Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-100
134 1W. országos ülés Márczius S». 187t. ha az említett 1876-ik évi törvény czikknek szándékában lett volna ezen feíebbviteli forumot a fővárosra nézve is módosítani, akkor az 58. §. c) pontjában az alispán mellett épe i úgy megemlítette volna a városi takácsot is, mint a hogy megemlíti és megkülönbözteti a törvény 97. §-a, mely e forumokat deeretálja. A t. képviselő ur hivatkozott még az 1876. évi 6. törvény czikknek 83. vagy nem tudom, melyik §-ára, a mely azt mondja, hogy a X. törvén} T nek a fővárosra vonatkozó részei szintén módosíttatnak, a mennyiben ezen ügyek szintén a közigazgat isi bizottság hatáskörébe tartoznak. De épen ez szól az én felfogásom mellett, mert mig a törvény az előbbi törvényt módosítja, meg is említi különösen azt, a mit módosít, és igy, mert a fővárosi hatóságot nem említi meg, nem is lehet a törvénynek szándékában e részben is módosítani. (Helyeslés balfelöl,) De meg ezélszerííségi tekintetből sem lehetett a törvényhozásnak szándékában ilyen módosítást termi. Tudjuk igen jól azt, hogy a közigazgatásban, mint a törvénykezésben az egységet, vagy a mi azzal azonos, a helyességet csak's az utolsó forumok a végső fórumban intézkedő hatóságok központosítása utján lehet elérni. Mert hiszen úgy a törvények, mint a rendszabályok többnyire általános intézkedéseikben sok concret esetet függő kérdésnek hagynak. Ezekre nézve az elintézési megállapodások egységét a harmadfokú közigazgatási bizottságnak nagy száma nem helyezi kilátásba ; sőt e forumok alaki szerkezete sem biztosítja a ezélt, mert ennek üléseiben a másodfokban már eljárt tanácsnak nemcsak elnöke, hanem azonkívül 6 tagja vesz részt; és tekintve ezeknek indokolt véleményét és jártasságát az iparügyekben, szemben a tanfelügyelővel, a postamesterrel, az utóbbiaknak minden tudományos képzettségök mellett elegendő ellensúly nem létezik a közigazgatási bizottságban. (Helyeslés balfelöl) A fővárosi hatóság tehát ez indokból is, kiindulva, azon alkotmányos elvbő] is, hog} 7 a közhatósági hatáskör ministeri rendeletekkel a törvényhozás meghatalmazása nélkül sem meg nem szorítható, sem nem terjeszthető ki, habár itt e rendelet az ő jogkörének szélesbítését veszi czélba : ezt, mint közjogi kérdést, a t. ház bölcs és igazságos elhatározásához fellebbezte és minthogy a fővárosi hatósági kérvényben felhozott érvek, valamint az általam előterjesztett indokok azon kérvényt igazoltnak, jogosultnak tüntetik fel, bátorkodom a t. háznak szíves elfogadás végett a következő határozati javaslatot beterjeszteni : „Kiadatik a ministertanácsnak oly utasítással, hogy az ipar rendezéséről és a közigazgatási bizottságok hatásköréről szóló, e kérdés| ben idézett törvéuyczikkeknek az illetékességre vonatkozó egyes § ai között fennforgó eltéréseket bírálat alá vévén, a szükségeseknek mutatkozó változtatások iránt javaslatot terjeszszen be." (Helyeslés bsilfelöl) T. ház! Ha óhajtjuk, — pedig óhajtanunk és akarnunk is kell, — hogy a törvények iránt már-már lazuló tisztelet erősbödjék és vissza nyerje azon szilárd állását a közönségnek meggyőződésében, mely az állam erejének, tekintélyének, hitelének is főbiztosítékát képezi: nagyon szükségesnek tartom, hogy az erre serkentő példa felülről adassék. [Élénk helyeslés baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Molnár Aladár jegyző (olvassa), Thaly Kálmán: T. ház! Én nekem azon alapos jogi fejtegetés után, a melylyel Budapest belváros előttem szólt t. képviselője Királyi Pál ur a főváros ezen ép annyira alapos, mint méltányos kérvényének jogos voltát kimutatta, — mondom, nekem ezen kimerítő jogi fejtegetés után igen kevés feladatom marad; legfeljebb csak némely pontban akarom Mustrálni és még inkább megvilágosítani azon felfogást, a melyből kiindulva, és törvényekkel támogatva, Királyi Pál t. képviselő ur felszólalt. Nevezetesen, ha vesszük az 1872: VIII. t. czikket, az ipartörvényt, a melynek 5-ik §-a az iparágakat határozza meg, azon iparágakat, a melyek engedélynek vannak alávetve, miit szállodák, korcsmák, kávéházak, zsibárusság és zálogra való kölcsönzés stb.; ha vesszük továbbá ezen törvénynek 8. §-át, a mely még praeguansabbau érinti a fennforgó kérdést: — úgy kénytelenek vagyunk beismerni, hogy az nemcsak ipari, hanem közbiztonsági és közegészségi szempontból is végtelen fontossággal bir. Ezen 8dk §-ban felsorolt tételekből csak néhányat leszek bátor felolvasni. Ide tartoznak mindennemű tíízjáték, gyúszer-telepek, lőporgyárak és raktárak, ásványolaj finomító, kátrány- és gázkészítő stb. telepek, mindennemű vegyészeti gyárak, keményítő szer, paraffin-gyárak, csontéírető kemenczék. Szóval az egészségügyi és közbiztonsági szigorú felügyeletre a legnagyobb mérvben hivatott gyárak és telepek összes sorozata. Mindezekre és az idetartozó panaszos ügyekre nézve, hogyan legyen már a közigazgatási bizottság a legfelsőbb fórum, a mely bizottságnak hivatalos tagjai ha a legnagyobb intelligentiával bírnak is saját szakkörükben, pl. a tanfelügyelő, távirdai és póstaigazgató, — mégis képtelenek illetékesen határozni az imént említett szakügyekben, hogy hol állittassanak fel, pl. lőpor- vagy paraffingyártelepek? mily távolságban, mily rayónban a lakrészektől? úgy ezélszerííségi mint biztonsági és közegészségügyi tekintetben. Ellenben
