Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-102
150 102. országot ülés m&rczius 31. 1879. pellatiónak egyik pontját elébb kifelejtettem s | ez az, midó'n a t. képviselő ur kérdi „6-szor. Van-e tudomása a minister urnak, hogy az élelmes Deutsch ur az egyetemi alapok ílltal fizetett erdészt használta az ölfavágáshoz felügyelőnek. Ez adta el a fát. Ez osztotta ki a földet albérletbe, ez szedte be a pénzt s Deutsch urnak csupán annyi dolga volt, hogy elfáradt a pénznek az átvételére". Nekem, t. ház, erről nincs tudomásom, de vizsgálatot fogok elrendelni és ha kiderül, hogy az erdész ugy tett, a mint itt állíttatik és hogy incorrecte járt el, felelősségre vonatom őt és meg fog büntettetni. (Tetszés a jobboldalon.) Azt kérdi végre a t. képviselő ur, hogy; 10-szer. Ha pedig nem tudja, azon hivatalnokok, a kik a minister ur hire-tudta nélkül ilyen hazaellenes eladást eszközölnek, el lesznek-e r mozdítva hivatalaiktól ?" Én ezeu esetet kivéve, a mely még kétséges, mert a vizsgálatot még nem ejtettem meg, nem látok a hivatalnokok részérő] semmi mnlasz- | tást és visszaélést, í's én attól tartok, hogy j azon hivatalnokok a képviselő urat majd számadásra fogják vonni; (Elénk derültség) mert büntetlenül senkit sem szabad ám rágalmazni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Én tisztelem minden képviselő ur jogát és igy tesznek a hivatalnokok is; de sok embernek mégis kételye lehet az iránt, hogy van-e képviselőnek privilégiuma impune calumniandi j per totum regmim Hungáriáé. (Élénk helyeslés és j tetszés a jobboldalon.) Csatár Zsigmond: A minister ur elég ingerülten adott válaszára, a mily önzéstől menten és nyugodtan tettem meg interpellátiómat, épen oly önzéstelenttl és minden izgalomtól menten fogom megadni viszonválaszomat. A minister ur ugyanis az egész dolgot ugy állítja fel, mint ha én egy légből kapott valótlansággal akartam volna először saját magamat fárasztani és a t. házat. (Felkiáltások a jobboldalon: így is van!) Úgyde, t. ház, két oldala van a dolognak, mint az éremnek. Az egyik most ugy áll, mint a minister ur előadta a másik meg nézetem szerint ugy ál], a mint azt én előadtam. Lássuk hát, kinek van igaza. (Halljuk!) Én azon tételekhez, melyeket interpellatiómban előadtam , ragaszkodni kénytelen vagyok mindaddig, mig a minister ur azt nem mondja: küldjön ki a ház kebeléből egy pártatlan bizottságot. (Elénk felkiáltások a jobboldalon: Nem szükséges! Nem szükséges! Derültség a jobboldalon.) Uraim, itt az ország vagyonáról van szó, nem nevetni való dolog. (Ugy van! a szélső balon.) Küldjön ki, mondom, a ház kebeléből egy háromtagú pártatlan bizottságot, ez vizsgálja meg az ügyet és tegyen jelentést a háznak s akkor fogjuk meglátni, hogy kinek van igaza: nekem vagy a minister urnak. Egyébiránt tovább menve, azt monda a minister ur, hogy az én számtani előadásom oly zagyvalékkal kavart, melynek valódi horderejét megérteni nem lehet, mert hogy miképen lehet 500 catastralis holdból.. . Trefort Ágost közoktatási minister : 371 catastralis hold? Csatár Zsigmond: Én 500 holdat mondtam. Trefort Ágost közoktatási minister: Hiszen épen ott van a hiba, mert csak 371 catastralis hold. Csatár Zsigmond: Tessék kiszámítani. Azt mondtam, hogy Deutsch 1100 • öleiikint adta ki és ha igy számítjuk, kijő. Trefort Ágost közoktatási minister: Nem jő ki. Csatár Zsigmond: Hiszen egy catastralis hold 1600 • öl. No de hát legyen kevesebb vagy több 5 holddal, az nem változtat a dolgon semmit, hanem igenis a dolog természete abban rejlik, hogy széles körökben elterjedt hit Tolnaés Fehérmegyében, hogy a német-kéri erdő eladása az egyetemi alapra nézve károsan eszközöltetett, mert Deutscbnak lett 6000 öl szilfája, és ölét 12 írtjával számítva, lett 72,000 frt bevétele. Azt hiszik tehát a tolna- és fehérmegyei uri emberek, hogy az a többlet jó lett volna a klinika tornyának megaranyozására, hogy az egyetemi alapok igazgatósága ép úgy ki tudta volna vágni ezt az erdőt, mint Deutsch ur, ép úgy tudta volna értékesíteni, mint tudta Deutsch ur. Többek köztt azt is méltóztatott mondani, hosüv első felszólalásomban zsidókról beszéltem. Én nem beszéltem zsidókról; én csak azt mondtam, hogy nem egy a mi népünkből való ember vette ki, (D rültség) hogy melyik osztályhoz tartozik azon egyéniség, azt, engedelmet kérek, nem feszegetem, de. hogy az élelmes emberiséghez tartozik, azt tudom. Egyáltalában confessiókkal nem szoktam bíbelődni. Minden vallásfelekezetnek szokásait és szertartásait becsülöm, csak ne legyen államellenes. De van egy vallásfelekezet, melyet nem követek és mely vallásnak követőit szeretném a magyar földről száműzni. Azon vallás követői ezek, kik a magyar nemzet testét meg akarnák fosztani drága kincseitől; a kapzsi embereket értem. Azt hiszem, hogy Deutsch ur is azok közé tartozik. Ezek az emberek bemennek a ministeri bureau-kba, ott ráveszik a legjobb hiszemű miuistereket, hogy elfogadják ajánlataikat, mondván, hogy ez, vagy az, nem ér többet. Az eredmény az, hogy megbotránkozik az ott lakó összes intelligentia a felett, hogy oly eladások történnek, melyek az alapoknak jelentékeny kárt okoznak.
