Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-100

100. országos ülés miíre/ins 2». 18Í». 133 fogva a fővárosi közigazgatási bizottság is tekintendő harmadfokú hatóságnak iparügyekben. Ezen felfogást a kérvényi bizottság annál helyesebbnek tartja, miután az a törvény szelleme; ugyanis a kérvényi bizottság véleménye szerint az, hogy először a közigazgatási bizottság működése terjedjen ki az összes közigazgatási teendőkre, mint ez a 13. §-ban ki van fejezve; a második intentiója a törvénynek pedig az, hogy a teendők lehetőleg deeentralizáltassanak s a ministerium válláról a nagy teher levétessék s átruháztassék oly testületre, a mely csakugyan önkormányzati irányban vau alkotva. Mert azt nem lehet tagadni, hogy a közigazgatási bizottság, akár helyesnek tartja valaki ezt az institutiót, akár nem, mégis egy lépés az önkormányzat irányában. (Felkiáltások a szélsőbalon: Visszalépés!) Miután a kormánytól egy bizonyos hatáskör elvonatván, a közigazgatási bizottságra ruhnztatlk, a mely alkotásánál fogva oly elemekből áll, melyek az önkormányzat fogalmának megfelelnek. (Aíozgás balfelöl.) Mindezeknél fogva ajánlom a kérvényi bizottság javaslatát elfogadásra. (Helyeslés jobbfelöl.) Királyi Pál: T. ház! Nagyon szeretném, ha oly szerencsés lehetnék a most benyújtandó indítványommal, mint előbb voltam egy ennél kevésbbé fontos kérdésben; mert a fővárosi törvényhatóságnak ezen tárgyalás alatt levő kérvénye, kifolyása egy kötelességnek, a mely a törvényhatóságokat utasítja a törvények pontos végrehajtásához járulni, de egyszersmind azok megtartása felett őrködni. Miként a kérvény tartalmában kifejtett tényálladékból kitűnik, a főváros törvényhatósága itt egy ministeri rendelettel egy oly törvénynek végrehajtására utasittatik, a mely törvény erre a fővárosi törvényhatóságnak jogot nem ad, más szóval a fővárosi törvényhatóság felhivatik egy oly közigazgatási jogkörnek elfoglalására, melyet egy fennálló, reá nézve kötelező törvénynek megsértése nélkül nem foglalhat el. T. ház! Hogy ezen sérelmi kérdésben kellőkép tájékozva legyünk és biztosan határozhassunk, engedtessék meg nekem, hogy a tényállást igen röviden előadjam. (Halljuk!) Az ipartörvény rendezéséről szóló 1872: XIII. t. ez. 97. §-a megállapítja azon forumokat, a melyek jogosítvák az ipartörvény rendeleteinek áthágásából származó panaszos ügyeket elintézni. Ezen ipartörvény 97. §-a szerint első folyamodása iparhatóság, megyékben a szolgabíró, törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a városi kapitány; másodfokban ezen hasontermészettí panaszos ügyek elbírálása megyékben az alispánt, a törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanácsot, harmadfokban pedig mindkét irányban a kereskedelmi ministeriumot illeti. A közigazgatási bizottságok szervezéséről szóló 1876: VI. t. ez. 58. §-ának c) pontja alatt azt rendeli, hogy az alispán magánosok ügyeiben hozott és a törvény által felebbezhető határozatai harmadfokban a közigazgatási bizottsághoz felebbezendő. A t. kereskedel miminister ur tehát a törvénynek ezen indirect kedvezményét felhasználni akarván, hogy talán ezen panaszos iparügyek harmadfokú elintézésében egyöntetűséget hozzon be, vagy még inkább, hogy az ily ügyes-bajos panaszok kellemetlenségétől szabaduljon: kiadta a szóban levő rendeletet, támaszkodva az 1876. törvény 8+. §-ára, a mely hatályon kívül helyez minden törvényt, kormányrendeletet és törvényhatósági szabályrendeletet is, melyek ezen törvény intézkedésével ellentétben vannak, s ezeknek alapján a törvényhatóságokat is utasította, hogy ily panaszos iparügyeknek elintézését ezentúl a közigazgatási bizottságok utján eszközöljék. Ez rövid ismertetése a kérdésnek. T. ház! A most említett 84. §. világosan megemlíti az 1870: XLIL, és az 1871: XVIII. t. czikket. Mindkettő organicus törvény. Az előbbi a köztörvényhatóságok, az utóbbi a községek rendezéséről szól, és megemlíti ezen törvényeket mint olyanokat, a melyeknek az iparügyekre vonatkozó határozatai ekként módosíttatnak; de feltűnő, hogy ezen szakasz egy szóval sem említi meg a harmadik organicus törvényt, az 1872 : XXXVI. t. czikket, a mely a főváros szervezéséről szól. E törvénynek 76. §-a rendeli: a tanács közigazgatási hatóság mindazon ügyekben, a melyek a törvény és szabályrendeletek értelmében első, vagy másodfokú illetőségéhez tartoznak; a 81. §. pedig azt rendeli, hogy „a tanács határozatai közigazgatási ügyekben közvetlenül az illető miuisterhez fellebbezendők." Hogy az 1876. évi törvényczikknek nem volt intentiójában az 1872. évi XXXVI. törvénynek ezen rendelkezéseit is módosítani, az nemcsak onnan derül ki, hogy a 84. §. a hatályon kivtil helyezett két organicus törvényen kívül, ezen harmadikról teljesen hallgat, holott ennek meg említése épen a főváros központi fontosságánál fogva, s különösen tekintettel arra, hogy az iparügyek végső szálai itt találkoznak, első sorban vált volna szükségessé. De kétségtelenné válik ez magából ezen közigazgatási bizottságokról szóló törvény szövegéből is, mely törvény a közigazgatási bizottságokhoz utalt teendőket részletezi, felsorolván egyenkint s elkülö lítve azon teendőket a 13-tól kezdve bezárólag a 40. §-ig, a nélkül, hogy az iparügyre kiterjedne e hatáskör és hogy ez ezen illetékességi §§-ok bármelyikében is megemlítve, vagy csak szóval is érintve volna. Pedig, hogy