyeslés balfelol.) Én legalább nem érzem magam azon helyzetben, hogy a t. előadó urnak beszéde folytán rögtön határozzak, következőleg, mint a múltkor, úgy ez alkalommal is kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a törvényjavaslatot ily állapotban nem fogom megszavazni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Péchy Tamás közmunka és közlekedés ügyi mmister; T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy az előttem szólott t. képviselő urnak egy kifejezése folytán felszólalhassak. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a közlekedési ministeriumra vet árnyékot az, hogy e vasútra vonatkozó törvény részletes tervek nélkül állapíttatott meg, Éu ugyan akkor nem voltam közlekedési minister, hanem miután nekem tudnom kell a dolgok állását és tudom, hogy e vád uem alapos, kénytelen vagyok e részben felszólalni. A közlekedési ministerium által beterjesztett ereded törvényjavaslatban a vasút nem volt a komáromi várig tervezve, hanem csak az érsekújvár-treneséni, 16 és fél mértföldnyi vonal. A pénzügyi bizottság tette hozzá ezt a darabot, a mely azután, nem lévén semmi előleges terv, •mert ez a ministerium által nem volt contemplálva, az egész dolgot lehetetlenné tette. Méltóztassék a dolgot egész egyszerűen felvenni. A t. előadó ur egész részleteseu kifejtette a dolgot, én csak néhány megjegyzésre szorítkozom. A közlekedési ministerium, egyetórtőleg a pénzügyministeriummal, előterjesutette a törvényjavaslatot az érsekujvár-trencséni 16 és fél mértföldnyi vasútra nézve, kamatbiztosítás mellett. A ház pénzügyi bizottsága kamat biztosítása nélkül kiépítendőnek rendelte a 4 mértföldnyi komárom-érsekújvári vonalat. A vállalkozó Stroussberg ezt elfogadta. Itt egy dologra kénytelen vagyok a t. ház figyelmét felhívni. Az első kérdés a körül forog, hogy az engedélyesek nem tették le 3 hónap alatt a 30%-nyi biztosítékot; tehát azért veszítsék el a cautiót. De hogy áll a dolog? Először az eng délyes Stroussberg volt, mert ő volt a legolcsóbb ajánlattevő; csakhogy nem mindig a legolcsóbb ajánlat a legjobb, mert vannak esetek, midőn a bukás szélén álló vállalkozó azon reményben tesz olcsó ajánlatot, hogy majd emelkednek actiái és körülbelül itt is igy áll a dolog. Midőn a 4 mértföldni vasút hozzáadatott az eredetileg engedélyezett vonalhoz, az engedélyes nagy zavarban volt a 30% biztosítékra nézve, mert a részletes tervek nem levén elkészítve, az összeget meg nem határozhatta. Az akkori ministerium azt határozta, hogy nem tétetvén le 3 hónap alatt a 30%, az engedélyes elveszítse a cautiót. Ellenben az engedélyes hivatkozott arra, hogy a komárom-trencséni darabra nézve nem lévén meg a részletes tervek, nem tudhatta az összeget, és igy nem tehette le a biztosítékot. E körül forgott az egész kérdés. Ezt foltam bátor hozzáadni azokhoz, a miket az előadó ur előadott; azt hiszem, hogy a t. ház bölcsességefog e tekintetben határoz d. Én részemről arra a meggyőződésre jutván az irományok tanulmányozásából, hogy ha az ügy perre kerülne, az or,- zág ezt minden valószínűség szerint elvesztené ; figyelembe véve azt is, hogy a cautió visszaadásáról az engedélyesek több ízben biztosíttattak : ily körülmények közt, azt hiszem, hogy a ház a cautiót vissza nem tarthatja. Méltóztassék a t. ház belátása szerint határozni, azon előterjesztés után, a melyről már a múlt ülésben is történt hivatkozás és a melyre at. előadó ur is hivatkozott; továbbá a tárgyhoz nem szólok, hanem kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.)