Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-104

i gg 104. oriíágos lléi Április S. 1*7*. vallom, hogy egyáltalában nem volt szándékom s most sincs szándékom ily természetű kérdéssel a t. ház figyelmét akár csak egy perezre is igénybe venni; mégis kötelességem előttem szólott előadó urnak utolsó, reám vonatkozó megjegyzésére kinyilatkoztatni azt, hogy midőn én felemlítettem, miszerint ő, a ki alaposan ismeri ezen ügyeket, az általa szerkesztett bizottsági jelentésben nem helyesen idézte e törvényt, talán ez is annak a kifolyása, hogy mint előadója a közlekedési bizottság többségének, nem mindenben kizárólag saját véleményét fejezi ki, hanem kifejezi a közlekedési bizottság többségének véleményét. Talán ilyformán csúszhatott be ezen, szerintem nem correet hivatkozás az engedély-okmányba a 3 havi elsőbbségre vonatkozólag. (Közbekiáltás jobbfeVl: Nem tartozik a tárgyhoz!) Bocsánatot kérek, én szorosan a tárgyhoz szólottam első felszólalásom alkalmával és most sem fogok a tárgytól eltérni, bármennyire rövid megjegyzésekre szorítkozom is. Csakis arra kívántam ugyanis utalni, hogy azon álláspont köztt, melyet a két minister ur, t. i. a ministerelnök és a közlekedési minister urak iménti felszólalásaikban jelezni méltóztattak, ellenmondás van, még pedig könnyen megfejthető ellenmondás.(Közbeszólás jobbfelöl: Ez már nem szeuélyes kérdés.) Én nem is személyes kérdésben kívánhattam szólani, hanem nekem, mint a külön vélemény benyújtójának, zárszavam van, melylyel csak annyiban élek, a mennyiben az általam beadott különvélemény czáfolatával felhozottakra szükségesnek látom válaszolni. (Helyeslés balfelöl.) A ministerelnök ur utalt arra, hogy hiszen nem tehet róla, hogy az i 874. évi XXVII-ík t. ez. nem eléggé világos, és nem rendeli el világosan azt, hogy striete egyidejűleg adassék át a két csatlakozási vasút a nemzetközi forgalomnak; és későbben mégis azt méltóztatott mondani, hogy hiszen a törvény parancsolta, azért foglalta el a kormány 1 éven át azon álláspontot, melytől most már eltér. Hát én constatálom azt, hogy ezen álláspont vagy volt törvényszerű, vagy nem; és vagy volt egy megfontolt vasúti politikának a kifolyása, vagy nem. Ha nem volt szorosan törvényszerű, vagy nem felelt meg szorosan az ország forgalmi érdekeinek, akkor szemben azon anomáliákkal, melyek saját beismerésem szerint is fennforogtak, nem kellett volna a nemzetközi forgalmat egy éven át Orsova-Vercierova köztt megszakítani .De igenis azon törvényezikk, melyre a ministerelnök ur ép úgy, mint a közlekedési minister ur utal, világosan a 2 versenyző csatlakozási vonalnak ugyanazon időben való megnyitását állapítja meg; és én azt hiszem, hogy ha 1 éven át ezen anomália fenntartása Magyarország érdekében levőnek találtatott, találtatott azért, mert veszélyt látott a kormány | abban, hogy az osztrák államvasút a nemzetközi j transitforgalmat magához ragadja, mielőtt az inkább a mi érdekeinket szolgáló verseny-vonal üzletbe bocsáttatik; ha most a közlekedési minister ur azt állítja, hogy a későbbi megnyitás folytán a magyar forgalmi érdekeket és a magyar állam- és subventionált vasutakat semmi veszély többé nem fenyegeti; ez egyrészről lényeges ellenmondás, másrészről desavouálása a kormány eddigi álláspontjának. Ezeket kívántam csak megjegyezni, s újból kérem a t. házat, méltóztassék a különvéleményhez hozzájárulni. (Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csupán szavaimat kívánom helyreigazítani, mert hiszen az, hogy a t. collegám és az én nézetem köztt a t. képviselő ur különbséget lát, nekem tökéletesen mindegy, mindaddig, mig ketten tudjuk, hogy nincs benne különbség. (Tetszés jobbfelöl.) Hanem a képviselő ur azt mondta, — és ezt akarom helyreigazítani, — hogy én azt állítottam volna, hogy a törvény nem világos. Hivatkozom a gyorsírói jegyzetekre, méltóztóztassék kikutatni, én azt sohasem mondtam, hanem mondtam, hogy annak oka nem vagvok, hogy 1874-ben nem tisztáztatott kellőleg a dolog, azaz. hogy a törvénybeu benn van olyan feltétel, a mely az illető féllel kötött engedélyokmányban mellőztetett. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a külön véleményben beadott indítvány és Boross Béni képviselő ur határozati javaslata. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! A kérdés ez lenne: El fogadja-e a ház a román fejedelemséggel, vasúti csatlakozások iránt, 1874. évi május 31-én kötött egyezmény némely határozatainak megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? Ha ezt a ház elfogadja, akkor a különvélemény és a határozati javaslat elesik ; ha a ház ezt el nem fogadná, akkor nézetem szerint szavazásra kerül Boross képviselő ur határozati javaslata, a mely közelebb áll az eredeti törvényjavaslathoz, azután következnék a különvéleményben javaslatba hozott indítvány .(Helyeslés.) Méltóztassanak tehát azok, akik a román fejedelemséggel, vasúti csatlakozások iránt, 1874. évi május 31-én kötött egyezmény némely határozatainak megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, és ezzel a különvélemény és a határozati javaslat mellőzve van. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a szerződés czímét, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik, továbbá olvassa a bevezetést).