Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-102
148 102. országos ülés márczins 11. 1878. kielégítő s nem lenne megnyugtató, ha nem adnám elő ezen egész üzlet menetét és lefolyását. A németkéri határban az egyetemi alapnak igenis van erdeje. De én nem tudom, milyen felfogása van a t. képviselő urnak az őserdőről. Szt.-István korában, vagy ha nem akarunk annyira visszamenni, Mátyás király korában lehetett ott őserdő, de arról az erdőről, a mely ott most kiirtatik, senkisem mondhatja, hogy ilyen, annyiszor lett az már kivágva. Bizony silány erdő volt az, a hol egyenes fa is alig létezett és a melyet erdei legelőnek használtak. Felmerülvén az a kérdés, mit kelljen az egyetemi alap érdekében, ezen a képviselő ur által ősnek mondott erdővel tenni, voltak szakértők, a kik azt állították, hogy ki kell vágatni és új erdőt ültetni; de mások oda nyilatkoztak, hogy azt az erdőt ki kell irtani, és mivel azt hiszik, hogy talaja jó, gazdasági, földmívelési czélokra lehet használni. Ekkor a fa megbecsültetvón, a szakértők a fát 2736 ölre, pénzértékét pedig összesen 18,000frtra becsülték. Ekkor bocsátották eladásra. De nem ám ugy, a mint az interpellátió szavaiból következnék, t. 1. suttyomban, titkon, protectió utján, hanem offertek utján. Az offert pályázat az erdő kiirtására kihirdettetett akként, hogy a legnagyobb offert-tevőnek fog adatni három évre ugy, hogy ő a fákat kiirtani, a talaját tökéletesen kitisztítani tartozik, nemcsak a tuskóktól, hanem a bokroktól is; ugy hogy az erdő három év múlva minden tekintetben szántófölddé alakittathassék át. Jött több ajánlat és ezek legmagasabbika 22,000 frt volt. Én kevesellem az összeget és igy nem fogadtam el az offert-tárgyalás eredményét, hanem újat írattam ki. Ez alkalommal, mint az eredeti jegyzőkönyv bizonyítja, több pályázó jelentkezett. Janicsáry Mihály 22,000 frtot, a németkéri község bírája 23,000 frtot, Beek András 23,500 frtot ajánlott. A legnagyobb összeget Deutsch Sándor ajánlotta, t. i. 25,650 frtot. Ily körülmények között nemcsak jogom, de egyenesen kötelességem volt az üzletet neki adni át. Neki, ki letette az óvadékot és kit hitelre érdemes és fizetésre képes embernek ismernek. Ugyan mit mondott volna a t. ház, különösen pedig a képviselő ur, ha az offert tárgyalásokból gúnyt űztem volna? Vájjon, ha ezt teszem, az offert-tárgyalás nem vesztette volna-e el hitelét? (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én Deutsch Sándor urat még csak nevéről sem ismertem, de nem volt semmi okom neki az üzletet nem adui meg. Ha a képviselő ur azt méltóztatott kiemelni elsí> felszólalásában, hogy ő izraelita, hát ez reám nézve valóban nem ok az üzlet megtagadására, mert lehetnek clericalis és ultramontáu emberek, de én azt még senkitől sem hallottam, hogy a bérletek kiadásánál az illető confessiójára figyelemmel kell lenni. (Elénk derültség és tetszés.) A ministerimn ezen üzletnél is a legnagyobb óvatossággal, szigorral és correctséggel járt el, ugy, hogy alávetem magamat bármely bíróságnak a, világon és tisztában vagyok az iránt, hogy e biróság eljárásomat helyeselni fogja. (Helyeslés jobbfelöl.) S ezzel tulaj donképen az ügynek további fejlődése engem nem érdekel, nem érdekli a t. képviselőházat sem az, hogyan irtotta ki azután az erdőt, mennyi napszámot fizetett, hogy adta el a fát, mindez reám nézve absolute közönyös; de ugy látszik, a t. képviselő úrra nem közönyös, mert e tekintetben három kérdéat intézett hozzám. Ugyanis (olvassa): „2. Van-e tudomása arról, hogy az élelmes Deutsch ur a fák töveiért vágatta ölbe az erdőt, és csak szinhasitott fát kapott 6000 ölet, melynek ölét 12 forintjával eladta és igy kapott 72,000 frtot." „3. Van-e tudomása, hogy Deutsch ur az ilyképen kiirtott földterületet 1100 négyszög öles holdakban még azon évben kukoricza-vetés alá 14 írtjával 726 kis holdat alhaszonbérbe adott ki az ottani lakosoknak, és igy három év alatt a 717 kis hold után kapott az élelmes Deutsch ur 30,534 frtot." „4. Vau-e tudomása, hogy Deutsch ur az első három évben befizetés nélkül, tehát ingyen azért bizta az 500 kat. hold földet, mivel az erdőt kiirtatta és azon — levonván az erdőért fizetett 22,000 frtot — ide nem számítva a gályákért és rőzsékért nyert összeget és ime 50,000 frt tiszta pénzt, hasznot tett zsebre csupán a 6000 ölfa eladásánál." Erről nekem nincs tudomásom, nem is lehet, mert én Deutsch könyveit nem ismerem, vele semmi összeköttetésben nem állok; de a t. képviselő urnak sincs tudomása ezekről s nem is lehet. (Derültség és tetszés jobbfelöl.) Méltóztassanak az interpellátióban foglaltakat az én adataimmal összehasonlítani, s látni fogják, hogy nincs ebben semmi összhang, s nem is képes ezt senki összhang-zásba hozni. Nem is értem általában, hogyan csinálhatott Deutsch ur 371 catastralis holdból 700 magyar holdat; nem értem, hogyan tudta ő már az első évben, midőn az irtáshoz alig fogott hozzá, a földet kukoricza alá kiadni? Ez, t. ház, egy oly gazdasági probléma, a melyet megfejteni nem lehet, s bárki ott a vidéken, a ki a helybeli viszonyokat ismeri, rendkívül le fog engem kötelezni, ha az interpellátióban foglaltakat csak félig-meddig összhangzásba tudja hozni az én hivatalos adataimmal, s csak félig is valószínűvé teszi az interpellátióban foglaltakat. Mondom, éu nem mint nrinister, hanem mint honpolgár, a legnagyobb elismeréssel fogok az illetőnek tartozni e gazdasági probléma megoldásáért, s fényesen meg fogom jutalmazni nem az állam pénztárából,
